Népzenekincsünk gyűjtője, feldolgozója, népszerűsítője

Bartók Béla a XX. század egyik meghatározó zeneszerzője volt, rengeteg újítást vezetett be a zenetudomány terén, és teljesítménye nemcsak a magyar, valamint az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Édesapja, idősebb Bartók Béla a helyi iskola igazgatója volt, aki több hangszeren is nagyszerűen játszott, zenekart vezetett, és több művet komponált. Édesanyja tanítónő volt, és nagyon szépen zongorázott. Bartók gyermekkorának két jellemzője volt, visszahúzódó természete és zenei érdeklődése.

A húszas években már hírnévre tesz szert, sokat utazik külföldre

A Nagyszentmiklóson szerzett zenei élmények közül kétségkívül nagy hatást gyakorolt rá az édesapja által vezetett Zene és Dalegylet 1887. március 26-ai nagy sikerű hangversenye. A család életére nézve változást hozott édesapja fiatalon, 32 éves korában, 1888. augusztus 4-én bekövetkezett halála, ezt az ifjú Bartók nagyon nehezen tudta feldolgozni. Ezt követően egyik városból a másikba költöztek, laktak Pozsonyban, Nagyváradon és Besztercén. Az állandó lakhelyváltozás Bartók zenei fejlődésére nem hatott kedvezően, nem voltak képességeinek megfelelő tanárai, nem ismerték fel tehetségét, és ezért rossz jegyekkel minősítették. Ennek ellenére ő egy idő után már komponált is, általában táncdarabokat.

Elindult a zenei pályája

Mivel a fiatal Bartók Béla tehetsége már korán megmutatkozott, 1899-ben sikeres felvételi vizsgát tett a Pesti Zeneakadémiára, így került be Thomán István zongora-, valamint Koessler János zeneosztályába. Zongoristaként már korán nagy karriert futott be, de zeneszerzőként még alig ismerték. Richard Strauss zenéje hatott rá, hatására Bartók műveiben a magyar hagyományt próbálta kombinálni a már ismert európai irányzatokkal.

Főiskolai tanulmányait befejezve Bartókot egyre jobban foglalkoztatta a népzene. Módszeresen gyűjtötte a magyar népdalokat, és nemsokára Erdélyben találkozott az ősi motívumokkal is. Ezért román népzenét is gyűjtött Belényes környékén.

Gerlicepusztai tartózkodása alatt ismerte meg a paraszti zenét, ekkor fedezte fel a paraszti és a népzene közötti különbséget. 1905-től kezdve egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal (hangíró, hangfelvételre és -lejátszásra is alkalmas készülék) járta a falvakat, majd gyűjtéseit tudományos részletességgel dolgozta fel.

Elkezdte tudományos munkáját is, Kodály Zoltánnal közösen megírták a Magyar népdalok – énekhangra és zongorára című művet, ami új korszakot nyitott meg a zenetudomány terén. A magyar mellett a környező népek zenéjét is gyűjtötte, majd zenéjébe fokozatosan beépítette ezeket a motívumokat. 1918-ig mintegy 3500 román és 3200 szlovák dallamot jegyzett le.

A történelmi események életére tett hatásai

1907 januárjától zongoratanár lett a Zeneakadémián, majd 1909. november 16-án megnősült. Első felesége Ziegler Márta volt, aki szintén képzett zenész volt, majd 1910-ben megszületett fiuk, Béla. Zeneszerzői eredményeit sem a közönség, sem pedig a kritikusok nem értékelték, inkább elutasították, ezért operáját, A kékszakállú herceg várát be sem mutatták. A kudarcban ugyan Kodály mellé állt, megalakították az Új Magyar Zeneegyesületet, de anyagi támogatás nélkül nem tudták fenntartani. Az első világháború kitörése negatívan hatott Bartókra, művei egyre radikálisabb hangnemet ütöttek meg, magánéletét is krízisek kísérték.

Magyarország háborús veresége, majd a Tanácsköztársaság létrejötte is megjelent Bartók életében, a kommün idejében részt vett a Zenei Direktóriumban, de hamar visszavonult. Ekkor fejezi be A csodálatos mandarin című művét, majd 1921-ben megírta A magyar népdalról című monográfiáját.

A húszas években már nemzetközi hírnévre tett szert, sokat utazott, népszerűsítette a zene terén elért eredményeit. Eljutott a többi között az Amerikai Egyesült Államokba és a Szovjetunióba is, ami akkor nem kis dolognak számított. Nagyon gyorsan elvált első feleségétől, majd 1923-ban hitvesül veszi tanítványát, Pásztory Dittát, akitől megszületett második fia, Péter. Római katolikus vallású volt, de később az unitárius vallásra tért át, majd a budapesti unitárius egyházközség presbitere (egyházi civil elöljáró a protestáns gyülekezeteknél) lett.

