Forintosított jótékony muzsika

- Elindult egy ötlet, amelyhez zenész és pedagógus kollégák örömmel csatlakoztak. A célunk az volt, és ez a mai napig változatlan, hogy a napi munkánkon kívül is segítsük a gyerekeket. A kezdetekkor, 1996 és 1999 között - a sajnos azóta már megszünt Csengetés alapítvány - volt a jótékonysági hangverseny kedvezményezettje, aztán 2000-ben a Buborék egyesület lett a kiszemelt, majd 2001-től már minden forintnyi bevétel a Szent Pantaleon Kórház gyermekosztályát támogatja - avat be a tinédzserkorba lépő kezdeményezés első éveinek történetébe az immár védjeggyé lett pedagóguskoncert fő motorja, és mindenkori mindenese Németh Irma.

A rangot és elismerést kivívott hangversenysorozat már bevált szervezési menetrendjéről, esetleg buktatóiról is faggatnánk a 2008 óta a Móricz kötelékében tanító hölgyet, ám még apróbb fennakadásokra sem lelünk.

- Büszkén mondhatom, hogy e szűk másfél évtized alatt csak bátorító szavakkal találkoztam. Sem a kollégáimat, a műsorban szereplő diákokat nem kell lasszóval összefogdosni a fellépésre. A legtöbben már év elején megkeresnek, és jelentkeznek. Kérdezik: mikor is lesz az idei koncert? Nem kötelességként éljük meg, és ez, bízom benne, látszik is rajtunk a színpadon. Minden évben szeretnénk valami újat, különlegeset belecsempészni a műsorba. A közönség valóban halljon valami egyedit, amit máshol nem, mint pénteken a Római városrészi óvoda ritmuszenekarát.

Hát ebben a pénteki koncerten sem volt hiba. Ám miként mérhető egy jótékonysági kezdeményezés sikere?

- Ha már megtelnek az evangélikus templom széksorai, akkor már megérte. És mi pedig azt látjuk, hogy igenis kiváncsiak a munkánkra, a produkcióra tizenöt év után is. Természetesen az anyagi része sem elhanyagolható. Évenként száz- és kétszázezer forint jön össze a jegyeladásból. A fellépést követő héten mi ezt átadjuk Sipos Edit főorvos asszonynak, a gyermekosztály vezetőjének egy kis játszóház keretében. A befolyt összeg sorsáról ők dönteken a továbbiakban. Volt, hogy papírt és írószert vettek a gyerekeknek, máskor a lélegeztető géphez kellett egy fontos műszer.

A tavaszi pedagóguskoncert táján gyakran halljuk-mondjuk: ismét azok segítenek, akik maguk sincsenek túlságosan elkényeztetve anyagi és társadalmi elismerést illetően.

- Hát ebben van is némi igazság. A Sándor Frigyes Zeneiskola, valamint a Móricz saját kis alapítványára is ráférne némi pluszforrás. Az egészségügy és a tanári pálya ilyen értelemben rokonszakmának (is) tekinthető. Egyik fél sincs elkényeztetett helyzetben. Mind az anyagi, mind a társadalmi elismertséget tekintve. Talán ezért is működik évről évre sikeresen, hogy a koncert bevételét a gyermekosztály kapja.

Tizenöt éve aktív fellépőként is végzi a Pedagóguskoncerthez kapcsolódó minden feladatot, a plakátoktól a műsortervig. Meddig tartható még ez a lendület? - Remélem még nagyon sokáig. A sikeres koncertek pedig tovább inspirálnak mindenkit. Lassan itt a huszadik sorszámú hangverseny, és azt szeretnénk méltón megünnepelni. Nagyon bízom benne, hogy eljutunk odáig - zárjuk egy reményteljes jövőképpel beszélgetésünket a hangversenymindenes Németh Irmával. Folytatása tehát következik 2011-ben. És az már a 16. fejezet lesz!Csak bátorító, bíztató szavakkal találkoztam