Ukrán válság

2023.06.13. 06:04

Többen meghaltak a Zelenszkij szülővárosát érő rakétatámadásban

475. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat által közreadott képen romos lakóháznál tûzoltók Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost

Forrás: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat

Fotó: -

Az Egyesült Államok újabb katonai csomagot küld Ukrajnának saját készleteiből

Az Egyesült Államok újabb 325 millió dolláros (mintegy 100 milliárd forintos) katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára kedden. 

A külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai készletekből lehívott katonai csomag tartalmaz kritikusan fontos légvédelmi képességeket, további lőszert HIMARS rakétarendszerekhez és egyéb tüzérségi eszközökhöz, valamint szerepelnek benne páncélozott járművek, és további eszközök. 

Az újabb katonai csomag az ukrajnai konfliktus kezdete óta a 40. katonai készletlehívás, amelynek keretében az Egyesült Államok fegyvereket és eszközöket bocsát Ukrajna rendelkezésére.

Tovább nőtt a Krivij Rih-i áldozatok száma

Tízre emelkedett a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih város elleni éjszakai orosz támadás áldozatainak száma, és további 28 ember szenvedett sérüléseket - közölte Olekszandr Vilkul, a település védelmi tanácsának elnöke hétfő délután a Telegramon.

A tisztségviselő kifejtette, hogy helyi idő szerint délután egy órakor az áldozatok száma tíz ember, közülük egy a romok alatt halt meg, 28-an megsérültek, közülük 12-őt különböző fokú sérülésekkel kórházba szállítottak. Hozzátette, hogy 

a mentési művelet folytatódik.

 Krivij Rihben szerdát gyásznappá nyilvánították.

Keddre virradó éjjel az orosz erők nagy léptékő rakétatámadást mértek a városra, és eltaláltak egy ötemeletes lakóházat. Korábban az ukrán hatóságok hat halottról és 25 sebesültről számoltak be - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A Herszoni területen újabb holttestet találtak a kahovkai vízerőmű katasztrófája után 

Egy újabb holttestre bukkantak a Herszoni területen, miután megsemmisült a kahovkai vízerőmű zsiliprendszere, és a térséget elárasztotta a víz - számolt be kedden a helyi orosz katasztrófavédelem. Az orosz régiós kormányzat elnöke azt közölte, hogy a katasztrófa halálos áldozatainak száma 12-re nőtt.

"Egy 1950-es születésű nő holttestét találták meg a mentési munkálatok során"

 - közölte a katasztrófavédelem szóvivője, aki ezzel együtt összesen kilenc halálos áldozatról tett említést. Közlése szerint a korábban bejelentett nyolc halott közül ketten az evakuálási pont ágyúzásának estek áldozatául.

"A legfrissebb adatok szerint 86 ember sérült meg, közülük 84-en kórházba kerültek, a többieket ambuláns kezelésre hazaengedték" 

- mondta.

Andrej Alekszejenko, a regionális kormányzat vezetője a Telegram alkalmazáson viszont már összesen 17 halálos áldozatról számolt be kedden. Tájékoztatása szerint 12-en Golaja Prisztany (Hola Prisztany), öten pedig Aljoski (Oleski) településen haltak meg.

Putyin: Moszkva "egészségügyi kordont" hozhat létre Ukrajnában a tüzérségi támadások kivédésére

Oroszország fontolóra veszi egy "egészségügyi kordon" létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások

 – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi Moszkvai tanácskozáson.

Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.

Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom, hogy Ukrajna területén egyfajta egészségügyi kordont hozzunk létre olyan távolságban, ahonnan lehetetlen lesz elérni a területünket

– mondta.

A "különleges hadművelet" feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek - tette hozzá.

A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a "különleges hadművelet" válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására.

Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta, a harcok több fronton folynak. 

Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.

