Miről döntött az Országgyűlés hétfőn?

Budai: teljes mértékben szabályozni fogják a földek tulajdonszerzését, használatát

A földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás teljes lefektetését garantálja a mező- és erdőgazdálkodási területek forgalmáról és az azzal összefüggő törvények módosítása - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a törvényjavaslat ismertetésekor hétfőn az Országgyűlésben.

A képviselők az összes hétfőre tervezett általános és részletes vitát áthelyezték a keddi, vagy szerdai ülésnapra, hogy helyettük a pénteken benyújtott javaslat általános vitáját folytathassák le tízórás időkeretben.

Budai Gyula expozéjában azt mondta, olyan jogalkotási folyamatban vannak, amelyben a kormány törvényi szinten meg akarja jeleníteni birtokpolitikai elképzeléseit. Ennek középpontjában a kis- és közepes gazdaságok megerősítése, a családi gazdálkodás elősegítése, az állattartás gazdasági pozícióinak erősítése szerepel. Az alapelv Budai Gyula elmondása szerint az, hogy a földeket azok művelhessék, akik élethivatásként ezzel foglalkoznak, és távol tartsák a spekulatív, tőkebefektetéssel megjelenő érdekköröket.

A szabályokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta: átmeneti és egyéb törvényi szintű szabályokat fektetnek le az alkalmazhatóság érdekében, mivel a földforgalmi törvény idei elfogadása nem kezelt minden kérdést. Módosítják azokat a törvényeket is, amelyet a mostani szabályozással összhangba kell hozni, az átmeneti és kiegészítő szabályok pedig a végrehajtást segítik elő.

Kifejtette, hogy meghatározzák egyebek mellett a kedvezményes birtokmaximum feltételeit, amely az állattartó telep üzemeltetőjére, vetőmag előállítóira vonatkozik, és szabályozzák azt is, hogy mikor számít birtok-összevonási célúnak egy-egy földcsere. Részletszabályokat hoznak a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos szerződésekkel összefüggésben, illetve arról is rendelkeznek, hogy ki lehet földhasználó.

Budai Gyula elmondása szerint külön fejezetben foglalkoznak az egyes földhasználati szerződésekkel, illetve ezek megszüntetésével, a hatósági ellenőrzésekről, vagy a kényszerhasznosításba adásról.

A költségvetési bizottság elfogadta a jövő évi költségvetés főösszegeit

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a jövő évi költségvetéshez hétfő este benyújtott módosító javaslatában meghatározta a végleges főösszegeket.

A bizottsági ülésre azt követően került sor, hogy az Országgyűlés szavazott a módosító javaslatokról.

Eszerint a bevételi főösszeg 15 983 668,7 millió, a kiadási főösszeg 16 968 306,1 millió, míg a hiány 984 637,4 millió forint lesz. A kormány által benyújtott eredeti főösszegek a következők voltak: a bevétel 15 958 373,5 millió, a kiadás 16 883 126,9 millió, a hiány pedig 924 753,4 millió forint.

Az új bevételi és kiadási főösszegeken belül a nyugdíj alap bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2 964 608,2 millió forint, az egészségbiztosítási alap bevételi és kiadási főösszege pedig egyaránt 1 884 177,5 millió forint. A két alap költségvetése tehát nullszaldós.

A bizottság ülésén Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a költségvetés kormány általi benyújtása óta olyan makrogazdasági adatok láttak napvilágot, amelyek megerősítették annak megalapozottságát.

Ezért lehetett az önkormányzatok adósságát egészében konszolidálni 60 milliárd forintból. Ezzel az összeggel ugyan nő a hiány, viszont a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel növekszik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalékon marad.

A másik nagyobb megemelt kiadás a főváros kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladatainak támogatása. Ez 10 milliárdról 24 milliárd forintra emelkedik. A 14 milliárdos többlet forrása az áfabevételek azonos mértékű növelése. A helyettes államtitkár a többlet áfabevételt reálisnak nevezte.

A bizottság kormánypárti többséggel, 2 jobbikos és egy független ellenszavazattal támogatta a főösszegek plénum elé terjesztését. Az MSZP-s képviselők nem voltak jelen a bizottság ülésén.

Külföldieket is fogadniuk kell az éjjeli menedékhelyeknek és hajléktalanszállóknak

Az Országgyűlés hétfőn lehetővé tette, hogy az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadó állomásról elbocsátott külföldiek is betérhessenek az éjjeli menedékhelyekre és hajléktalanszállókra.

A szociális igazgatásról szóló törvény módosítását két fideszes képviselő, Ágh Péter és Vas Imre kezdeményezte és a kormánypártok mellett az LMP politikusai is támogatták, míg az MSZP és a Jobbik nemmel voksolt

.Az előterjesztők a tél közeledtével indokolták, hogy az ország területén tartózkodó és az idegenrendészeti menekültügyi eljárást elhagyó külföldieknek ne kelljen közterületen vagy erre alkalmatlan helyiségekben tölteniük az éjszakát.

A parlament ugyanezen döntésével pontosította azt a korábbi rendelkezést is, amely a segélyhívó számok nem rendeltetésszerű használatának büntetéséről szól.

A fideszes képviselők szerint erre azért volt szükség, mert az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatta, hogy a szolgáltatók nem minden esetben tesznek eleget a rendőrség adatigényléseinek. Az új törvényszöveg értelmében a szolgáltatónak ezentúl érintett előfizetőik nevét, születési helyét és idejét, valamint édesanyjuk születési nevét, továbbá lakcímét és értesítési címét is meg kell adniuk. Cégek esetében az előfizető neve és székhelye mellett a képviselő családi nevét kell közölniük a hatósággal.

Támogatta a gazdasági bizottság a rezsicsökkentés továbbvitelét célzó javaslatot

Támogatta a gazdasági bizottság Németh Szilárd István (Fidesz) törvényjavaslatát a rezsicsökkentés továbbviteléről, amelynek célja a rezsicsökkentés teljessé és pontosabbá tétele, valamint a fogyasztóvédelmi rendszer megerősítése.

A javaslatra a szocialista képviselők nemmel szavaztak, mert az szerintük a kormánypártok kampányfogása. Az előterjesztő viszont azzal érvelt javaslata mellett, hogy a családok egyötöde lakik társas- vagy szövetkezeti lakásban, és nekik is érzékelniük kell a rezsicsökkentést.

A képviselő a javaslatban kezdeményezi a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítását, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására. Németh Szilárd szerint a kezdeményezésének húsz százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban, és az vonatkozik az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra is.

Az indítvány tájékoztatási kötelezettséget is előír, a közös költségeknél is ki kell mutatni a rezsicsökkentés adatait.

A Fideszes képviselő javaslatában definiálja a rezsicsökkentést, eszerint "rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árának jogszabály alapján megvalósult csökkentését kell érteni". Előírja azt is, hogy az országos hálózattal rendelkező cégeknek fogyasztóvédelmi referenseket kell alkalmazniuk.

Együtt tárgyalta a bizottság a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az egyes fizetési szolgáltatókról, továbbá az egyes pénzügyi törvények jogharmonizációs módosítását tartalmazó három törvényjavaslatot. Kovács Tibor (MSZP) alelnök a javaslatokat - éppen a jogharmonizációs cél miatt - támogatandónak tartotta, de a pártja azért nem javasolja általános vitára azokat, mivel egyéb szabályok is belekerültek a javaslatokba. Például nem csak miniszterek, hanem politikai államtitkárok is titkosíthatnának anyagokat.

A gazdasági bizottság kormánypárti többséggel bizottsági indítványokat fogalmazott meg az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításához. Ennek keretében indítványozták például, hogy az e-útdíjat üzemanyagkártyával is lehessen fizetni, illetve mentesítették az útdíjfizetés kötelezettsége alól a vállalkozókat, akik a közútkezelővel kötött szerződés alapján végzik a téli úttisztítást és síkosságmentesítést.

A bizottság vita nélkül, egyhangúlag javasolta általános vitára az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót.

Kiemelt ápolási díjat igényelhetnek a súlyos beteg hozzátartozójukat gondozók

Az Országgyűlés több mint harminc törvénymódosítást fogadott el hétfőn a jövő évi költségvetés végrehajtásának megalapozásaként. A képviselők bevezették a kiemelt ápolási díjat, amelyet a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók igényelhetnek, továbbá döntöttek arról is, hogy csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvoda a gyermek hároméves korától.

A parlament 244 igen szavazattal, 88 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló változtatási javaslatait.

A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb, vagyis az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes betegek hozzátartozói igényelhetik, mértéke pedig az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

A hároméves kortól kötelező óvoda a köznevelési törvény értelmében eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba. A halasztást a Fidesz korábban azzal indokolta, hogy bár jelenleg is elegendő férőhely lenne minden háromévesnél idősebb gyermek beíratására, az intézmények "földrajzi eloszlásán" azonban még javítani kell. Szerinte az egyéves halasztás elegendő időt biztosít a szükséges változtatásokhoz.

A parlament jóváhagyta azt is, hogy az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni.

A Ház határozatával változtatott a kampánytámogatások felhasználásának szabályain is, így az egyéni képviselőjelöltek pártjuk rendelkezésére bocsáthatják az őket megillető egymillió forintos kampánytámogatásukat. Az érintett szervezeteknek ezeket az összegeket az egyéni jelöltekre vonatkozó előírások betartásával kell felhasználniuk.

Változás az is, hogy a pártok csak a szavazáson ténylegesen részt vevő jelöltjeik után jogosultak támogatásra, a visszalépő vagy más okból kieső jelöltek után kapott összeget vissza kell fizetniük a kincstárnak. A pártnak a teljes kampánytámogatást vissza kell fizetnie, ha listáját visszavonta, illetve ha a választási bizottság törölte a jelölőszervezetek közül.

Az előterjesztő költségvetési bizottság indoklása szerint a módosítással megelőzhető, hogy egyes pártok rosszhiszeműen, olyan jelöltek után juthassanak költségvetési forrásokhoz, akik valójában nem méretik meg magukat a választáson, illetve hogy olyan pártok vegyenek fel pénzt, amelyek végül nem is szerepelnek a szavazólapon.

A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.

Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Varga Mihály egy hétfőn elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatával a számvevőszék helyett a kincstár nevesít a visszafizetendő összeg nagyságát.

A kormányoldal ugyanakkor végül nem nyújtott be olyan tartalmú módosító javaslatot, amilyenről a fideszes Gulyás Gergely beszélt pénteken. A politikus akkor azt közölte, zárószavazás előtti módosító indítványban kezdeményezik a pártok vezető tisztségviselőinek felelőssé tételét a kampánypénzek elszámolásáért.

A Ház elfogadta azt is, hogy a főváros és a kerületi önkormányzatok osztottan részesülnek a helyi adókhoz kapcsolódó pótlék- és bírságbevételekből. Egy zárószavazás előtti módosítás egyértelműsíti azt is, hogy a főváros és a kerületek közös teherként viselik a pótlékok és bírságok beszedésével járó kiadásokat.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyre, a fenntartóhoz kerül.

A parlament döntésével a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jétől a fővárosi önkormányzat fenntartásából állami fenntartásba, a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Foglalkoztatásnak minősül a nevelőszülői viszony

Foglalkoztatási jogviszonnyá válik a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői tevékenység, miután az Országgyűlés hétfőn 246 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 75 tartózkodás mellett elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását.

A változtatás értelmében az a nevelőszülő, aki a sajátjaival együtt legalább négy gyermeket gondoz, csak időkorlátozással, legfeljebb heti húsz órában vállalhat egyéb állást.

2017-től már csak az előírt tanfolyam elvégzése után végezhető a nevelőszülői munka. Emellett a jogszabály egységesíti a juttatásokat is, azt a minimálbérhez köti, és a nevelt gyermekek számától, valamint speciális és különleges nevelési igényüktől is függővé teszi. Az összeg négy gyermek nevelése esetén nagyságrendileg megegyezik a minimálbérrel.

