Top tízben a megyei jogú sportos városok között

A versenyek főleg a délelőtt során zajlottak, délután pedig az élményfürdőben pihentek a versenyzők. A különböző feladatokat négytagú küldöttség oldotta meg a 14–18 fős csapatokból, így nem kellett aggódniuk azoknak a résztvevőknek, akik úgy érezték, valamelyikben nem tudnának megfelelően teljesíteni. A feladatok zöme a Béla király téren zajlott.

Dunaújvárosból tizennyolc hivatali dolgozó és köztisztviselő érkezett a helyszínre, a csapat élén a mindig jókedvű és energikus dr. Sürü Renáta jegyző asszonnyal. Ő még akkor számolt be lapunknak, amikor a versenyszámok javában zajlottak: szárazföldi és vízi öttusa, városismereti hóBORtos vetélkedő, mini foci, strandröplabda és darts szerepelt akkor a sportos programok között, de várt még rájuk például faültetés, ügyeskedés gólyalábon és annak bizonyítása, hogy profi módon képesek használni a lopót (egy borvidékhez hű feladat volt).

A verseny pénteken este zárult, az eredmény pedig a következőképpen alakult: harmadik helyen a pécsiek végeztek, a második helyre a debreceniek kerültek, az abszolút első helyet pedig ezúttal Érd városa kapta meg. Érd nemcsak a dicsőséget és az élményeket kapta ezzel, hanem a győztesnek járó serleget, a vándorkupát és a 2020-as, tehát a Megyei Jogú Városok XVIII. Sporttalálkozójának szervezési jogát is. Mivel Érd lesz a házigazda, így ők jövőre nem mérkőzhetnek meg a többiekkel, de egészen biztosan hasonlóan színvonalas programokkal fogadják majd az érkezőket, mint ahogy a tolnai megyeszékhely tette.

A mienk közel voltak a tűzhöz, a nyolcadik hely szép eredmény, a dunaújvárosiak pedig elégedettek vele. Ahogy a jegyző asszony fogalmazott, amatőrként tisztességgel teljesítettek a feladatokat és köszöni a csapatának, hogy helyt állt.

Az eredményhirdetést követően az este valamennyi résztvevő csapat részéről önfeledt ünneplésbe és kikapcsolódásba torkollott. A szervezők célja idén is megvalósult: a közösség és a régiók kapcsolatának erősítése, a sport és az egészséges életmód népszerűsítése a megyei jogú városokban.

Megyei jogú város – mit is jelent?

Egy 1990-es törvény szerint megyei jogúvá nyilvánítását kérhette minden város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Mind a húsz érintett város élt is ezzel a lehetőséggel. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt Érd, amelynek növekvő népessége már a ´90-es években átlépte az 50 ezres határt. A törvény nem tér ki arra, hogy ezt a címet el lehet-e veszíteni.