Jó reggelt, Dunaújváros!

Nem tudni mikor, mi váltja ki. Felgyülemlik az eltelt időből a negatív dolgok összesége, és már nem bírja el a lélek ezt a terhet. Elszakad az a bizonyos cérna. Mindenki másként éli ezt meg. Valaki könnyedén átlép rajta, valaki nem. Az biztos, a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha ilyen helyzetben másokat bántunk meg. Ez az, amit nem szabad megtenni. Vagy ha már hirtelen természetűek vagyunk, ha robbanunk és elkövetjük ezt a ballépést, akkor legalább vegyünk erőt magunkon, és kérjünk bocsánatot. Ismerős a mondás? Az eltörött tányért hiába ragasztjuk meg, nem lesz ugyanaz. Sajnos, ezekre a helyzetekre is igaz ez, de a bocsánatkérés nem fáj, csak ki kell mondani. Bocsánat! Talán varázsszó, talán kerek marad a világ általa! Talán…