Kijelentette: nincs arra szükség, hogy Oroszország egész területén hadiállapotot vezessenek be, de, mint mondta, "néhány kérdésben még körültekintőbbnek kell lennünk". Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb mozgósításra, de ez a fronthelyzetnek és annak a függvénye, hogy mik az aktuális célok.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) orosz haditudósítókkal találkozik Moszkvában 2023. június 13-án 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat


 Az orosz elnök szerint az ukrán fél az ellentámadás kezdete óta elvesztette a Nyugattól kapott katonai járművek 25-30 százalékát, és az ukrán emberveszteség tízszerese az orosznak. Beszámolója szerint Oroszországnak mintegy félszáz harckocsija vált használhatatlanná a harcokban, de ezek egy része javítható, Ukrajna pedig több mint 160-at veszített el.

Putyin Ukrajnát tette felelőssé a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisüléséért. Emlékeztetett arra, hogy a létesítményt amerikai HIMARS rakétarendszerekkel lőtték.

Az orosz hadiiparról szólva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt év alatt 2,7-szeresére növelte a fő fegyverek gyártását. Kijelentette, hogy az orosz haditechnika minősége javul, elismerte viszont, hogy drónból és precíziós lőszerből kevés van. A T-90M harckocsit a világ legjobb harckocsijának nevezte.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amelynek keretében Ukrajna exportálhatja gabonáját, Oroszország pedig élelmiszereit és műtrágyáját a fekete-tengeri kikötőkből. 

Moszkva régóta kifogásolja, hogy az alkunak az orosz kivitelre vonatkozó része nem teljesülhet, mert akadályokat gördítenek elé.

A világ legrégibb, Ukrajnából kimenekített ikonjait állították ki a Louvre-ban

 Ukrajnából kimenekített öt bizánci ikont tekinthet meg a nagyközönség szerdától a párizsi Louvre múzeumban.

 A művek az emberiség egész történelmét tükrözik – mondta a The Origins of The Sacred Image (A szentkép eredete) című kiállítás megnyitóján Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter kedden.

Ezek a világ legrégebbi ikonjai és a művészet hatalmát jelképezik a barbársággal szemben - tette hozzá a miniszter. Az ikonok a kijevi Bohdan és Varvara Hanenkóról elnevezett kijevi nemzeti szépművészeti múzeumból, az egyik legnagyobb ukrajnai múzeumból származnak. A múzeum gyűjteményét a háború kezdetén biztonságba helyezték, a történelmi épület jelenleg üresen áll.

A szentképeket tizenegy másik műalkotással együtt szállították megőrzésre Párizsba Lengyelországon és Németországon át május 10-én katonák és harckocsik kíséretében, a konfliktusövezetekben rekedt nemzeti örökségek megmentésére létrejött nemzetközi szövetség (ALIPH) pénzügyi támogatásával.

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter közölte, hogy eddig többnyire kortárs műveket menekítettek külföldre, hogy biztonságba helyezzék őket az orosz támadások elől. 

A VI. és VII. századból származó ikonok, amelyek a bizánci kereszténység szentjeit ábrázolják, november 6-áig tekinthetők meg a világ legnagyobb múzeumában.

A többi ikon a Louvre-ban marad kutatási célokból, és első ízben elemzik és tanulmányozzák itt őket.

A párizsi múzeum bizánci művészetek igazgatóságának megnyitását tervezi 2027-ig mintegy 3000 négyzetméteren – írja az MTI.
 

Menekülnek az oroszok a Krímből

Az ukrán hírszerzés egyik fő embere, Kirilo Budanov korábban azt nyilatkozta, hogy az ukrán fegyveres erők 2023 tavaszának végéig bevonulnak a Krímbe, az oroszbarát kontingens ezt követően pedig azonnal elhagyja a félszigetet.  
Az ukrán állításoknak úgy látszik meglett a hatása, ugyanis

a helyi oroszok egy része a Krím északi részéről a félsziget déli területére menekült

– írja az Unian híre nyomán a Mandiner. 

Orosz miniszter: csak az orosz légvédelem tudja lelőni a hiperszonikus rakétát

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink

– állította a helyettes kormányfő.

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben.

A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jólértesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a "különleges hadművelet" övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.

Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.

Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak

– mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak.

Ezek a technológiák a sajátjaink

 – hangsúlyozta Manturov.

