Nem csak papíron él

2022.02.14. 22:00

Harmincéves a magyar–német baráti szerződés

Többféle elképzelés él Európa jövőjéről, ami önmagában nem baj; a kérdés az, hogy az írott jog érvényesül-e – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a szerződés aláírásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Gulyás Gergely az ünnepségen mondott beszédében e tekintetben a legfontosabbnak azt nevezte, hogy mindenki tartsa magát az aláírt uniós szerződésekhez. Az ettől való eltéréshez a szerződések módosítására van szükség – szögezte le.

A tárcavezető azt mondta: ha ebben egyetértünk, nagy bajba már nem kerülhetünk, mert 

„vagy egyetértésre jutunk, vagy maradnak a jelenlegi keretek”. Európában a lisszaboni szerződés által megteremtett, megerősített együttműködésekből inkább egyre több lesz 

– fogalmazott Gulyás Gergely, aki ezek közé sorolta az eurózónát és a schengeni övezetet is.

Szavai szerint az EU-ban vannak olyan eltérő társadalmi különbségek, amelyeken „nem tudunk és nem is akarunk változtatni”. Úgy vélte, hogy az új német kormány programjának társadalompolitikai fejezetében írtakkal Közép-Európában „nem biztos, hogy be lehet jutni a parlamentbe”. „Nincs ezzel semmi baj, mert mi sosem gondoltuk, hogy nekünk kell a német kormány helyett társadalompolitikai elképzeléseket vizionálni” – folytatta, hozzátéve: „őszintén reméljük, hogy másban sem fogalmazódott meg, hogy a magyar kormány helyett kell politikát folytatni”.

A miniszter előtt felszólaló Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: a nemzet a polgárok politikai hazája marad továbbra is Európában. Gulyás Gergely e szavakra utalva úgy értékelt: „Szerintünk ez kulcsfontosságú, szerintünk ez nemcsak következik a szerződésekből, hanem benne is van (a szerződésekben).”

Gulyás Gergely úgy vélte: jó okunk kell, hogy legyen az optimizmusra, ugyanis Magyarország és Németország hosszú ideje szövetséges, „jóban és rosszban is voltunk együtt”; és a hidegháború után a két ország újra szövetségese egymásnak az EU és a NATO kötelékében. 

Németország keleti részére utalva felidézte, hogy mindkét ország kénytelen volt elszenvedni a kommunista diktatúrát, Nyugat-Németországnak azonban a szabadság jutott, de megosztottság érzésével.

A német–magyar barátsági szerződésről szólva jelezte: az hosszabb ideje van hatályban, mint ameddig a berlini fal állt. A miniszter értékelése szerint ez idő alatt a két állam látványos eredményeket ért el, utalt arra, hogy gazdaságuk jelentős mértékben nőtt össze, példaként említve, hogy Németország kétszer akkora volumenű külkereskedelmet bonyolít a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal.

Gulyás Gergely kitért a kulturális kapcsolatokra is, jelezve, hogy a nem német anyanyelvű uniós országok közül egyedül Magyarországon lehet az óvodától az egyetemig németül tanulni.

A kommunista rendszerek összeomlása utáni időszakot felidézve beszélt arról is, hogy 1989–1990 eseményei után mindkét országban volt csalódottság és kijózanodás. Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság iránt leginkább elkötelezett ország az unióban, amelynek jelenlegi vezetői – a miniszterelnök, a házelnök és az államfő is – korábban egy diktatúrában küzdöttek a jogállamért. „Ez az egyik oka, hogy ezen a területen nem szívesen fogadunk el kioktatást” – emelte ki, majd úgy vélte, bár Németország nagy és sokszínű ország, a német sajtóból „aggasztó mértékben hiányzik” a sokszínűség. Ennek aktuális példájának nevezte, hogy két nappal ezelőtt a német dpa hírügynökség hamisította meg a magyar miniszterelnök szavait.

A miniszter úgy folytatta: Magyarországon is „van okunk, időnként aggodalomra”, mert a választási kampányban az „egyik miniszterelnök-jelölt azt találta mondani, hogy egy olyan szövetséget vezet, ahol fasiszták és kommunisták vannak, de mindenki megmaradhat fasisztának és kommunistának”. „Nyilván ez például a német államrezonnal összeegyeztethetetlenül szembe megy” – jegyezte meg.

Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: Magyarországgal kapcsolatos személyes élményeit és a magyar történelem bizonyos részeit is felidézve, valamint a német egység létrejöttére utalva közölte: 1989 egy „közép-európai szabadságforradalom” volt, a németek sosem felejtik el a magyaroknak, hogy az első lyukat ők ütötték a vasfüggönyön. A gazdasági és kulturális kapcsolatok méltatása mellett a többi között arról beszélt, hogy a nemzetek és a régiók jelentik a polgárok politikai hazáját Európában. Úgy látta, hogy az EU-ban a közép-európaiak – köztük a szászok is – egyre fontosabbak. Meggyőződése szerint a közép-európai országok az EU élő magvát képzik, és tudatában kell lenni ennek az erőnek azért, hogy le tudják küzdeni a 21. század kihívásait. Szavai zárásaként azt kívánta, hogy a német–magyar barátsági szerződés maradjon meg örökké és töltsék meg élettel azt mindét oldalról.

Matthias Rössler méltatta tovább a kormány nemzetiségi politikáját, amely konkrét lépésekkel védi és erősíti a magyarországi német kisebbség identitását.

Johannes Haindl, Németország magyarországi nagykövetének köszöntője szerint „a németek mélységesen hálásak és azok is maradnak” a német egység megteremtéséért tett magyar hozzájárulásokért. A német diplomata miután méltatta a kulturális kapcsolatokat, kitért arra is, hogy az utóbbi időben „néhány területen” tapasztalt politikai nézetkülönbségek ideológiai kultúrharccá hangosodtak. Úgy vélte, hogy a lisszaboni szerződés az EU tagállamai számára sokkal inkább biztosítják a nemzeti érdeket, semmint fenyegeti azokat. „Németország a jövőben is a partnerségre, a párbeszédre és az egyenrangú kooperációra teszi a hangsúlyt” – hangoztatta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában