Ragadozó vadállatok a városban

Nem ritka, hogy olvasóink hívják fel a figyelmünket a nagyvárosba tévedt vadállatokra, az azonban eléggé, hogy a portyázókat lencsevégre tudjuk kapni. Minap fotósunknak sikerült egy városba "tévedt" ragadózó madarat lefotóznia, amint éppen hozzákezdett áldozatának feldolgozásához.

A karvaly nem véletlenül tévedt be a panelrengetegbe, s nem is ő az első ilyen vendég, tudtuk meg Létay Attilától, az Első Magyar Állatmentő Alapítvány vezetőjétől: - Elég vérszomjas ragadozó lévén nagy a vadászterülete, bárhol előfordul, ahol áldozatot talál. Ezért nekünk is gyakran kell menteni "őket", vadászat közben könnyen kerülnek szorult helyzetbe. Néhány éve például a vasmű mozdonyjavító műhelyéből kellett mentenünk egyet...

A galambnál alig valamivel nagyobb karvalyon kívül, különösen télvíz idején egerészölyvöt és a héját is, gyakrabban láthatunk a nagyvárosokban. Félni azonban nem kell tőlük, legfeljebb a galamboknak, amelyek viszonylag szabad prédát jelentenek az egyébként védettek, komoly eszmei értéket képviselő ragadozó madaraknak. Az áldozatok maradványaival ellenben nem árt vigyázni: sétára levitt - hiányosabb neveltetésű - négylábú házikedvenceink könnyen ráakadhatnak, s esetleg nem csak szagolgatják, de meg is kóstolhatják...

Elégedett félmosoly a karvaly "arcán" - megvan a napi betevő. A hulladékra nem árt figyelni... (Fotó: Vohlmann György)

A ragadozó madarak mellett az utóbbi időben sűrűbben összefuthatunk szőrös, négylábú vadakkal is, leginkább rókával, ritkábban borzzal. Mindkettővel kapcsolatban el kell oszlatnunk egy-egy tévhitet. A rókát illetően azt, hogy ma már nem a veszettség jeleit mutató állatok közelítenek az emberhez: az éves rendszerességgel végrehajtott veszettség elleni vakcinázással ez a betegség gyakorlatilag megszűnt. A rókák az élőhelyüknél  biztosabb, s könnyebben megszerezhető  táplálékra hajtanak, akár csak Észak-Amerikában a mosómedvék. "Megszelídítésük" azonban nem ajánlott, rengeteg élősködőt cipelnek magukkal. A borzokhoz hasonlóan, akik viszont rendkívül barátságos fizimiskájukkal ellentétben nem biztos, hogy tapsolásra megfutamodnak a kikukázott zsákmány mellől, sarokba szorítva pedig nagyon nagy küzdők!

Az Első Magyar Állatjogi Alapítvány (E.M.Á.A.) 2003-ban alakult, tíz állatszerető ember összefogása révén, az állatokkal kapcsolatos mindennemű probléma komplex kezelésére. Kuratóriumának elnöke, Létay Attila. 2010-ig "nulla forintból", alkalmi adományokból, telephely nélkül működtették a rendszert, majd az 1 százalékok befogadására jogosulttá válva, 2010/11-ben elkezdték rehabilitációs telepük kialakítását. Az alapítvány közhasznú, elérhető a www.emaa.hu címen.