Nyári aszály vagy özönvíz?

Medárd frank püspök (458-545) a legendák szerint már gyermekként segített a szegényeken: köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy szegény földművesnek adományozta. A néphit szerint, ha Medárd napján esik, negyven napon át csapadékos idő lesz. Száraz Medárd-nap esetén viszont ugyanennyi ideig tartó aszállyal számoltak. Nem véletlenül vált a gabonaaratás és a szüreti munka védőszentjévé az utolsó fagyosszent.
Csákváron úgy vélekedtek,  Medárdig a szénát fel kell gyűjteni. A fehérvárcsurgói versike szerint Ha Medárdkor esik, Szénád úszik, veszik. A negyvennapos eső hiedelme már 16. századi feljegyzésekben is megtalálható volt, ekkor azonban még 30 napos esőről szólt a fáma. Vélhetően Mózes első könyvének bibliai özönvízmotívuma folytán vált a nép körében negyvennapossá az időszak. A püspöknek egyébként semmi köze nem volt az időjósláshoz, a hiedelmek csupán a sok évszázados népi megfigyelésekhez köthetők.
Hazánk más területein, mint Baranyában és a Mura-vidéken a Medárd-napi eső rossz szőlőtermést, de ugyanakkor szép füvet, sok szénát eredményez. Az ekkor lehetséges enyhe fagyokat azonban nem tartották ártalmasnak a szőlőre nézve. Ide kapcsolódott a termésjósló versike is, amely szerint: Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.
A 19. század vallásos emberei még nem hitték volna, hogy a jégverés mellett monszunként pusztító viharok miatt is aggódniuk kéne ekkor.