Moszkva felmondta a Kercsi-szoros és a Azovi-tenger használatáról Kijevvel kötött szerződést

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz–ukrán megállapodást, a dokumentumot kedden tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A csatolt anyagokban kifejtett indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz „csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna „elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása

– olvasható a dokumentum indoklásában.

A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercsiben. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött.

A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Az ukrán tartalékokra mért csapásról és zsákmányolt nyugati páncélozott haditechnikáról tett bejelentést az orosz védelmi tárca

Az orosz légierő az ukrán tartalékokra, valamint nyugati fegyvereket tároló raktárakra mért csapást, a hadsereg pedig nyugati gyártmányú páncélozott eszközöket zsákmányolt Zaporizzsja megyében – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást a tartalékokra és a katonai raktárakra, az összes kijelölt célpontot megsemmisítve.

Az Igor Konasenkov katonai szóvivő által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán erők a donyecki régió déli részén, és Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) környékén próbálkoztak támadó műveletekkel, sikertelenül. Az orosz tábornok azt mondta, hogy az ukrán veszteség az elmúlt nap folyamán az első frontszakaszon mintegy 275 katona, valamint egyebek között négy harckocsi és tizenöt páncélozott harcjármű, a másodikon pedig mintegy 350 katona, és egyebek között két páncélozott harcjármű volt.

Konasenkov a máshol elszenvedett ukrán emberveszteséget több mint 120 főre becsülte. Az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása szerint az ukrán fegyveres erők által a háború eleje óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte az 5100-at.

A tárca kedden videót tett közzé, amely legkevesebb egy-egy üzemképes német Leopard harckocsi és amerikai Bradley páncélozott gyalogsági harcjármű zsákmányolásáról számol be. A minisztérium szerint az orosz erőknek több ilyen, az ukrán erők által hátrahagyott tank és páncélozott jármű került a birtokába Zaporizzsja megyében.

A RIA Novosztyi szerint a felvételen egy Leopard 2A6-os harckocsi szerepelt. A moszkvai katonai tárca június 6-a óta legkevesebb 15 német tank kilövéséről számolt be, de a pontos típusukat nem közölte.

A minisztérium bejelentette, hogy újabb hét „önkéntes alakulattal” kötött szerződést. Szergej Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy ezek a formációk – Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak –, július 1-jéig kössenek szerződést az általa vezetett tárcával. Közülük ezt elsőként az Ahmat teljesítette.

A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást, ahogy az oroszországi Belgorod és Kurszk megye határövezetéből is.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok célja a „különleges hadműveleti” zóna közelében lévő közlekedési útvonalak megzavarása, a katonai szállítmányok akadályozása, és az új (elcsatolt) orosz régiók ellátásának megzavarása. Mint mondta, Ukrajna diverzáns- és terrorcsoportokat, valamint orosz és ukrán állampolgárságú bűntársakat használ fel a vasúti, közúti és légi infrastruktúra elleni terrortámadásokhoz.

Az FSZB kedden közölte, hogy őrizetbe vette az orosz hadiipar két volt alkalmazottját, akik katonai rendeltetésű műszaki dokumentációt szolgáltattak ki az ukrán katonai hírszerzésnek. A két gyanúsított a tájékoztatás szerint emellett arra készült, hogy támadásokat hajtson végre vasúti célpontok ellen Kurszk és Belgorod megyében. A hatóságok 4 kilogramm robbanóanyagot, négy detonátort, műszaki dokumentációt, „katonai rendeltetésű eszközöket”, valamint 150 ezer dollár készpénzt foglaltak le tőlük.

Ukrán helyi tisztségviselő: tovább nőtt a Krivij Rih-i áldozatok száma

Tízre emelkedett a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih város elleni éjszakai orosz támadás áldozatainak száma, és további 28 ember szenvedett sérüléseket – közölte Olekszandr Vilkul, a település védelmi tanácsának elnöke hétfő délután a Telegramon.

A tisztségviselő kifejtette, hogy helyi idő szerint délután egy órakor az elhunytak száma tíz ember, közülük egy a romok alatt vesztette életét, 28-an megsérültek, közülük 12-őt különböző fokú sérülésekkel kórházba szállítottak. Hozzátette, hogy a mentési művelet folytatódik. Krivij Rihben szerdát gyásznappá nyilvánították.

