2011.03.11. 03:29
Torkos napi böjtkúra
Évek óta messzire elkerülöm a melegkonyhás kalóriafelvevő helyeket Torkos Csütörtök jeles napján.
Ahogyan én látom, ez az egy napra fokuszált gasztronómiai hacacáré méltatlan helyzetbe hozza mind az éttermeket, mind pedig a korgó gyomrú nagyérdeműt.
A rengeteg vendég miatt a konyhák nem bírják a nyomást, elúsznak a rendelésekkel és gyengébben teljesítenek a megszokottnál. Éppen ezért nem egyszer visszafelé sül el a féláras vendégcsalogató.
A másik oldalon a morózus, általában reménytelenül hosszú várakozásra ítélt torkoskodók vannak. A kezdeti jókedv után egyre türelmetlenebbül pillantgatnak az órájukra. Az asztalnál üldögélve, a szalvéta sarkát hajtogatva nem értik, miért kell másfél-két órát várni egy fokhagymás natúrszeletre, vegyes körettel, házi uborkasalátával.
Külön kedvenceim az elvitelre dolgozó haspártiak, akik ezen a napon komplett tortákból raktároznak be három évre előre, vagy ételhordó-füzérekkel jelennek meg a halászcsárdák, és más magasabb árkategóriájú éttermek környékén.
Pedig a lényeg ugyebár az volna, hogy a rohanó hétköznapokból kilépve beüljünk egy kellemes helyre, és nyugodtan elbeszélgetve finom fogásokat falatozgathassunk. Nos, a mi Torkos Csütörtökünk éppen erre a legalkalmatlanabb.
