Mit vigyünk magunkkal baj esetén a túlélőcsomagban?

A hírportálok szerint a bejrúti detonáció olyan erejű volt, hogy még a kétszáz kilométerre fekvő Cipruson is érezni lehetett. A városban készült videók háborús tudósításokhoz hasonlítanak, a szörnyű emberi tragédiák, a romos utcaképek mellett a felvételeken látható gombafelhőt mindenki az atombombáéhoz hasonlította, sokan a helyszínen is atomtámadásról beszéltek. Talán azért is, mert a bejrúti katasztrófa a japán városok lebombázásának évfordulójához kísértetiesen közel történt. De a Japánban ledobott bombák ereje nagyságrendekkel meghaladta a bejrútit.

A katasztrófa a kikötő raktárában tárolt nagy­ mennyiségű, nagy­jából 2750 tonna ammónium-nitrát begyulladása okozta. A nyugalmi állapotban a mezőgazdaságban műtrágyaként alkalmazott vegyület veszélytelen, azonban bizonyos hőmérsékleten és nyomáson pusztító bombaként viselkedik.

A robbanást követően kormányellenes tiltakozások kezdődtek, s tömeges zavargássá nőtték ki magukat. Az okokat úgy magyarázzák az elemzők, hogy a detonációt követően kiderült, az illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét. Az elkeseredett, dühös tömeg a feldolgozatlan gyászában köz­épületeket ostromolt. Az erőszakhullám újabb áldozatokat követelt, a helyi vöröskereszt 117 sebesültet látott el a helyszínen, 55 embert pedig kórházba kellett vinni, több rend­őr életét vesztette.

A kormány bejelentette lemondását, úgy tűnik, az ország vezető nélkül marad a választásokig. Szakértők éhezést, betegségeket, polgárháborút jósolnak Libanonnak.

A legtöbb tűz gondatlanságra és figyelmetlenségre vezethető vissza

A tragikus események egymást követik. Bizonyára egyetértünk abban, hogy ha lehet, minden erőnkkel el kell kerülni a hasonló katasztrófákat, ha lehet, fel kell készülni az ilyen eseményekre. Jogosan merül fel a kérdés: „te mit tennél, ha baj van?”

Megkérdeztük a témával foglalkozó hatóság képviselőjét a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét, Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó századost.

– A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése érdekében hazánkban a katasztrófavédelem akkor engedélyezi a veszélyes üzemek létesítését, és a veszélyes tevékenység megkezdését is, ha az ilyen üzemek rendelkeznek megfelelő biztonsági dokumentációkkal és védelmi tervekkel, amelyek az engedélyezési eljárás fontos részei. A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes üzemek szabályos és biztonságos működését évente rendszeresen, de szükség esetén soron kívül is ellenőrzi. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a bírságolás mellett, akár egy üzem működésének időleges, a megfelelő körülmények helyreállításáig szóló felfüggesztését is jelentheti – tájékoztatott a szóvivő.

Mivel Dunaújvárosban sok emeletes ház van, ezért érdemes kiemelni, hogy a társasházakra, mint lakóépületekre több speciális szabály vonatkozik.

– A társasházak már a tervezésük során a tűzvédelmi hatóság látókörébe kerülnek, hiszen az építési terveket a katasztrófavédelemnek szakhatóságként engedélyeznie kell. Ennek köszönhetően már a tervezéskor érvényesülnek a tűzvédelmi előírások, amelyeket az épület kivitelezésekor a létesítésnél, és a használatuk során is ellenőriz a katasztrófavédelem. Egy olyan társasházban, amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján terveztek és építettek mindenki biztonságban érezheti magát, hiszen az épület addig nem kap használatbavételi engedélyt, amíg a tűzbiztonságot garantáló tervezési és építési szabályok maradéktalanul nem teljesülnek. Ám hiába tökéletes egy épület terve, hiába épült a legkorszerűbb, legbiztonságosabb anyagokból, ha az épületet használók a tűzvédelmi előírásokat megszegik, és az egyes helyiségeket nem azok rendeltetésének megfelelően használják. A lakásokat és családi házakat érintő tűzesetek a legtöbbször emberi gondatlanságra, figyelmetlenségre vezethetőek vissza, éppen ezért megelőzhetőek lennének.

Tűz esetére praktikus tanácsok a tűzoltótól: olvassuk el már ma a lakóház tűzvédelmi házirendjét, tanulmányozzuk a megadott menekülési útvonalat. Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal hívjuk a tűzoltókat a 112-es egységes segélyhívón. A lakásunkban keletkező tüzet – testi épségünk veszélyeztetése nélkül pl. zsiradékot semmiképp ne vízzel oltsuk, elektromos berendezést csak áramtalanítás után – próbáljuk meg eloltani. Amennyiben nem sikerül a tüzet megszüntetni, azonnal hagyjuk el a lakást, és csukjuk be magunk mögött a bejárati ajtót. Így az esetleges huzat miatt a tűz nem jut több oxigénhez, és a füst sem áramlik ki a lépcsőházba. Riasszuk a többi lakót. Hagyjuk el az épületet. Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. A meneküléshez ne használjuk a liftet, mert áramtalanítása, vagy áramkimaradás esetén a felvonó is megáll, és a menekülők így könnyen a liftben rekedhetnek, végül gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról.

A hatóságok különleges veszélyhelyzetek esetén dönthetnek a lakosság kitelepítéséről. Ilyenkor úgynevezett túlélőcsomagot vihetünk magunkkal. A csomag előre elkészíthető, kialakításához is kaptunk tanácsokat a katasztrófavédelmi szakembertől.

– Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kilogrammot. Javasoljuk, hogy tartalmazza a személyi okmányokat, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya; két-három napra nem romlandó élelmiszert, egy liter ivóvizet, évszaknak megfelelő ruházatot, tisztálkodási eszközöket; rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközöket; egyéni védőeszközöket is tehetünk a csomagba (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközre lehet itt gondolni, takaró, hálózsák, gumimatrac, és hordozható rádió is jó, ha belekerül – javasolta Szabó-Bisztric Anett százados asszony.

Egyik kolléganőnknek konkrét és tanulságos válaszai voltak a kérdésre. – A férjemmel úgy beszéltük meg, hogy vészhelyzet esetén a gyerekeket mentem mindenekelőtt, de semmiképp nem lifttel, kizárólag csak a lépcsőn. Nekünk van egy vízhatlan, tűzálló számzáras dobozunk is, amiben a legfontosabb iratainkat tartjuk. A vészforgatókönyvünk szerint ezt sem cipelem, elég ha gyorsan kidobom az ablakon. Vizet mindenképp vinnék magammal, de hasznos lehet a felsoroltakon kívül, ha a gyerekek tápszeréről sem feledkezünk meg ilyen esetben.