Keddre virradó éjjel az orosz erők nagy léptékő rakétatámadást mértek a városra, és eltaláltak egy ötemeletes lakóházat. Korábban az ukrán hatóságok hat halottról és 25 sebesültről számoltak be – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy az ukrán erők a Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros, Donyeck megyében pedig Bahmut és Toreck városoknál is sikereket értek el a támadó hadműveletben. Andrej Kovaljov, a vezérkar szóvivője kijelentette, hogy az ukrán támadó hadművelet során az ukrán csapatok az elmúlt nap során ötszáz méter és egy kilométer távolságot haladtak előre az orosz megszállás alatt levő, kulcsfontosságú, az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszk irányába. Hozzátette, hogy az ukrán ellenőrzés alá vont terület eléri a három négyzetkilométert.

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes közölte, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán csapatok Bahmut irányában 250 métert nyomultak előre a berhivkai víztározó közelében, és kétszáz métert Toreck felé.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők csapást mértek a déli Herszon megyében lévő Bilozerka falu templomára, aminek következtében meghalt egy 72 éves pap, egy 76 éves nő pedig megsebesült.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók jelentéseiből készített délelőtti összefoglalójában azt írta, hogy az orosz támadások következtében hétfőn Ukrajna-szerte legalább kilenc civil halt meg, és 38 szenvedett sérüléseket.

Elképesztő ukrán kudarc

A Komszomolszkaja Pravda a fronton harcoló orosz katonákat szólaltatott meg, akik szerint az ukrán ellentámadás ugyan valóban érezhető, azonban még a Szurovikin-vonalat, vagyis az oroszok által kiépített védelmi vonalat sem voltak képesek elérni a légierő és a tüzérség miatt – írja az Origo.

Novoszelka település közelében jelentősebb ukrán támadás indult, ezt sikerült elhárítani. Ezen kívül az orosz katonák beszámolója szerint az ukránok egyelőre több helyszínen is kisebb csapásokkal próbálkoznak, azt akarják kideríteni, hogy hol a leggyengébbek az orosz védelmi vonalak. Mozgás szerintük viszont az elmúlt időszakban inkább az orosz és nem az ukrán oldalon látható. Az orosz hadsereg folyamatos drón bevetésekkel, légi csapásokkal és tüzérségi lövedékekkel próbálja szétverni az ukrán offenzívát.

Romos lakóházak előtt gyerekek Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. Hat ember életét vesztette, huszonöt pedig megsebesült
Fotó: Andrij Dubcsak / Forrás: MTI/AP

Uniós biztos: az Ukrajna helyreállításába és újjáépítésébe történő beruházás nem várhat a háború végéig

Az Ukrajna helyreállításába és újjáépítésébe történő beruházás nem várhat a háború végéig – jelentette ki Valdis Dombrovskis uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos a jövő héten Londonban tartandó ukrajnai újjáépítési konferenciával kapcsolatos vitában elmondta: a helyreállítás sok ukrajnai térségben már most elkezdődhet, a fellendülés támogatása magában foglalja az alapvető gazdasági tevékenység és infrastruktúra fenntartását, amelyek létfontosságúak a stabilitás és növekedés szempontjából.

Mint mondta, Ukrajna idén további támogatást igényel különösen a gyors helyreállítási szükségletek miatt, jelenlegi számítások szerint 40 milliárd dollár beruházást, olyan kiemelt területekbe, mint a polgári és energetikai infrastruktúra, a lakhatás, a magánszektor fejlesztése és a humanitárius igények kielégítése.

Hangsúlyozta, hogy a helyreállítás és az újjáépítés az Ukrajna által kidolgozott terv alapján valósulna meg, amely széles körű kormányzati szerepvállalást biztosít, támogatja a világos jövőképet, az uniós csatlakozási pályát, és rámutatott, hogy Ukrajna újjáépítését orosz eszközökből is finanszírozni kell.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az EU-nak szoros koordinációt kell kiépítenie az európai pénzügyi intézményekkel, mind az Európai Beruházási Bankkal, mind az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amelyek fontos szerepet játszanak Ukrajna újjáépítésében. Elmondta, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és a bizottság kedden megállapodást ír alá, amely 100 millió euró hitel lehívását teszi lehetővé Ukrajna számára.

Dombrovskis lenyűgözőnek nevezte Ukrajna reformok terén végrehajtott erőfeszítéseit, de felhívta a figyelmet, hogy a szükséges változtatások még nem fejeződtek be.

Az Európai Bizottság és uniós küldöttség szorosan együttműködik az ukrán tárgyalópartnerekkel néhány nyitott kérdésben. Fontos, hogy az EU azt az üzenetet küldje Ukrajnának és nemzetközi partnereinknek, hogy az EU készen áll arra, hogy 2023 után is fenntartható és kiszámítható pénzügyi támogatást biztosítson

 – hangsúlyozta.

Mint mondta, az EU különleges szerepet fog játszani Ukrajna újjáépítésében, de az újjáépítési erőfeszítéseknek kéz a kézben kell járniuk a reformokkal, hogy modern és ellenálló ország váljon Ukrajnából, amely elköteleződik az EU mellett.

ENSZ: a kahovkai gátszakadásnak súlyos következményei lesznek a globális élelmiszerbiztonságra nézve

Az ukrajnai Nova Kahovka-i gát felrobbantása nyomán kialakult árvizek súlyos hatással lesznek az egész világ élelmiszerbiztonságára – közölte az ENSZ vészhelyzeti koordinátora kedden, a BBC brit hírtelevíziónak adott interjújában.

„Ez az egész terület, végig a Fekete-tengerig és a Krím félszigetig egyetlen nagy éléskamra” – fogalmazott Martin Griffiths, emlékeztetve arra, hogy a gátszakadás nyomán elárasztott területeknek nem csupán Ukrajna, hanem az egész világ élelmiszerellátásában jelentős szerepük van.

Leszögezte: a mezőgazdasági területek víz alá kerülése egészen biztosan további élelmiszeráremelkedést okoz, és százezrek ivóvízellátása kerülhet veszélybe.

Kiemelte, hogy megfelelő minőségű víz nélkül járványok alakulhatnak ki, melyek leginkább a gyerekeket veszélyeztetik. Emlékeztetett arra, hogy a víztározó mintegy 700 ezer környékbeli ivóvízellátását biztosította.

„A polgári infrastruktúra ilyen mértékű tönkretétele teljes mértékben szembe megy a genfi egyezményekkel. Aki ezt tette, megsértette e konvenciókat” – húzta alá.

A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i vízerőmű gátját egy hete robbantották fel, az akcióval az orosz és az ukrán fél egymást vádolja.

Az ukrán hajózási hatóságok szerint a gátszakadás következtében hajózhatatlanná váltak a Dnyeper egyes szakaszai, elzárva ezzel a kijevi vezetést egy fontos mezőgazdasági exportútvonaltól.

Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik, emellett jelentős mennyiségű napraforgóolajat, árpát és egyéb mezőgazdasági terményeket exportál.

A Herszoni területen újabb holttestet találtak a kahovkai vízerőmű katasztrófája után

Egy újabb holttestre bukkantak a Herszoni területen, miután megsemmisült a kahovkai vízerőmű zsiliprendszere, és a térséget elárasztotta a víz - számolt be kedden a helyi orosz katasztrófavédelem. Az orosz régiós kormányzat elnöke azt közölte, hogy a katasztrófa halálos áldozatainak száma 12-re nőtt.

„Egy 1950-es születésű nő holttestét találták meg a mentési munkálatok során, ő a katasztrófa kilencedik halálos áldozata” – közölte a hivatal szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy a korábban bejelentett nyolc halott közül ketten az evakuálási pont ágyúzásának áldozatai voltak.

„A legfrissebb adatok szerint 86 ember sérült meg, közülük 84-en kórházba kerültek, a többieket ambuláns kezelésre hazaengedték” – derült ki a tájékoztatásból.

