Az újvárosi fiúk einstandja - Városi erők szövetkeztek a Bartók új produkciójára

Aztán elkezdődött a Bartók Kamaraszínház Pál utcai-verziója, s fokozatosan megnyugodtam: az apróbb döccenések, elvétve előforduló civil-amatőr módon elrepített mondatok ellenére színházi előadás született - s ez, tekintettel arra, hogy nagyrészt kis- és középkamaszok viszik vállukon a produkciót, nagyon nagy dolog.

Meggyőződésem, hogy a darab sikerében hatalmas szerepe van a díszletnek - Kalácska Gábort dicséri, több mint hibátlan -, egyrészt mert elképesztően ötletes: az alaphelyszínnek számító grund farakásait nyitják szét a játszók a gyorsváltozásokban, akár valami gigászi origamit, s így lesz a (papírból készült) rakásokból osztályterem, Nemecsekék szobája, vagy épp éji Füvészkert.

És rendkívül fontos a díszlet azért is, mert végig a gyerekek mozgatják-szerelik oda-vissza őket - nem számoltam meg, de húsz-harminc alkalommal bizonyosan, komoly díszletmozgásokat megvalósítva, boszorkányos szervezettséggel, lenyűgöző fegyelmezettséggel, erővel, felnőtt színházi műszakokat megszégyenítő precizitással. S ez a folyamat, ennek az olajozottan működő gépezetnek az összerakása, a gyerekek színházi (!) fegyelemre nevelése lehetett, én azt hiszem, Kiss Attila rendező egyik legkeményebb feladata - ehhez képest a többi szinte gyerekjáték...

Az előadásról egyébként is süt, hogy elképesztő mennyiségű munkával készült: merthogy tizenéves ifjakkal ezt a szintet elérni másképp nem is lehet. A srácok be tudják beszélni a Bartók nagyszínpadát, azaz mindvégig pontosan érthető minden szereplő szövege, ami persze alapvető; sok helyütt már játszanak is, élvezik a színházat, elengedik magukat: ezek a legjobb pillanatok, s megjósolom, egyre több lesz belőlük, ahogy mind többet és többet játsszák a darabot. És öröm látni, ahogy a felnőttek, a Bartók régi bútordarabjai , segítik, vezetgetik a fiatalokat.

Az előadásról egyébként is süt, hogy elképesztő mennyiségű munkával készült: merthogy tizenéves ifjakkal ezt a szintet elérni másképp nem is lehet. A srácok be tudják beszélni a Bartók nagyszínpadát, azaz mindvégig pontosan érthető minden szereplő szövege, ami persze alapvető; sok helyütt már játszanak is, élvezik a színházat, elengedik magukat: ezek a legjobb pillanatok, s megjósolom, egyre több lesz belőlük, ahogy mind többet és többet játsszák a darabot. És öröm látni, ahogy a felnőttek, a Bartók régi bútordarabjai , segítik, vezetgetik a fiatalokat.

Molnár Ferenc pedig, továbbra is, örökre, zseniális - a Pál utcai fiúk, minden didaktikája, ma helyenként már talán túlságosan direktnek tűnő tanulsága-tanítása ellenére is, elképesztő. Ráadásul jó néhány olyan rétege van, amit, meggyőződésem, önmaga és a felnőtt olvasók-nézők szórakoztatására rejtett bele az író. (Hadd osszak meg önökkel csupán egyet: a Gittegylet elnökválasztó közgyűlésén mondja Bokáéknak tán Weisz vagy Kolnai: Ti sorra mind elnökök vagytok, mi meg csak rágjuk a gittet... - ugye nem szükséges bővebben kifejtenem, mire gondolok...)

Molnár Ferenc pedig, továbbra is, örökre, zseniális - a Pál utcai fiúk, minden didaktikája, ma helyenként már talán túlságosan direktnek tűnő tanulsága-tanítása ellenére is, elképesztő. Ráadásul jó néhány olyan rétege van, amit, meggyőződésem, önmaga és a felnőtt olvasók-nézők szórakoztatására rejtett bele az író. (Hadd osszak meg önökkel csupán egyet: a Gittegylet elnökválasztó közgyűlésén mondja Bokáéknak tán Weisz vagy Kolnai: Ti sorra mind elnökök vagytok, mi meg csak rágjuk a gittet... - ugye nem szükséges bővebben kifejtenem, mire gondolok...)

