2014.02.04. 09:50
Dél-alföldi meglepetések
Garantáltan csupa meglepetésben lesz része annak, aki elfogadja titkos tippünket és a Dél-Alföld felfedezésére indul! Gyönyörű természet, színvonalas gyógyfürdő, izgalmas látnivalók, helyi ételspecialitások, a hideg napokon is meleg fogadtatás Orosháza-Gyopárosfürdő és környéke nekünk megérte, jó, hogy ott töltöttünk egy hosszú hétvégét.
Sokáig nem értettem Petőfit: mi tetszik neki az Alföldön? Milyen izgalmat, élményt tartogathat a tengersík vidék, a rónák végtelenje – nekünk, a Dunántúl szülötteinek? Aztán elég volt egyszer elmenni, és a látvány, a hangulat magával ragadott. Kénytelen-kelletlen be kellett látni, a síkság beférkőzött a szívünkbe, s mi több, az élmény azóta sem ereszt. Így jártunk Orosházával, amelynek varázslatos gyógyerejű Gyopárosfürdőjében most először mártóztunk meg.
Első benyomásra a város is kellemes csalódást okoz: korántsem olyan álmos és lapos, mint gondolnánk, hanem sokszínű, élettel teli, a turizmusra nyitott település. Egészséges harmóniában megőrizte alföldi mezővárosi jellegét és kiaknázta a múlt századi iparosítás modernizációs törekvéseit. Története két és fél évszázadra vezethető vissza, amikor dunántúli protestáns telepesek kaptak itt menedéket a korabeli földesúrtól, és virágzó mezőgazdaságot és polgárosodó életformát alakítottak ki maguknak. Később, a második világháború után – a környező földgázkincsre alapozva – nagymérvű iparosodás kezdődött, ekkor jött létre az orosházi üveggyár, illetve több nehézipari cég. Orosháza ma Békés megye második legnagyobb települése, csaknem harmincezer lakossal, az üveggyártás és a libamáj fellegvára, a környék gazdasági, társadalmi és kulturális központja.
A vendégeket nagyszerű fürdőkomplexum várja, amely télen is nyitva tart.
Orosháza főterét díszíti az üveg vadkörtefa, amely Kovács Júlia Ferenczy Noémi-díjas üvegművész és férje, Szilágyi András Pro Arte Vitraria-díjas üvegművész közös alkotása. A kompozíció zenél és este világít. Fotók: Osváth Sarolta
A látogatók számára azonban Gyopárosfürdő a legnagyobb vonzerő, amely negyedórányira található a városközponttól. A park, gyógy- és élményfürdő igazi szabad-idő-komplexum, húszhektáros, hatalmas területének köszönhetően alighanem soha nem zsúfolt. Ilyenkor télen pedig kimondottan csendes, nyugalmas, igazi pihenőhely. Az alkáli-hidrogénkarbonátos víz három tó forrásaiból tör fel, gyógyhatását az 1860-as években fedezték fel. Az ott élő parasztok a tó vizét kenderáztatásra és lófürösztés céljára használták, s észrevették, hogy a lovak sebei ezután gyorsabban gyógyulnak. A tó egy részét már 1866-ban fürdővé nyilvánították, a víz azonban csak 1999-ben kapta meg a gyógyvíz minősítést, napjainkban pedig a város a hivatalos gyógyhely címre pályázik.
A gyógyfürdő télen is üzemelő szabadtéri és fedett gyógyvizes medencéit és a gyógytornamedencét két termálkút 47 Celsius-fokos vize táplálja, amely különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására, valamint bal-esetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmas.
Nem hagytuk ki a fürdő arculatát meghatározó Panoráma-kilátó megtekintését sem. Az eredetileg víztorony 1925-ben épült Szél István tervei alapján, régen ez biztosította az egész térség vízellátását. Megmásztuk a 23 méter magas toronyba vezető 93 lépcsőt, de nem bántuk meg, nagyon szép kilátás tárult elénk, sőt, megnéztük a Gyopáros történetét bemutató múzeumot is. Külön többórás prog- ramot jelentett a tavaly nyáron felavatott új főtér megcsodálása, amely nappal és este is izgalmas látványosságot kínál.
A városban kihagyhatatlan az 1925-ben épült Panoráma-kilátó. Fotó: Osváth Sarolta
A békési város hosszú éveken át azon kevés települések közé tartozott, amelynek nem volt igazi főtere. A ma különleges növényekkel és térformáló elemekkel kialakított területen korábban a Hotel Alföld romos épülete állt. Lerombolták és a helyére közösségi rendezvényeknek megfelelő és a városképet gazdagító teret alakítottak ki, csaknem 250 méter hosszú, több mint négy méter széles, kavicsburkolatú csatornarendszerrel, oszlopsorokkal, 128 vízköpővel és 56 paddal. Közepén magasodik a város újratelepítésének gyönyörű, zöldes színű, 45 darabból álló, öt méter magas, mintegy három tonna súlyú szimbóluma, az üveg vadkörtefa.
A legenda szerint az egykori telepesek csupán egy vadkörtefát leltek a pusztaságban, ahhoz kötötték a lovaikat. A műalkotás estén-ként világít és muzsikál.
Nem lehet említés nélkül hagyni a város híres gasztronómiai értékeit sem. Az országos hírű orosházi kenyér mellett ízlett az orosházi tányéros leves és a túróslepénytorta is.
