Amikor nincs idő kimenni

Üvegbe végzik el kisdolgukat egy cég brit raktárának dolgozói, ugyanis munka közben nem mernek mosdóba menni, nehogy az így kiesett idő miatt romoljon a teljesítményük, és elveszítsék az állásukat. A cég rendkívül szigorú normákat ír elő az alkalmazottaknak arra vonatkozóan, hogy percenként hány terméket kell kiválogatniuk, illetve becsomagolniuk, mint ahogy pontosan szabályozza azt is, hogy mennyi szünetet tarthatnak. Akinek a teljesítménye elmarad az elvárttól, vagy hosszabb szüneteket tart, büntetőpontokat kap.

Szemtanúk szerint a raktár olyan, mint egy börtön, repülőtéri biztonsági rendszerrel. A dolgozókat átvilágítókkal vizsgálják át, tilos kapucnit és napszemüveget viselniük és mobiltelefont használniuk. A cég azzal védekezik, hogy több ezer ember számára kínál munkahelyet, versenyképes fizetéssel, biztonságos megélhetéssel. Azért elgondolkodom azon, hogy sok embernek sokszor kell, a sok salakanyagnak meg erős „kisugárzása van”. Mindez napjainkban, Európa egyik legfejlettebb ipari államában. Akárhogy is kerülgetjük a témát, ez ma is rabszolgamunka, csak szemérmesen nem annak hívják.