Egerek és emberek...

Ismerősöm meséli, hogy frissen szigetelt toronyházukban, ötödik emeleti konyhaablakukból nézelődve egyszer csak váratlan látvánnyal találkozott.

Egy egérrel.

Egészen közel: az egér az ablakpárkányon szaladgált. Majd ezt bevégezve, visszatért búvóhelyére: a szigetelésbe rágott kis lyukba.

Ott aztán egészen elképzelhetetlen szabadságban lehet része egy egérnek! Gondoljanak bele: tíz emelet, négy oldalon, mind finom, rágható szigeteléssel borítva.

Mennyi egérjárat lehet abban!

Különösen, ha az egér lefial, majd a fiai is lefialnak. Úgy számítom: pár hónap alatt megszázszorozhatják létszámukat.

Azután már csak egy dolog lesz hátra a lakóközösségnek: gyűjteni új szigetelésre. Hacsak most nem lesznek elég gyorsak és kegyetlenek, s vesznek néhány egérfogót...