Kommentár - Csillagos felvonulók

Már akkor borítékolni lehetett, hogy előbb-utóbb vörös csillagos vagy horogkeresztes emberek tűnnek fel a magyarországi utcákon, akik próbát tesznek a jobb érzésű, műveltebb többség indulatain.

És íme, Európa és a világ dicsőségére, valamint nyilván az alkotmánybírák megelégedésére, a május elsejei nyári nap vörös csillagos kommunista tüntetőket talált a pécsi utcán. Persze beléjük is kötöttek, verekedés és rendőrségi ügy lett a felvonulásból. Nem tudom, kinek hiányzott ez több, mint húsz évvel a rendszerváltás után.

Úgy látszik, még mindig nem lehet eleget ismételni, hogy a történelem egyenlőségjelet tett a két totalitárius rendszer, a kommunizmus és a fasizmus közé. A kommunizmus 150 millió áldozatát pedig nem szabadna azzal megalázni, hogy halálukat egy jó ötlet elhibázott megvalósításának nyilvánítjuk, mint teszik azt - elsősorban az ilyen irányú tapasztalatok nélkül való Nyugat-Európában - sokan.

Ahol nyilván nagyon felhördülnek majd, ha megjelennek (csak idő kérdése) a horogkeresztes legények is az utcákon. Diszkrét bája a történetnek, hogy a pécsi kommunisták masírozásuk végén az MSZP majálisához csatlakoztak: de ez legyen Mesterházyék baja.