Társasházi problémák – kinek, mi a hatásköre?

A napokban keresett fel bennünket egy hölgy a fenti problémákkal. Azt panaszolta, Római körúti otthonánál a helyzet tarthatatlan, lépcsőházuk és környéke szemetes, a felmerülő javítások kivitelezése nem történik meg, vagy hónapokat kell várni, hiába szólnak bárkinek is.

A társasházi problémák meg­oldásának kulcsáért Sztankovics András közös képviselőt kerestük fel. Bár olvasónk lakóhelye nem hozzá tartozik, ő már majdnem 30 éve dolgozik közös képviselőként, és városszerte mintegy 20 lakóház üzemeltetéséért, karbantartásáért felel. Azt mondja, egy társasház ügyes-bajos gondjai kétféle hatáskörbe tartozhatnak. Amennyiben az adott ingatlan egy társasházkezelő szövetkezethez tartozik, akkor például a kitört ablak cseréje az ő feladatuk. Ilyenkor a problémát a szövetkezet küldöttjének kell jelezni, aki mintegy kapcsolattartóként funkcionál az adott lakóközösségben, és továbbítja a panaszt a lakásszövetkezetnek. Ott valamennyi esetben komplett szakembergárdával dolgoznak, így nagyon rövid időn belül tudják küldeni a megfelelő munkatársukat.

Több személyhez, több fórumon keresztül fordulhatnak a panaszos lakók

Más a helyzet, ha nem lakásszövetkezet, hanem közös képviselő felel a lakóközösség életkörülményeiért. Sztankovics András elmondta, ebben az esetben személyesen a közös képviselőt kell megkeresni, aki maga választ szakembert a probléma orvoslására. Ha a helyzet nem tűr halasztást, mint például egy vihar által megbontott tetőszerkezet, az anyagi vonzatot figyelmen kívül hagyva a lehető leggyorsabb megoldást kell választania. A tervezett beruházások esetén viszont legalább három opciót sorakoztat fel, ezeket a közgyűlésen a lakóközösség elé tárja, így az érintetteknek is van beleszólási joguk, valamint tájékozódnak a társasházat érintő változásokról.

Ami az épület környezetét illeti, az már a legtöbb esetben nem a lakásszövetkezet vagy a közös képviselő hatásköre. Egy repedező járdaburkolattal, az otthonunk közelében kidőlt közlekedési táblával már a körzet önkormányzati képviselőjét kell e-mailben, telefonon vagy a fogadóóra (ezek az önkormányzat honlapján elérhetők) időpontjában személyesen felkeresni.

A „szemetes város”-jelenség szintén valós probléma, ám abban Sztankovics András is egyetértett, hogy ez sem jogilag, sem etikailag nem egyetlen ember problémája. Az utóbbi idők viharos időjárása felkapja és hordja a kukákból a hulladékot. A jelenség mérséklése érdekében a lakosság környezettudatos életmóddal, az önkormányzat pedig hatékonyabb hulladékgazdálkodás kialakításával tehet. Utóbbi kimunkálásán jelenleg is dolgozik a városvezetés.

Ha a lakóközösséget viszont a saját társasházukban összegyűlt hulladék mennyisége, illetve azok tárolásának nehézsége zavarja, akkor szintén a társasházkezelő küldöttje vagy a közös képviselő felé kell fordulni. Ilyenkor ugyanis kérhetnek plusz konténert vagy elszállításra jogosító zsákokat, ez esetben viszont számolni kell a szemétszállítási költség, így esetlegesen a közös költség növekedésére is.

Társasházkezelés

Dunaújvárosban jelenleg három, aktívan működő lakásszövetkezet foglalkozik társasházak kezelésével, ezek a Dózsa, az Intercisa és a Gagarin lakásszövetkezetek. Feladatuk a hatáskörükbe tartozó ingatlanok karbantartása, felújítása, eseti javítása, munkájukat pedig az egyes lakóközösségek küldöttjei segítik. A küldöttek közvetítenek, a közös költséget nem ők, hanem a lakásszövetkezet kapja. A közös képviselők a szövetkezetektől függetlenül működnek, a közös költséggel maguk gazdálkodnak, a pozíció betöltése pedig megfelelő szakmai feltételekhez kötött.