Andrej Alekszejenko, a regionális kormányzat vezetője a Telegram alkalmazáson viszont már összesen 17 halálos áldozatról számolt be kedden. Tájékoztatása szerint 12-en Golaja Prisztany (Hola Prisztany), öten pedig Aljoski (Oleski) településen vesztették életüket.

Alekszejenko azt is elmondta, hogy megkezdődött a katasztrófa áldozatainak kárpótlása, tízezer rubel (negyvenezer forint) összegben. Már több mint 500 kérelmet fogadtak el, Aljoski, Golaja Prisztany és Novaja Kahovka (Nova Kahovka) településeken, továbbá az ideiglenes szálláshelyeken Szkadovszkban, Zseleznij Portban (Zaliznij Port) és más járásokban – írta Telegram-csatornáján.

Június 6-án, gyaníthatóan robbanás következtében beszakadt a kahovkai vízerőmű gátja, megsemmisültek a zsiliprendszer kapui, és ellenőrizetlen vízkiáramlás következett be. A közeli települések lakóit kimenekítik. Az erőmű lerombolása súlyos környezeti károkat okozott, a Dnyeper mentén mezőgazdasági területeket öntött el a víz, és fennáll a kockázata annak, hogy az Észak-Krími-csatorna vize leapad.

Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója elmondta, hogy a mentők 7200 embert költöztettek el az árvízzel érintett régió településeiről.

Ünnepelnek az ukránok: megsemmisítették az oroszok hírhedt helikopterét, az Aligátort!

Az ukrán hadsereg vezérkarának Facebook-oldalán tűnt fel egy lelkendező poszt, amiben kifejtik, hogy harcosaik megsemmisítettek egy drága Ka-52-es harci helikoptert, aminek a beceneve Aligátor.

Valószínűleg azért is örvendeztek ennyire, mert ezek a típusú helikopterek korábban több, nyugatról érkezett fegyvert és katonai eszközt megsemmisítettek.

Emmanuel Macron: akár hónapokig is eltarthat az ukrán ellentámadás

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az ellentámadást az orosz erőkkel szemben, s ez szerinte „több hétig, sőt több hónapig” is eltarthat.

„Az ukrán ellentámadás több napja megindult. A tervek szerint több hétig, sőt több hónapig is eltart majd” – mondta a köztársasági elnök Párizsban az 1991-ben megalapított lengyel–francia–német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőivel, Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bejelentette, hogy az ukrán katonai ellentámadás megkezdődött, de további részleteket nem árult el azonkívül, hogy megüzente a Kremlnek: az ukrán vezérkar igen lelkes és elszánt.

„Azt szeretnénk, hogy ez az ellentámadás a lehető legnagyobb győzelmet eredményezné annak érdekében, hogy a tárgyalási szakaszt kedvező feltételekkel indíthassuk el” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy Franciaország továbbra is „fokozza” az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.

„Fokoztuk a fegyver- és lőszerszállítmányokat, a páncélozott járművek szállítását és a logisztikai támogatást” – mondta hozzátéve, hogy a harcokban károsodást szenvedett felszerelések karbantartását is biztosítja Franciaország.

Olaf Scholz kancellár azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „addig támogatják, amíg szükséges” tankokkal, tüzérséggel és légvédelmi eszközökkel. Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszország agressziós háborúja már most stratégiai és geopolitikai kudarc az agresszor számára”.

Andrzej Duda lengyel elnök pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását illetően „egyértelmű jelzést kell küldeni egy egyértelmű perspektíváról” a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozón. Zöld jelzést kell adni Ukrajnának – hangsúlyozta a lengyel elnök, anélkül azonban, hogy azonnali tagságot említett volna, ami addig nagyon valószínűtlen, amíg Ukrajna háborúban áll, hiszen a konfliktus átterjedhetne a szövetség tagországaira. Emmanuel Macron május 31-én Pozsonyban azt javasolta, hogy Ukrajna kapjon „kézzelfogható” biztonsági garanciákat annak érdekében, hogy az Oroszországot visszatartsa egy újabb agresszió indításától. Andrzej Duda jelezte, hogy ezekről a legmagasabb szinten folynak tárgyalások.