A törvény új szabályokat vezet be a speciális ellátást igénylő gyermekekre vonatkozóan, például azt, hogy nevelésük esetén csökkenteni kell a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát. Alapesetben a nevelőszülő a sajátjával együtt legfeljebb hat gyermeket gondozhat, ám ha speciális nevelési igényű is van közöttük, akkor miattuk eggyel csökkenteni kell a maximális létszámot.

A törvény célja, hogy a 12 év alatti gyermekek már ne otthonban, hanem nevelőszülőknél éljenek. Ezzel együtt változnak a gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai. A módosítás meghatározza a megyei, a fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság feladatait is.

A változtatás bevezeti a befogadó szülő fogalmát, ebbe beletartozik az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is. Főszabály szerint a helyettes szülő csak átmeneti gondozási, a nevelőszülő pedig csak gyermekvédelmi szakellátási feladatot láthat el.

A jogszabály bevezeti a kettős ellátási szükséglet fogalmát, aminek eredményeként a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylő gyermekek is hozzájuthatnak az egészségi- és személyiségállapotuk javulását elősegítő ellátáshoz.

Elfogadta a médiatanács tavalyi beszámolóját az Országgyűlés

Csaknem 2300 döntést hozott tavaly a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa - derül ki a testület 2012-es tevékenységéről szóló beszámolóból, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Hatvanegy esetben rádiós pályázatokról határozott jogerősen a grémium.

A képviselők 236 kormánypárti igen szavazattal, 87 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a dokumentumot.

A beszámoló emlékeztet arra, hogy 2012-ben változtak a Sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a Médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvények, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette azok egyes rendelkezéseit.

A beszámolóból kiderül az is, hogy a tanács bevételei 20 százalékban tértek el a költségvetésében rögzítettektől, mivel a Neo FM nem tett eleget frekvenciadíj-fizetési kötelezettségének. A módosított előirányzatokban 879,5 millió forinttal alacsonyabb szintű a tervezettnél a teljesítés - olvasható.

A dokumentum betekintést enged azokba a határozatokba, amelyeket a testület felügyeleti tevékenysége nyomán hozott. Ellenőrizte a többi közt a gyűlöletbeszéd tilalmának betartását a médiában, az emberi méltóság sértetlenségét, a kiskorúak védelmének érvényesülését. A jelentés emellett beszámol a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetéről, és példákkal illusztrálja a médiatanács gyakorlatát ezzel kapcsolatban.

A beszámoló elemzi a hír- és magazinműsorok tájékoztatási gyakorlatát, a többi közt azt, hogy az egyes hírműsorok milyen arányt szenteltek például a külpolitikai híreknek. A magyar vonatkozású hírek földrajzi kötődését bemutató táblázatból kiderül: a legtöbb budapesti hírről az Echo TV híradója számol be, míg a vidéki híreket leginkább a TV2 Tények című műsora jeleníti meg.

A dokumentum áttekintést ad a médiaszolgáltatók tulajdoni helyzetének változásáról, valamint a gazdasági helyzetéről. Ezzel kapcsolatban tájékoztat a díjcsökkentésekről, valamint arról, hogyan kezelte a hatóság a díjtartozásokat.

Áttekintést ad a beszámoló a hatóság külkapcsolatainak alakulásáról és a tanács peres ügyeiről is, valamint a támogatási gyakorlatáról. Statisztikák számolnak be a médiafogyasztás alakulásáról vagy a társadalmi sokszínűség megjelenéséről a médiában.

Költségvetés - Hatvanmilliárd önkormányzati adósságrendezésre, plusz 14 milliárd a fővárosi közlekedésre

Az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére. A parlament további 14 milliárd forintot különített el a fővárosi közösségi közlekedés támogatására, így erre 24 milliárd forint jut a büdzsében.

A Ház hétfőn döntött a fejezetek közötti átcsoportosítást célzó módosító javaslatokról, amelyek közül csak a költségvetési bizottság indítványait támogatta a kormánytöbbség. A 2014-es költségvetés fő számairól kedd délelőtt szavaz az Országgyűlés.

Az elfogadott módosítások között a legnagyobb tétel az önkormányzati adósságrendezésre biztosított plusz 60 milliárd forint. Az indoklás szerint ebből kisebb összegű, illetve jellegük miatt nem átvállalható ügyletek előtörlesztését támogatja az állam.

Az eredetileg tervezett 10 helyett 24 milliárd forinthoz jut a központi költségvetésből a fővárosi közösségi közlekedés. Ehhez megemelték a tervezett áfabevétel összegét. A költségvetési bizottság magyarázata szerint a kormány vállalta, hogy biztosítja a budapesti közösségi közlekedés stabil működését, és támogatja fejlesztését, az előirányzat növelése ehhez szükséges.

Több mint másfél milliárd forinttal növelték a kiemelt sportegyesületek támogatását. Hatszázmillió forint többlettámogatást szavaztak meg a képviselők a Szépművészeti Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának, hogy fedezzék kiemelt jelentőségű kiállításaik megrendezését.

Az Országgyűlés félmilliárd forinttal emelte az ügyészségek költségvetését, miután egy korábban elfogadott törvénymódosítás központi szerepet szán az ügyészeknek a zsebszerződések felszámolásában. A jogszabályt időközben Áder János köztársasági elnök visszaküldött a parlamentnek, újratárgyalásra vár.

A képviselők döntöttek arról is, hogy háromezerről négyezer forintra növelik a kirendelt védők és a jogi segítők óradíját. Előbbi 2004, utóbbi 2007 óta változatlan.

A tervezetthez képest öt százalékkal nagyobb működési támogatáshoz jutnak jövőre a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, így a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók, az autisták, az értelmi fogyatékossággal élők, a mozgáskorlátozottak, a szervátültetettek, valamint a siketvakok képviselői.

A XVIII. kerületi Cséry-telep rekultivációs tervének elkészítésére és kivitelezésére - az ott történt környezetszennyezés miatt - százmillió forintot biztosított a Ház.

Csaknem egymilliárd forintot szavaztak meg a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítését szolgáló Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelynek célja a többi között a hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, a cserkészcsapatok munkájának segítése és a népzenei hagyományok ápolása. Több mint egymilliárd forinttal növelték a Határtalanul! program támogatását, ez a határon túli oktatási feladatok elvégzése mellett azt célozza, hogy minden tanuló eljusson legalább egyszer iskolai kirándulással a szomszédos országok magyarlakta területeire.

Növelték a tanyafejlesztési programra jutó összeget is 250 millió forinttal, 1 milliárd 665 millió forintra. A tervezettnél kétszázmillió forinttal több, kétmilliárd jut az önkormányzati tűzoltóságoknak.

Csepeli hidak felújítására 500 millió forintot szavaztak meg, mondván, kritikus állapotban vannak és a dél-pesti átmenő forgalom gyorsabbá tétele is indokolt.

Visszavonta javaslatát Rogán Antal, a Belváros fideszes polgármestere és az I. kerületet vezető Nagy Gábor Tamás, akik másfél milliárd forintot adtak volna a budavári Szentháromság tér környezetének rendezésére. Szintén elállt a kulturális bizottságot vezető fideszes L. Simon László attól az indítványától, amely kétmilliárd forintot különített volna el egy fővárosi Trianon-múzeum létrehozására. Így ezekről nem döntött a Ház.

Leszavazták a fideszes Szakács Imre javaslatát, amely 27 milliárd forinttal gyarapította volna az oktatási kiadásokat, köztük a nem állami iskolák működésének támogatását és a pedagógus-továbbképzés költségeit.

Az Országgyűlés egyetlen szavazásra kért ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott. Az MSZP csaknem tízmilliárd forintot indítványozott egy bölcsődeépítési programhoz, cserébe a Kossuth tér átalakítására és a kormányzati kommunikációra fordított összeget csökkentette volna. A Jobbik egyebek mellett a közszolgálati tisztviselők illetményalapjának növelését kezdeményezte és 70 milliárd forintot javasolt állami földvásárlásra. Az LMP pedig azt szorgalmazta, hogy a családi napközik is kapjanak állami támogatást.

A Ház az előzetes napirenddel szemben nem hétfőn, hanem kedden szavaz a 2014-es költségvetés fő számairól, és dönt a részletes vita újbóli megnyitásáról. A képviselők ezután már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat kezdeményezhetnek.

Napirend előtt: áfacsalás, földmoratórium, egykulcsos adó, kampány, devizahitelesek

Az áfacsalások kivizsgálásáról, a földvásárlási moratórium esetleges meghosszabbításáról, az egykulcsos adó határairól, a baloldali kampányról, valamint a devizahitelesek ügyéről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Ezt megelőzően a képviselők egyperces néma felállással adóztak a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékének. Kövér László házelnök emlékeztetett: a parlament májusban nyilvánította november 25-ét az emléknapjukká.

Az LMP kivizsgáltatná az áfacsalásokat

Szél Bernadett (LMP) kivizsgálná az áfacsalásokkal kapcsolatos adóhivatali mulasztásokat. Feltette a kérdést: kik akadályozzák a Házban az ügy kivizsgálását?

Elmondta, újabb ellenőr állítja, hogy vizsgálatokat állítottak le a NAV-nál és felszámolták az áfacsalók leleplezésére szolgáló elitcsapatot is. Eközben a kormányoldal politikusai "lapítanak" - mondta, beszédesnek ítélve a "kétharmad hallgatását". Szerinte egyébként a szocialisták is össze-vissza beszélnek.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint nem tekinthető "lapításnak", hogy a sajtóhír után a tárca elrendelte a NAV-nál a vizsgálatot. Közölte: az informatika már van olyan fejlett, hogy lehetővé teszi az elemzés három napon belüli elvégzését. Ebben megállapították: a kockázatos ügyfeleknél több vizsgálat is folyt.

Emlékeztetett, hogy az adóhivatalból kilépett munkatárs megtette a feljelentést, így annak tisztázása az ügyészség feladata.

A Jobbik meghosszabbítaná a földvásárlási moratóriumot

Vona Gábor (Jobbik) a földvásárlási moratórium meghosszabbítása mellett érvelt. Ismertette a bolgár parlament döntését, amelynek értelmében meghosszabbítanák országukban a külföldi földszerzés korlátozását. Mint mondta, pártja határozati javaslatot nyújtott be erről, emellett nemzetközi szövetség építését szorgalmazta.

Emlékeztetett: Magyarországon jövőre telik le a moratóriumra vonatkozó tíz év, szerinte azonban a kormány "alibizik", tétlen és tehetetlen.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára csúsztatásnak minősítette a bolgár példát, mivel az ország 2007-ben, vagyis három évvel Magyarország után csatlakozott az unióhoz, és még nem használták ki a moratórium tíz évre hosszabbításának lehetőségét.

Az elfogadott földtörvény kizárja a jogi személyek földvásárlását - mondta, majd felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket egyéb jogszabályokba épített be a kormányoldal a spekulatív földvásárlás megakadályozására.

A MSZP az egykulcsos adót bírálta

Mesterházy Attila (MSZP) szerint mind társadalmilag, mind gazdaságilag megbukott az egykulcsos adó. Szólt a Századvég egyik kutatója által, de nem a gazdaságkutató megrendelésére írt tanulmányról, amely szerint a legkevesebbet kereső 2,5 millió munkavállaló adója átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett, az alsó héttized adóterhelése 130 milliárd forinttal emelkedett, míg a leggazdagabb 10 százaléké 500 milliárd forinttal lett kevesebb.

A tanulmány szerint az adóteher-csökkenés 74 százaléka a gyermektelen leggazdagabbak zsebébe került. Szerinte mindezt súlyosbítaná a 9 százalékos adóra tett miniszterelnöki utalás.

Cséfalvay Zoltán kijelentette: az szja-nak nem feladata a társadalmi egyenlőtlenségek kezelése. Szerinte az az adórendszer igazságos, amely mindenkit bevon a közteherviselésbe, ugyanakkor nem bünteti azt, ha valaki előrelép. Közölte: a jelenlegi adórendszer mindkét kritériumnak eleget tesz.

