Romagyilkosságok - Három vádlott tényleges életfogytiglant kapott (frissítve)

Az eljárás adatai szerint a Kiss testvérek és Pető 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az ügyészség szerint rasszista indítéka van a cselekménysorozatnak, amely miatt az első három vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolták tettesként, negyedik társukat pedig bűnsegédi magatartással.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres, Molotov-koktélos támadások elsőfokú ítélethirdetésére vezetik K. István másodrendű vádlottat (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az ítélethirdetés rendkívül nagy sajtóérdeklődés és fokozott biztonsági intézkedések közepette zajlott. A bíróság épületében sokan hangosan fejezték ki véleményüket: az életfogytiglan kiszabását üdvözölték, a negyedrendű vádlott büntetését kevesellték.

A büntetőper első- és másodrendű vádlottja elhagyta a tárgyalótermet az ítélet indoklása közben. Kiss Árpád és testvére, Kiss István előzőleg azt közölte a bíróval, hogy nem kívánja tovább hallgatni az indoklást. Ezt követően a két előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a büntetés-végrehajtási őrök bilincsben kikísérték a tárgyalóteremből.

A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében több mint százmillió forintos bűnügyi költséget állapított meg. Kiss Árpádnak 35 millió, Kiss Istvánnak 32 millió, Pető Zsolt harmadrendű vádlottnak 31 millió, Csontos Istvánnak pedig 6 millió forintot kell megfizetnie az állam részére a nem jogerős ítélet szerint.

Az öttagú bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indoklásának első órájában a vádlottak személyi körülményeit részletezte. Miszori László bíró azt mondta: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen.

Kifejtette: Kiss Árpád és Kiss István fiatalon elvesztette édesapját, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak.

A vádbeli cselekmények idején 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a cselekmények idején 33, illetve 34 éves Kiss István és Pető Zsolt korábban szakács, illetve cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. A vádlottak közül eddig egyedül Pető Zsolt volt büntetve, egyszer, garázdaság miatt.

Miszori László kitért arra, hogy Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhed csoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. Hozzátette, Kiss Árpád a 2006. őszi megmozdulásokban nem vett részt, de figyelemmel kísérte azokat. A férfi később úgy döntött, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények ellen. Öccsét, Istvánt kivonta a Véres kard elnevezésű debreceni szélsőjobboldali társaságból, és elkezdték tervezni a romák fegyveres "megrendszabályozását".

Ezt követően a bírói tanács elnöke mintegy két órán át ismertette a kilenc támadás, továbbá a fegyverrablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések tényállását, amely javarészt összhangban áll a vádirattal. A tényállásokból egyértelmű, hogy a támadásokat előre, alaposan és részletesen megtervezték. A vádlottak térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a megközelítési és menekülési útvonalat is.

Az elkövetők az akciókat céltudatosan hajtották végre: éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fedezte két társát.

Hamis rendszámot használtak és álcázták autójukat is, amikor a helyszínek közelében megálltak. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, és egy idő után már Molotov-koktélt is dobtak az áldozatok otthonaira.

Az ötödik, nagycsécsi támadás, ahol két halálos áldozat volt, fordulópontot jelentett a bűncselekmény-sorozatban, ugyanis azt követően már kifejezetten emberi célpontokat választottak az elkövetők, hogy jobban megfélemlítsék a romákat és nyomást gyakoroljanak a társadalomra.

A délutáni órákban a bizonyítékok értékelése, a büntetéskiszabás szempontjai, majd az esetleges fellebbezések várhatók. A bíró jelezte, hogy a két távozó vádlottnak a tárgyalás végén még vissza kell térnie.

A bíróság kimondta a rasszista indítékot

Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik, egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá.

Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket.

Nem jogerős az elsőfokú ítélet

Nem jogerős a romagyilkosságok ügyében kiszabott három tényleges életfogytiglan és a 13 éves fegyházbüntetés, miután a vádlottak és az ügyész fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken kedden kihirdetett elsőfokú ítélet ellen.

Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett.

A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere.

Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.

A sértettek egyik képviselője beperli az államot

Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő.

Helmeczy László erről az MTI-nek beszélt a Budapest Környéki Törvényszéken kedden az elsőfokú ítélet kihirdetése után. A bíróság nem jogerős ítéletében három vádlottra tényleges életfogytiglani, míg a negyedikre 13 éves fegyházbüntetést szabott ki.

Helmeczy László, aki a tiszalöki ügyben a sértettek képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő.

Szerinte megfelelő együttműködés esetén "egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülnie  az elkövetőknek", és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát.

Arról is beszélt, hogy ő volt az egyedüli aki korábban azt mondta, hogy a gyilkosságokat bűnszervezetben követték el, és ezt az álláspontját most a bíróság is megerősítette. Emiatt nem bocsátható feltételes szabadlábra később egyik elkövető sem - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet.

"Felelnek a gyilkosok és felel az állam is" - fogalmazott.

Azt még nem tudja, milyen összegre perli majd az államot, viszont jelezte: nagyon komolynak tartja az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Példaként említette, hogy az egyik asszonyt több mint két évtizedes munkaviszony után leszázalékolták, most csak 27 ezer forintos szociális járadékot kap. A család egészségileg és anyagilag is tönkrement, az okozott kár szerinte ezért "nem egy-két millió forint".