Ebben az időben főleg sok zongoradarabja született, de közben rendezte népzenei gyűjteményeit is. Munkáját már 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként is végezhette. Zenéjében mind a magyar, mind a környező népek népzenéje jelen volt, erről számos előadást tartott Európa több nagyvárosában. Zenéjében egyre gyakrabban kapcsolódott egybe a klasszikusok hagyománya és a paraszti népzene.

1938-ban a náci Németország megszállta Ausztriát, ami komoly kételyeket ébresztett Bartókban, hogy elhagyja hazáját, ezért kilépett az osztrák zeneszerzői egyesületből.

Amerikai tartózkodása

Nem tudta elfogadni a hitleri nemzetiszocializmus európai erősödését, közben meghalt az édesanyja, akivel mindvégig nagyon szoros kapcsolatban állt. 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az Amerikai Egyesült Államokban marad. Azonban soha nem kért amerikai állampolgárságot, mindvégig magyar állampolgárként élt és dolgozott azért, mert később haza szeretett volna térni. Amerikában főleg a tudományos munka felé fordult. Elsősorban a délszláv népzene rendezésével foglalkozott, és olyan alapokat teremtett meg, amelyeket a mai napig sikeresen oktatnak a volt jugoszláv tagköztársaságokban.

Anyagi helyzete folyamatos munkavégzésre késztette, koncertezni így csak ritkán tudott. 1941 márciusában a Columbia Egyetem díszdoktorává avatták. 1943-ban a Harvard Egyetemen tartott előadás-sorozatot az új magyar zene kérdéseiről, de a harmadik alkalom után egészségi állapota összeomlott. 1942 áprilisa óta küzdött leukémiájával, kórházi kezelésének költségeit az amerikai zeneszerző egyesület fizette. Ebben az évben Péter fia is kijutott az USA-ba, ahol besorozták az amerikai haditengerészetbe, majd Panamába vezényelték. Béla fia viszont Magyarországon maradt, akárcsak régi barátja Kodály Zoltán is.

Utolsó alkotói korszakában néhány hónap alatt megírta a Concertót. Egészségi állapota lassan javult, új műveket alkotott, de a Columbia Egyetem munkaajánlatát már nem vállalta el.

Halála és emléke

1945. szeptember 26-án hunyt el hosszas betegség után. Temetésén mindössze tíz ember vett részt. Földi maradványait 1988-ban szállították Magyarországra, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A koporsót Bartók hamvaival Hegyeshalomnál az akkori magyar kormány nevében Czibere Tibor művelődésügyi miniszter fogadta, a Budapestig vezető út mentén magyar polgárok ezrei álltak díszőrséget.

Bartók Béla fontosabb művei

Fontosabb színpadi művei:

A kékszakállú herceg vára (opera), A fából faragott királyfi (balett), A csodálatos mandarin (balett).

Zenekari művek:

Rapszódia és Scherzo zongorára és zenekarra, Első és második szvit, Táncszvit, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára,

Divertimento vonószenekarra, Concerto zenekarra.

Továbbá jelentősek még verseny-, kamarazenei (elsősorban a vonónégyesekre írt) művei, valamint zongoraművei is.

Érdekes, hogy Bartók népdalgyűjtő munkássága kihatott a modern populáris zenére is, ugyanis a kínai popzenét forradalmasító Wang Lee-hom Bartók útmutatását követve indult el a Kínában élő kisebbségek zenéjét kutatni, majd beépítette azok elemeit dalaiba.

Magyarországon viszont Kodály Zoltánnak nagyobb követőtábora alakult ki, ő zenei pedagógusként jelentősebb személyiség volt, mint Bartók. A Kodály által életre hívott kórusmozgalom nemzetközi hírű lett és a világ számos országában alapvető tananyagként alkalmazzák a mai napig. A fiatal zenészek viszont manapság már egyre inkább foglalkoznak Bartók műveivel.

Kevésbé ismert, hogy Bartók Béla hobbiképpen rovargyűjtéssel is foglalkozott.

Utolsó alkotói korszakában néhány hónap alatt megírta a Concertót

Felhasznált irodalom:

Kroó György: Bartók-kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1975.

Székely Júlia: Elindultam szép hazámból – Bartók Béla élete a MEK-en.

Tallián Tibor: Bartók Béla. Szemtől szemben sorozat, Gondolat Kiadó, 1981.

Ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája. Napról napra sorozat, Zeneműkiadó, Budapest, 1981.

Kovács Sándor: Bartók Béla. A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat, Mágus Kiadó, 1995.