Azt mondta: az adórendszer elősegíti a növekedést, a beruházásokat, növeli a fogyasztást és csökkenti a szürkegazdaságot. Hozzátette: a szocialisták már a bruttó 300 ezer forintot keresőket is magasabb adóval sújtaná.

KDNP: a baloldal lejáratással kampányol

A kampány elkezdődött - jelentette ki Harrach Péter kereszténydemokrata felszólaló, aki szerint a baloldal kampánystratégiája az, hogy lejáratással, démonizálással próbálja tönkretenni ellenfelét.

Az október 23-ai eseményekről szólva közölte: a baloldalon kiabáló tömeggel, civakodó szónokokkal és a másik oldal gyalázásával ünnepelt. Feltette a kérdést: mit kezdenének a hatalommal? Hogyan szabhatna egységes irányt az országnak azok, akik most is csak civakodnak a hatalom megszerzéséért? - fűzte hozzá.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a választás népszavazás lesz a bankadóról, a külföldi vagy a magyar cégek támogatásáról, a szociális üdültetésről, a közmunka és a munkanélküliség közötti választásról és a családi típusú adózás megőrzéséről.

Azt mondta: akik egyszer már szétverték Magyarországon a jól működő család- és otthontámogatási rendszert, azok megteszik még egyszer.

A Fidesz üdvözli a Kúria jogegységi eljárását a devizahitelek ügyében

Gulyás Gergely fideszes képviselő azt mondta: a kormány elkötelezett, hogy teljes körű megoldást találjon, ezért üdvözli, hogy a Kúria elindította jogegységi eljárását a devizahitelek ügyében.

Szerinte nagy felelőtlenség volt engedni, hogy olyan devizában - túlnyomó részt svájci frankban - hagyták az eladósodást a szocialista kormányok, amelynek árfolyamára semmilyen hatása nincs az országnak.

A múlt heti versenyhivatali döntésről szólva közölte: a bankok jogellenesen működtek együtt a végtörlesztés akadályozására.

Rétvári Bence szerint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon azért hunyt szemet a devizahitelezés jelentős növekedése felett, mert a következményekkel nem törődve, ebben látták a gazdasági növekedés motorját. Kifogásolta, hogy a korábbi miniszterelnökök ugyanakkor semmit nem tettek a konstrukció ellen vagy az általa okozott problémák megoldásáért.

Ha megszületik a döntés, törvénymódosítással reagál arra a kormányzat - mondta.

Napirend elfogadása

Összesen 21 ponton módosult a Fidesz javaslatára az eheti napirend.

Az előzetesen kiadott napirendi javaslatban foglaltakkal ellentétben mégsem szavaz hétfőn az Országgyűlés a 2014-es költségvetés főszámairól. A képviselők hétfőn döntenek a jövő évi büdzséhez benyújtott módosító indítványokról, azonban a költségvetési bizottság módosító javaslatairól történő szavazás, a bizottság tájékoztatója és a részletes vita újra-megnyitása keddre tolódott.

Emellett - az előző héthez hasonlóan - ismét elhalasztották a köztársasági elnök által visszaküldött, a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvény újbóli elfogadásáról szóló szavazást.

Szintén nem döntenek a képviselők az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosításáról, és az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a polgári törvénykönyvről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról.

Az előzetes tervek szerint ugyanakkor szavaz az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.

A képviselők emellett az összes hétfőre tervezett általános és részletes vitát áthelyezték a keddi, vagy szerdai ülésnapra. Helyettük a pénteken benyújtott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló javaslat általános vitáját folytatják le tíz órás időkeretben.

Az időkeretben való tárgyalás kapcsán felszólaló ellenzéki képviselők élesen bírálták a Fidesz jogalkotási gyakorlatát. Balczó Zoltán (Jobbik) szerint a kormánypártok lehetetlenné teszik a képviselők és bizottságok érdemi felkészülését. Lengyel Szilvia (LMP) "egész egyszerűen vállalhatatlannak" nevezte ezt a gyakorlatot, amely szerint kedd hajnalig folytatják le ezt a vitát. Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte a fideszes képviselőknek fogalmuk sincs, hogy mi van ebben a törvényben. Szerinte "nem az új földtörvény hatályba lépése előtt egy héttel kellene az azokat érintő változtatásokról vitatkozni".

MSZP: végiggondolatlan a pénztárgépekhez NAV-hoz történő bekötése

Tóbiás József arról beszélt, megéri-e kereskedők tízezreit megsarcolni néhány baráti cég érdekében. Mint kifejtette: az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a pénztárgépek bekötése, szabályozása a NAV-hoz végiggondolatlan, elhamarkodott, piaci káoszt eredményezett. Úgy tűnik, mintha nem lenne más, mint egy újabb mutyi. Kizárólag a pénztárgép forgalmazóknak és a mobiladat-kapcsolatot szolgáltató cégeknek jó üzlet, miközben az érintett kereskedők aránytalanul nagy árat kénytelenek fizetni - jegyezte meg. Kitért arra: az egyik forgalmazó, az Alt Cash forgalmazási engedélyét visszavonták, így csak azok a gépek vásárolhatók, amelyek a Mobiladat kft. szolgáltatásán keresztül kapcsolódnak a NAV-hoz. A kormány kárpótolja a hátrányt szenvedő 80 ezer vállalkozót? Mi történt a cég milliárdos támogatása ügyében? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: 17 pénztárgép kapott engedélyt és nyolc vállalat vállalta az adatkommunikációt a pénztárgépek és a NAV között. Az Alt Cash egyik pénztárgépénél további hiánypótlást kértek - jelezte. Kifejtette: az Alt Cash emiatt fellebbezést nyújtott be, a korábbi döntést a hatóság helyben hagyta, de a vállalat egy másik típus számára hétfőn megkapta az engedélyt.

A cégnek nem juttattak külön támogatást, utólagos finanszírozásban részesül, eddig egy árva fillért nem kapott - jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 197 igen, 67 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik a FÖMI székhelyének felújításáról

Szilágyi György felidézte a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) székhelyfelújításával kapcsolatban tett feljelentését, majd azt mondta: a közbeszerzés szabályait teljesen mellőzték, többször szerződtek, a munkákat többször fizették ki. Hiába várták a tárca beavatkozását, az érintett vezető Toronyi Bence változatlanul élvezi a miniszter bizalmát. A korrupciós üggyel 1,5 éve foglalkozik az ügyészség - közölte, és azt kérdezte: folytatott-e belső vizsgálatot a tárca és az milyen eredménnyel zárult? A VM mely háttérintézményeivel összefüggésben van büntetőeljárás?

Budai Gyula államtitkár folyamatban lévő büntetőeljárásokat nem kívánt kommentálni, azt kérte, a képviselő éljen a lehetőséggel, ha a legfőbb ügyész válaszát nem fogadja el, hívja el helyettesét és neki tegye fel a kérdéseit. A tárcát a legfőbb ügyész a nyomozati cselekményekről nem tájékoztatja, így ugyanannyi információjuk van, mint a képviselőnek. Visszautasította ugyanakkor, hogy nem tesznek intézkedéseket.

Ha tájékoztatást kapnak a legfőbb ügyésztől, hogy olyan személyek érintettek, akik a FÖMI-nél alkalmazásban vannak, megfogják tenni a szükséges lépéseket - jelezte.

A képviselő a választ nem, a parlament 191 igen és 45 nem szavazattal elfogadta.

LMP: miért állítja a kormány, hogy bölcsődei férőhelybővítés folyik?

Ertsey Katalin arról beszélt, hogy birtokukba került két fénykép a szigetmonostori bölcsőde építéséről, és az látszik, hogy az új intézménynek se híre-se hamva. Székesfehérvár, Vác esetében már nyertes pályázatok kerültek tartaléklistára - említett egy másik példát. Az ügyben a megkeresésre az a válasz érkezett, hogy a forrásbevonás még nem történt meg. Miért állítják, hogy soha nem látott férőhelybővítés folyik, mikor kapják meg a pénzüket a 2012-ben már sikeresen pályázók, és hogyan lehet, hogy súlyos havi díjakat szednek olyan intézmények, amelyek uniós pénzekből épülnek, a saját önerőből létrejöttektől pedig elvették a normatívát? - sorolta kérdéseit az ellenzéki politikus.

Soltész Miklós államtitkár - aki válasza elején Katalin nap alkalmából köszöntette a képviselőt - rámutatott: az Új Széchenyi Terv keretében 2010-13 között 3112 új férőhely, 109 új intézmény jött létre, ami 260 új bölcsődei csoportot, 520 nevelőnek új munkahely jelentett. Jövő év december 31-ig még várhatóan több mint 3000 új férőhelyet adnak át 112 új intézményben. Ez 263 új bölcsődei csoportot, és 526 nevelőnek jelent állást. A felújítással érintett helyek száma közel 2400 lesz. Összegzése szerint az ország régióiban 214 szervezet mintegy 28 milliárd forintos támogatásban részesült illetve részesül. A családi napközikről elmondta: 2010-14 között a négy régióban, 11 szervezet közel 450 milliós támogatásban részesült. Szigetmonostoron módosítást nyújtott be az engedélyezési tervekre a pályázó települési önkormányzat, jelenleg az új építési engedélyre várnak. A szükséges forrás rendelkezésre áll.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 187 igen 66 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz a Bajnai-kormány intézkedéseiről

Román István idézte Bajnai Gordon közelmúltbeli szavait, miszerint fájni fog, hogy utána lényegesen jobb legyen. A kormánypárti képviselő felidézte, hogy az akkori kormány megszüntette a 13.havi nyugdíjat, csökkentették a táppénzt, két évre befagyasztották a közszféra béreit, hasonlóan a családi pótlék összegét, 20-ról 25 százalékra növelték az áfát. Szerinte ha újra ő lenne a kormányfő, progresszív adórendszert vezetne be, visszahozná a munkát büntető többkulcsos adórendszert, kiegyezne a bankokkal, csökkentené vagy eltörölné a bankadót, ismét csökkenne a gyes, nőnének a középosztály járulékterhei. Ez valóban ismét fájna a családoknak, a fiataloknak, a munkából élőknek - emelte ki a Babák Mihállyal közösen jegyzett interpellációjából.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a deficit 3 százaléknál jóval nagyobb volt, az adósság jelentősen nőtt, a GDP 6,9 százalékkal zsugorodott a Bajnai-kormány idején. Attól, hogy valami fáj, még nem biztos, hogy használ - fejtette ki, és úgy fogalmazott: súlyos megszorításokat vezetett be, de semmilyen gazdasági eredményt nem tudott felmutatni.

Szerinte Bajnai Gordon az átlagbérnél bevezetne egy újabb adókulcsot, újabb adóterhet megjelenítve, azaz már a pedagógusokat is megadóztatná, az visszavezetné az országot abba az állapotba, amelyik nem munkával teremtene lehetőséget az előrejutásra. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: az NFA összes eddigi pályázati eljárása megkérdőjelezhető

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy pártja feljelentése nyomán a nyomozó hatóságok is arra jutottak, hogy az állami földpályázatok visszaélésre adnak lehetőséget, és "ezzel a lehetőséggel a Fidesz és Fideszt támogató körök vissza is éltek". A nyomozás adataira hivatkozva közölte, alapos a gyanú, hogy Kanyok Attila, vezető tiszaújvárosi fideszes politikus csalással jutott földhöz és így csalással igényelt több mint 18 millió forint területalapú támogatást. A fideszes politikust a borsodi állami földpályázat második legnagyobb nyertesének nevezte.

A hatósági iratok szerint az teremtette meg "a földek irányított lenyúlásának lehetőségét", hogy a nyertesek elintézték, a második pályázati körben a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) rendszerét vegye át a Bükki Nemzeti Park - mondta a politikus, aki szerint az NFA összes eddigi pályázati eljárása megkérdőjelezhető.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárság úgy értékelte, hogy a képviselő több dolgot is megpróbált összemosni. Ezek közé sorolta azt, hogy a Bükki Nemzeti Parknál egyelőre egy ügyészségi vizsgálat folyik, annak végeredményét nem tudják, bírósági eljárás nem indult. Véleménye szerint politikai hisztériakeltés folyik az üggyel kapcsolatosan.

Kitért arra, hogy 2010 előtt a 600 ezer állami termőföldre 600 szerződés volt. Bitay Márton elmondta, hétfőn adták át a háromezredik szerződést és 110 ezer hektárt adtak eddig haszonbérbe, ha így folytatódik a program, akkor kevesebb mint fele annyi területen megtízszerezik az állami földet használók számát.

Harangozó Gábor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 184 igen, 66 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: a Mal ügyében még elsőfokú ítélet sem született

Kepli Lajos (Jobbik) elmondta, hogy Fővárosi Törvényszék ítélete alapján 32 millió forintos kártérítést kell fizetnie a Mal Zrt.-nek egy család részére a vörösiszapkatasztrófa miatt, mivel kisgyermeküket anyja kezéből ragadta el az áradat. Hozzátette: a büntetőügyben még elsőfokú ítélet sem született, a katasztrófa okozói vagyonukat is szabadon menthették a felelősségre vonás elől.

A kártérítéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a család nem bízhat a neki megítélt pénzben, mert a Mal felszámolás alatt áll, és a követelések listájának élén az állam áll a 130 milliárd forintos környezetvédelmi bírsággal.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, hogy a kormány több tízmilliárd forinttal igyekezett a túlélők helyzetét javítani. Ismertetése szerint a Mal ellen 2013 februárjában indult meg a felszámolási eljárás, annak célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetés során a hitelezők érdekei érvényesüljenek. Az adós vagyonát működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni - fűzte hozzá. A büntetőeljárással összefüggésben közölte, a személyi felelősség megállapítása nem tartozik a kormány hatáskörébe.

A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 190 igen, 38 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta.

KDNP: a kormány arra törekszik, hogy a helyi termékeknek nagyobb piaca legyen

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) közölte, a kormány arra törekszik, hogy a helyi termékeknek nagyobb piaca legyen, a vidékfejlesztési politika középpontjába háztáji gazdálkodások állnak. A kormány számos intézkedést tett azért, hogy a kis- és közepes anyagi erejű gazdálkodók lehetőséget kapjanak közvetlenül a piacon értékesíteni terméküket - mondta.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, míg 210-ben közel ötezer volt a regisztrált őstermelők száma, jelenleg a számuk a 11 ezerhez közelít; 2012 végén 117 termelői piac volt, jelenleg 168 piacot tartanak nyilván. Nemcsak a jogszabályokkal segítették a termelők piacra jutását, hanem ellenőrzésekkel is, a piacokon a viszonteladókon keresztül kívánták kiszűrni azokat, akik a termékek származási helyét nem tudták igazolni. Megjegyezte, hogy a tanyafejlesztési program keretében segítették a tanyasi termékek piacra jutását 2,7 milliárd forinttal, 45 településen épült, vagy újult meg a piac.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.

MSZP: a kormány a szakmunkásképzésben tévúton jár

Sós Tamás (MSZP) szerint a kormány azt ígérte, hogy mindenki, aki akar dolgozni, annak lesz munkahelye, évente 100 ezer új munkahelyet teremtenek. A kormány most közmunkával kíván kozmetikázni, de tényleges munkahelyet nem teremt - tette hozzá. Úgy értékelte, hogy a kabinet a szakmunkásképzésben tévúton jár, a szakmunkások elhelyezkedési esélyeit nézve még mindig nem megnyugtató a helyzet. Több diák végez a szakiskolákban, mint amennyit a versenyszféra fel tud venni - közölte.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kijelentette: soha nem mondták, hogy évente 100 ezer munkahelyet teremtenek, azt mondták, hogy az évtized végig egymillió új munkahely lesz. Hozzátette: jelenleg több mint 3,9 millióan dolgoznak, ez 2010 nyarához képest 230 ezer új munkahelyet jelent. Úgy értékelte, hogy a szakmunkásképzés területén, a duális képzés felé még jelentős lépéseket kell tenni. Problémát jelent, hogy a megszerzett képesítés nem mindig igazodik a vállalatok igényeihez - közölte.

Sós Tamás a választ nem tudta elfogadni, a parlament 183 igen, 55 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta.

Azonnali kérdések

Az MSZP a Bükki Nemzeti Park új igazgatóját bírálta

Szabó Imre (MSZP) sérelmezte, hogy a Bükki Nemzeti Parkban élére egy, szerinte igazgatási vagy természetvédelmi területen járatlan ügyvédet, Horváth Ákost nevezték ki, akitől ráadásul ittas vezetés miatt bevonták a jogosítványát. Szerinte megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan ügyek történtek a nemzeti park körül.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azt mondta: az ittas vezetés nem bűncselekmény, bár nem is érdem, ugyanakkor sem az igazgató ügyvédi praxisát, sem jelenlegi beosztását nem érinti. A miniszter pályáztatás nélkül nevezheti ki a vezetőt - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a nemzeti parkok esetében előkerülhet a földhaszonbérleti szerződések ügye, így szükség van ehhez értő jogászokra.

A Jobbik a devizahitelesek ügyének megoldását kérte számon

Mi kellene még a devizahitelesek helyzetének rendezéséhez? - tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel. Szerinte a kormánynak már 2010-ben foglalkoznia kellett volna azokkal a kérdésekkel, amelyeket most vetett fel a miniszterelnök, a többi közt azzal: nem a bankoknak kell-e viselni a devizaárfolyam-változással kapcsolatos veszteségeket?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint várhatóan december 16-án ül össze a Kúria illetékes testülete, amelynek jogegységi határozatát várja a kormányzat. Ennek megszületése után már tisztán láthat a kabinet az ügy jogi vonatkozásaiban és megalkothatja a szükséges jogszabályokat.

A hitelek felvételkori árfolyamon való beváltását gazdaságilag kivitelezhetetlennek ítélte, amely szerinte romba döntené az országot.

LMP: vizsgálják felül a stratégiai megállapodásokat!

Szél Bernadett (LMP) a stratégiai megállapodások felülvizsgálatát szorgalmazta. Azt javasolta: a változtatásokban vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit is, és sérelmezte, hogy már több stratégiai partner döntött a leépítés mellett. Pótcselekvésnek nevezte a megállapodásokat, a kormány pedig szerinte "béna kacsa", ha a munkahelyek védelméről van szó.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára lehetségesnek tartotta az 1 millió új munkahely létrehozását az évtized végére. A most elbocsátó Jabil korábban számos új munkahelyet hozott létre - mondta. Szerinte a partnerségi megállapodásokra partnerség és gazdaságfejlesztés építhető.

Fidesz: kiken segít leginkább a pénzügyi rezsicsökkentés?

Puskás Imre fideszes képviselő a pénzügyi rezsicsökkentésről szóval azt kérdezte: kiknek jelent segítséget a havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel? Szerinte a pénzügyi rezsicsökkentési program több ezer forinttal is javíthatja az emberek jövedelmi helyzetét.

Cséfalvay Zoltán úgy válaszolt: arányaiban az alacsony jövedelműeket terheli meg leginkább a készpénzfelvétel díja. Hangsúlyozta: ha a bankok visszaélnek helyzetükkel, a kormánynak lépnie kell.

Az MSZP is a stratégiai megállapodásokat bírálta

Kovács Tibor (MSZP) szintén a tiszaújvárosi Jabil-elbocsátásokat vetette fel. Szerinte a dolgozók joggal gondolhattak arra, hogy őket is védik a stratégiai megállapodások, ugyanakkor a kormány az elbocsátások bejelentésekor "a füle botját se mozdította".

Cséfalvay Zoltán azt mondta: már több mint harminc megállapodást kötöttek, az ellenzék azonban csak egyet ragad ki azok közül. Az IBM például több mint 500 új munkahelyet teremtett a szerződés megkötése óta, de a Bosch és a GE is növelte foglalkoztatottai számát - fűzte hozzá. Megismételte: a Jabil más telephelyeken bővítette termelését.

Jobbik: a vállalkozásokra terhelték a pénztárgépcsere terheit

Volner János (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány kötelezte a vállalkozásokat arra, kössék be pénztárgépeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az intézkedéstől 92,5 milliárd forint pluszbevételt reméltek, de annak anyagi terheit a vállalkozókra terhelik, mert a bekötések költségeinek mindössze negyedét állják, az üzemeltetési költségek pedig száz százalékban a vállalkozókra terhelik - közölte.

Cséfalvay Zoltán az elérhető ötvenezer forintos támogatás méltányosnak nevezte. Hozzátette: a multinacionális vállalatoknak ugyanúgy be kell szerezniük az új pénztárgépeket, miközben a támogatásra sem pályázhatnak.

A határon túli magyar közösségekről kérdezett a KDNP

Tarnai Richárd (KDNP) szerint a mindenkori magyar kormány evidens érdeke és alaptörvénybe foglalt kötelezettsége a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatása. Azt kérdezte, hogy ebben az ügyben milyen lépések történtek az utóbbi időkben?

Rétvári Bence válaszként elmondta, hogy a Határtalanul! program több százmillió forint plusz költségvetési támogatást kap. A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a Wekerle-terv ismertetésével folytatta, ami egy szakpolitikai, kárpát-medencei stratégiát fogalmaz meg.

Fidesz: meddig maradhat Rajk Lászlóról elnevezve egy szakkollégium?

Wittner Mária (Fidesz) arról beszélt, hogy a Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma még mindig Rajk László nevét viseli. A képviselő úgy fogalmazott: ezzel egy olyan embert dicsőítenek, akinek a neve egybeforrt a diktatúrával. Ha Marx Károly neve eltűnt az egyetem homlokzatáról és Rajk László utca sincs a fővárosban, akkor meddig hirdetheti egy "kommunista gyilkos" nevét a szakkollégium - kérdezte.

Klinghammer István kijelentette, hogy a huszadik századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával kapcsolatban a kormány és az Országgyűlés elvégezte feladatát. A felsőoktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján Rajk László neve a nem javasolt kategóriába került. Ígéretet tett rá, hogy megkeresik az intézmény vezetőit, de hangsúlyozta, az egyetemeknek autonóm joga eldönteni, milyen elnevezést adnak egy-egy épületüknek.

LMP a települési agrárgazdasági bizottságokról

Lengyel Szilvia (LMP) azt mondta, hogy elkezdődött a települési agrárgazdasági bizottságok megalakítása, de úgy tűnik, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara csak a saját embereit hívja meg a testületek alakuló üléseire, a többiek pedig semmit sem tudnak ezekről a rendezvényekről.

Bitay Márton Őrs állami földprogramért felelős államtitkár azt felelte, arra egy azonnali kérdés során nem tud válaszolni, hogy kiket hívnak meg az alakuló ülésekre, hiszen ennek utána kell néznie.

Kérdések

Jobbik a téli közfoglalkoztatásról

Bertha Szilvia (Jobbik) a téli közfoglalkoztatással kapcsolatos átképzés miatt szólalt fel. Szerinte ezzel a kormány hónapokra bebetonozza az embereket a havi 37 ezer forintot jelentő munkába. Úgy vélte: ez szavazatvásárlás 130 milliárd forintból, pedig ebből a pénzből "értelmes képzési programot" is lehetett volna indítani.

Tállai András belügyi államtitkár válaszában leszögezte: nem igaz, hogy 37 ezer forintot jelent ez a lehetőség. Feltette a kérdést: a jobbikos politikus szerint az rossz, hogy százezer embernek lesz 4 hónapra biztos megélhetése? Hangsúlyozta: ez csak egy lehetősége, aki nem akar vele élni, az nem jelentkezik rá.

Mégsem dönt az Országgyűlés a jövő évi költségvetés főszámairól