Eszterlánc - A sánta kutya

A tény, hogy nemcsak hazudni, de a hazugságoknak bedőlni is hajlamosak vagyunk, a közösségi médiumok térhódítása óta még súlyosabb helyzetet teremt: ha minden így megy tovább, nem leszünk képesek eldönteni, hogy mi igaz és mi valótlan.

A közösségi oldalakon rendszeresen találkozik Judit álhírekkel, előfordul az is, hogy valakinek a halálhírét keltik. Egyre óvatosabb, s a merésznek tűnő állításokat már meg sem nyitja. Bizalmatlan, miként az az idős nő, akit a fodrászüzletben tanúnak kért fel egy formális dokumentumhoz. Megdöbbenésére még a fejét is elfordította tőle. Judit nem biztos abban, hogy ugyanez az asszony a legügyesebb szélhámost képes távol tartani magától.

A tudományos folyóirat vezető anyagában az áll, hogy az ember fejlődéstörténetében nem sokkal a beszéd képessége után a hazugság is kialakult. Aki nyers erő alkalmazása nélkül is manipulálni tudta a többieket, előnyre tett szert az élelemhez jutásban és párjának megtalálásában. A hazugság olyan, mint az állatvilágban kialakult többi megtévesztő stratégia, például az álcázás.

István mesélte, hogy a minap sokadszorra nézte meg Leonardo diCaprio főszereplésével a „Kapj el, ha tudsz” filmet. Judit egyszer már látta, másodszorra elkapcsolta, mert idegesítette a fiatal Frank Abagnale története, aki tizenhat éves korában elszökött otthonról, és attól fogva csupán a fantáziájára támaszkodva boldogult: csekket hamisított, csalt, szélhámoskodott, pilótának, orvosnak, harvardi diplomás ügyésznek adta ki magát.

Amióta tudjuk, hogy a hazudozás természetünk része, társadalomtudósok és agykutatók igyekeznek feltárni e hajlamunk mibenlétét. Hogyan és mikor tanulunk meg valótlant állítani? Miben állnak a hazudozás lélektani és idegélettani alapjai? Hazugságok terén az ember hol húzza meg a határt, amelyet már nem lép túl?

József kegyes hazugságoknak nevezi, amikor a másik kímélése érdekében nem mond igazat, vagy hallgat el dolgokat, mondván, nem akar belegázolni a lelkébe. Eszter a személyiség-lélektanban tanult a gyermeki fantáziahazugságokról. Azóta, ha felnőttet hazugságon kap, azzal menti föl, hogy felülkerekedett benne gyermeki énje.

Valótlant állítani - ez is képesség, elsajátítása pedig fejlődésünk ugyanolyan fontos lépése, mint az, hogy járni, beszélni kezdünk. A szülők nagyon megijednek, amikor először hazugságon kapják gyermeküket. Az értelmi fejlődés biztos jele, ha a kisgyermek elkezd lódítani. Eszter igen értelmes kisfia, hét-nyolc évesen sok mindent a bátyjára fogott, még olyankor is, amikor az a közelben sem volt.

Hazudni emberi dolog, a hazudozás mindig is része volt az emberi természetnek. Olyasvalami, amit számos embertársunk magas szinten űz, minden gond és megerőltetés nélkül hazudnak bárkinek: idegennek, barátnak, családtagnak. Hol csak füllentenek, hol durván átírják a valóságot.