Sok gyümölcstermesztő teszi fel a kérdést: érdemes ezt csinálni?

Nagyvenyim Azzal kezdte a beszélgetésünket Csizmadia György: a helyzet nem jobb, mint egy évvel ezelőtt.

– Az a helyzet, hogy a mi térségünkben a múlt héten három hideg nap volt mínusz négy és mínusz hét Celsius-fok közötti hőmérsékletekkel. Ugyanez történt két héttel ezelőtt is. Országosan Kelet-Magyarországon nincs gond, de Nyugat- és Dél-Magyarországon hetven–kilencven százalékos a rügyek elfagyása. Az már most látható, az őszibarackot, a nektarint, a kajszibarackot, sőt, a szilvát is komoly károk érték. Ami meglepő, hogy a zárt rügyű gyümölcsök is sérültek, közülük a cseresznye és az alma is. Egy kérdés van: milyen mértékben? Az almánál az a szerencse, hogy ha öt-tíz virágból egy alma lesz, az már elegendő, jó közepes termésre számítok. Persze ez is fajtafüggő – kaptuk elsőre a legfontosabb információkat Csizmadia Györgytől.

Zárt rügyű gyümölcsök is sérültek, és ez meglepő

A szakembertől megtudtuk még, hogy az alma esetében a megmaradt gyümölcsre is hatással van a fagy, mivel vagy túl nagy, vagy túl apró lesz. A vásárlók viszont egyiket sem kedvelik. Neki ezért tavaly a termésének az ötven százaléka léalma lett.

A Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa lapunknak elmondta azt is, hogy a csonthéjasoknál jóval nagyobb a probléma, mint az almánál, illetve a körténél.

– A csonthéjasok egyszerre nyílnak, így egyszerre fagynak el. A gondot esetükben még az is fokozza, hogy nagyon szeles az időjárás, és a hideg, szeles időben a méhek nem tudnak porozni. Sajnos az már látható, hogy a cseresznye hetven százaléka elfagyott. Az én esetemben hektáronként nyolc-tíz tonna termés számít jónak, most két-háromnál nem lesz több.

Arra a kérdésünkre, hogyan tudnak tervezni, hogyan tudnak egyáltalán működni a gyümölcstermelők, amikor rendszeresen éri őket valami csapás, az utóbbi időben leginkább a fagy, Csizmadia György így válaszolt.

– Könnyen elképzelhető, hogy a mostani ültetvények kétharmad része jövőre kiszáll a mezőgazdaságból. Az utóbb öt évből négyben elfagy­tak a rügyek, volt, amikor százszázalékosan. Egyre többen teszik fel a kérdést: érdemes-e ezt csinálni, van-e ennek egyáltalán értelme?

Elkeserítően hatnak Csizmadia György szavai, de az tény, évek óta folyamatosan csökken a magyarországi ültetvények száma, területe, leginkább az almánál tapasztalható a visszaesés.

Tegnap ismét lehűlt a levegő, és néhány napig még valószínű hűvös lesz, de fagytól már nem kell tartani. Azonban az két hét, amiről Csizmadia György is beszélt, amikor volt olyan éjszaka, hogy mínusz hét Celsius-fokot is mértek, megtette a hatását.

És ahhoz, hogy kár érje a gyümölcsösöket, nincs is szükség ilyen hidegre. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban –2,2 Celsius-fok a kritikus hőmérséklet, –2,9 foknál tízszázalékos a kár, –5,6 foknál pedig kilencvenszázalékos kár valószínű. A sziromhullás, terméskezdemény fázisában –0,8 Celsius-foknál kezdődik a károkozás, és –4,4 fok esetén már kilencvenszázalékos a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban –2 és –3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban –2,7 foknál valószínű tízszázalékos, –4,4 foknál pedig már kilencvenszázalékos kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is.

Az agrarszektor.hu azt írja, hogy május közepéig még bármikor bekövetkezhetnek hirtelen lehűlések, így a baj még a mostaninál is nagyobb lehet, hiszen a körte, a szilva, a meggy, a cseresznye és az alma virágzása még hátravan. Az azonban biztos, hogy a magyar üzletek polcain és a zöldséges standokon kevesebb hazai gyümölcsöt találhatnak majd a vásárlók, így több import áru érkezhet. A jelenlegi fagyokban viszont más európai országok is érintettek, így nem kizárt a drágulás sem.