És szabadjon megjegyezni: ez a produkció, amelyet meggyőződésem szerint igen nagy kedvvel fog fogyasztani a játszókkal egykorú célközönség, helyi energiák egyesítésével állt össze. A gyerekek zöme városi, környékbeli; a díszletet megálmodó Kalácska Gábor, a karakteres zenét jegyző Balogh Zoltán, a színpadi mozgásokat felügyelő Tóth Boglárka - és sokan, nagyon sokan mások, még a szponzorokat is beleértve, helyi erők. Igaz, a Bartókra eddig is jellemző volt ez a fajta törekvés: s e pálya egyik fegyverténye, markáns állomása a Pál utcai fiúk - én azt gondolom, a jövő egyik fontos ösvényét jelöli ki számos szempontból megújulóban lévő színházunk...


Kiss Attila
A Pál utcai fiúk próbáit Kiss Attila színész és Szmodics László pedagógus irányításával kezdték meg a gyerekek. Később Kiss Attila már egyedül folytatta a munkát, és rendezésében állt össze a csütörtökön bemutatott darab.

Dobák Lívia
A Bartók színház már az előző évadban szerette volna bemutatni a Pál utcai fiúk című darabot. A korábbi nehézségek után Dobák Lívia művészeti igazgató gyúrta véglegesre a darab forgatókönyvét, amelynek zenéjét Balogh Zoltán szerezte

És szabadjon megjegyezni: ez a produkció, amelyet meggyőződésem szerint igen nagy kedvvel fog fogyasztani a játszókkal egykorú célközönség, helyi energiák egyesítésével állt össze. A gyerekek zöme városi, környékbeli; a díszletet megálmodó Kalácska Gábor, a karakteres zenét jegyző Balogh Zoltán, a színpadi mozgásokat felügyelő Tóth Boglárka - és sokan, nagyon sokan mások, még a szponzorokat is beleértve, helyi erők. Igaz, a Bartókra eddig is jellemző volt ez a fajta törekvés: s e pálya egyik fegyverténye, markáns állomása a Pál utcai fiúk - én azt gondolom, a jövő egyik fontos ösvényét jelöli ki számos szempontból megújulóban lévő színházunk...


Kiss Attila
A Pál utcai fiúk próbáit Kiss Attila színész és Szmodics László pedagógus irányításával kezdték meg a gyerekek. Később Kiss Attila már egyedül folytatta a munkát, és rendezésében állt össze a csütörtökön bemutatott darab.

Dobák Lívia
A Bartók színház már az előző évadban szerette volna bemutatni a Pál utcai fiúk című darabot. A korábbi nehézségek után Dobák Lívia művészeti igazgató gyúrta véglegesre a darab forgatókönyvét, amelynek zenéjét Balogh Zoltán szerezte

És szabadjon megjegyezni: ez a produkció, amelyet meggyőződésem szerint igen nagy kedvvel fog fogyasztani a játszókkal egykorú célközönség, helyi energiák egyesítésével állt össze. A gyerekek zöme városi, környékbeli; a díszletet megálmodó Kalácska Gábor, a karakteres zenét jegyző Balogh Zoltán, a színpadi mozgásokat felügyelő Tóth Boglárka - és sokan, nagyon sokan mások, még a szponzorokat is beleértve, helyi erők. Igaz, a Bartókra eddig is jellemző volt ez a fajta törekvés: s e pálya egyik fegyverténye, markáns állomása a Pál utcai fiúk - én azt gondolom, a jövő egyik fontos ösvényét jelöli ki számos szempontból megújulóban lévő színházunk...


Kiss Attila
A Pál utcai fiúk próbáit Kiss Attila színész és Szmodics László pedagógus irányításával kezdték meg a gyerekek. Később Kiss Attila már egyedül folytatta a munkát, és rendezésében állt össze a csütörtökön bemutatott darab.

Dobák Lívia
A Bartók színház már az előző évadban szerette volna bemutatni a Pál utcai fiúk című darabot. A korábbi nehézségek után Dobák Lívia művészeti igazgató gyúrta véglegesre a darab forgatókönyvét, amelynek zenéjét Balogh Zoltán szerezte