Ukrajna Krivij Rih elleni orosz rakétatámadásról, az orosz kormányzó ukrán ágyúzásról számolt be Kurszknál

Heves orosz rakétacsapások érték ukrán beszámolók szerint a közép-ukrajnai Krivij Rih városát, míg az ukrán erők az oroszországi Kurszk régiót ágyúzták keddre virradóra orosz illetékesek szerint.

Ukrán tisztviselők beszámolója szerint Krivij Rihben, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, az éjszaka folyamán „masszív orosz rakétatámadás” volt, több épületet, köztük egy ötszintes lakóházat is találat ért.

Hat ember meghalt és 25 megsebesült, közülük tizenkilencen kórházba kerültek – közölte a területi közigazgatás. A város polgármestere arra figyelmeztetett, hogy még mindig lehetnek a romok alatt rekedt emberek.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszki megye kormányzója – ahol Krivij Rih található – a Telegramon osztott meg egy képet, amely a város elleni éjszakai orosz támadás okozta károkat mutatja.

„Vannak halottak és sebesültek” – írta. Felszólította az embereket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót, mivel a helyzet még mindig veszélyes.

Ukrajna kora reggel, az orosz támadással egy időben, a határ melletti oroszországi Kurszk régió két települését ágyúzta – írta Roman Sztarovojt kormányzó a Telegramon. Tudatta, hogy Tyotkinóban kilenc ház megrongálódott, és megszakadt a gáz- és áramszolgáltatás, míg Gluskovóban két épület kigyulladt, és több házban károk keletkeztek.

Több mint tizenegyezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6106 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5294 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Veszélyben a gabonamegállapodás

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a jövő hónapban kilép a gabona és műtrágya biztonságos exportját lehetővé tevő megállapodásból.

„Aggódok, és keményen dolgozunk azért, hogy biztosítsuk a fekete-tengeri kezdeményezés fenntartását, és egyúttal folytathassuk az orosz export megkönnyítése érdekében végzett munkánkat” – mondta.

Az ügylet több millió tonna ukrán gabona szállítását teszi lehetővé a blokád alá eső kikötőkön keresztül. Ez különösen létfontosságú számos fejlődő ország számára, amelyek Ukrajnának a világ gabonakészletéhez való jelentős hozzájárulásától függenek.

Három évre szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a megállapodásról, hogy meggyőzzék Oroszországot, hogy részt vegyen benne, de Oroszország most azt mondja, hogy nem elégedett a megállapodás végrehajtásával. Azt akarja, hogy újraindíthassák az ammóniaexportot egy csővezetéken keresztül az ukrajnai pivdennyi kikötőbe, és az Orosz Mezőgazdasági Bankot újra csatlakoztassák a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez.

Csalódást keltő állapotban vannak az óvóhelyek

Éjszakai videójában az ukrán elnök beszámolt arról, hogy jelentést kapott az országszerte, ezen belül is a nagyobb városokban és Kijevben működő légvédelmi helyiségek, menhelyek készenlétéről és állapotáról.

„Az eredmények enyhén szólva is csalódást keltőek. Pénteken elkészülnek a vonatkozó határozattervezetek – mind a felelősökről, mind pedig arról, hogy minden ukrán városban biztosítsák népünk megfelelő szintű védelmét” – mondta Volodimir Zelenszkij, de egyelőre nem részletezte, hogy ez alatt mit kell érteni.

Zelenszkij: a harcok kiéleződtek, de haladunk előre

„A harcok kiélezettek, de haladunk előre, és ez nagyon fontos. Pontosan az ellenség veszteségeire van szükségünk. Bár az időjárás mostanában nem kedvez – az esők nehezítik a dolgunkat –, harcosaink ereje mégis meghozza az eredményt, és köszönöm mindenkinek, aki most harcban áll, mindenkinek, aki támogatja harci dandárjainkat az érintett területeken” – mondta éjszakai videójában az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkijnek beszámoltak az ellentámadás során elért harci sikerekről, a front azon pontjairól, ahol erősítésre van szükség, és azokról az akciókról, amelyek újabb orosz pozíciókat törhetnek meg.

A tegnapi eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában