13°
23°
11°
2018. 09. 29. 06:30 | [email protected]

Haveri körömben a többség nem érti Dzsudzsák Balázst, azt mondják, tök ciki, hogy az egykoron a zöld gyepen is szebb napokat megélt ballábas fiatalember havi hatvanmillió forintnyi összegért az öregfiúk szintű bajnokságba, az Egyesült Arab Emirátusba, az al-Ittihad Kalba csapatához igazolt. Többen is egyenlőségjelet tesznek a korábbi hétszeres világválogatott, Détári „Döme” Lajos és „Dzsudzsi” pályafutása közé, mondván, mindkettőt kizárólag a pénz motiválta, amikor klubot váltottak. Ez azonban hatalmas tévedés!

Dömét „ezer éve” ismerem, harminc éve vagyunk baráti viszonyban, alig múlik el úgy nap, hogy ne találkoznánk, ne beszélgetnénk a régi szép időkről, így pontosan tudom, hogy Döme már az Eintracht Frankfurthoz sem önszántából, hanem felsőbb utasításra igazolt Hessen tartomány legnagyobb városába (az átkosban nem volt ritka az ilyen).

Szíve szerint Katalóniába, az FC Barcelonához szerződött volna, amely együttes játékosmegfigyelője húsz mérkőzésén nézte meg, és el volt ragadtatva a látottaktól, ám az akkori honvédelmi miniszter azt üzente Dömének, ha nem az Eintracht Frankfurthoz megy, megnézheti magát, Nyugat felé legfeljebb álmában hagyhatja el a határt!

A gólerős irányító középpályás, az akkor huszonnégy éves Détári Lajos értett a szóból, majd szenzációsan futballozott a Bundesligában, nem véletlenül választották meg ott a legjobb légiósnak. Kitűnően érezte magát Nyugat-Németországban. Sztár lett, 1988-ban az ő fantasztikus szabadrúgásgóljával hódította el a német kupát az Eintracht Frankfurt, de Döme ennek ellenére nem tartozott a legjobban fizetett spílerek közé…

A szezon végeztével a komoly anyagi gondokkal küzdő klub 18 millió (!) márkáért – Döme ebből az összegből egy árva pfenniget sem kapott! – eladta a görög Olympiakosz Pireusznak. Fájó, hogy ebben az esetben is a feje felett döntöttek a sorsáról…

Dzsudzsák Balázs légiósélete is ígéretesen indult, ám elveszett valahol a pénz tengerében. De az dobja rá az első követ, akit nem részegítettek volna meg azok a pórnép számára felfoghatatlan összegek, amelyeket korábbi – igaz, nem túlzottan acélos – klubjai „bekínáltak”, sőt, ki is fizettek neki! Pestiesen szólva: úgy tűnik „Dzsudzsi” kávéja már lefőtt (ne legyen igazam!), így – szerintem – tökéletesen igaza van abban, ha már Détári Döméhez hasonlítható világklasszis futballista nem lett belőle, legalább a bankszámlája legyen az…

Címkék

Hozzászólások