Elhárították a magyar beadványt Sólyom ügyében

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett látogatására, ezért a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.
A magyar Külügyminisztérium álláspontja viszont továbbra is az, hogy Szlovákia nem tagadhatta volna meg, hogy az államfő belépjen az ország területére, ezért Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Az eljárásban nemcsak arra szeretnének választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör, amelyre annak szabályai nem érvényesek.
Sólyom László 2009. augusztus 21-én kívánt Révkomáromba látogatni Szent István szobrának avatására, de Szlovákia megtagadta, hogy az ország területére lépjen. 
Az esemény előtt Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök arra kérte Sólyom Lászlót, hogy fontolja meg a látogatását.
Miután a szlovák fél bejelentette, hogy az adott napra nem engedélyezi belépését az országba, a magyar államfő lemondta látogatását, és a határ magyar oldalán arról nyilatkozott, hogy részvétele a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent az ünnepségen.
Magyarország ezután kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákia ellen: Budapest szerint Pozsony megszegte az uniós jog rendelkezéseit, méghozzá az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvét.
Az államfőkre azonban a nemzetközi jog szabályai irányadók a brüsszeli bizottság szerint, amelynek állásfoglalása alapján az uniós intézményeknek nem tartozik a hatáskörükbe, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák. 
A bizottsági tájékoztatóban az olvasható, hogy a magyar államfő látogatásának időpontja Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, ezért értékelték a szlovák hatóságok közbiztonsági kockázatként az eseményt. 
A bizottsági állásfoglalás jogilag különösen vitatható eleme, hogy az uniós joganyag "szövege, összefüggései és célja" alapján az államfőkre nem vonatkoztatható az az uniós irányelv, amely az unió polgáraira érvényes.
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint az uniós jog alapján az államfőkre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége. A politikus indokoltnak tartja a Külügyminisztérium azon lépését, amely szerint Magyarország az Európai Bírósághoz fordul az ügyben.
A szlovák külügyminisztérium szerint az ügy egyik félnek sem használt, és bízik abban, hogy az a bizottsági állásfoglalással befejeződik. A minisztérium ugyanakkor a brüsszeli döntést a szlovák érvelés megerősítésének tartja.