A külföldi sajtó Magyarországról

Kovács szerint a szerkesztőségi cikk számos pontatlansága között abszurdak azok a vádak, melyek szerint  a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szembeni diszkriminatív törvények a magyar kormány politikájának részét jelentik, s párhuzam található a „20. század sarlatánjainak és gengsztereinek", köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsimnek a politikájával. Ezek a szégyenletesen helytelen állítások méltatlanok a The Washington Posthoz - így  a levél.

"Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy ünnepelje keresztény örökségét, de ez nem jelenti azt, hogy az országban megszűnne a plurális demokrácia" - fogalmazott Kovács Zoltán. Aki szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a magyar romák segítésére. A kormány szóvivője leszögezi, hogy Magyarországon a média sokrétű és szabad, s a munkaalapú társadalomról szóló orbáni gondolatok egy működőképes alternatívát jelentenek a jóléti állam fenntarthatatlanságával szemben, s egyben pragmatikus választ a krónikusan alacsony magyarországi foglalkoztatottságra. 

A Der Tagesspiegel című liberális német lap az online kiadásában Christine Lieberknecht türingiai miniszterelnökkel közölt interjút, amelyben szóba került a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusának magyarországi látogatása is.

A tartományi miniszterelnök a páneurópai piknik 25. évfordulóján a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencia vendége volt. Az interjúban kiemelte a soproniak szabadságszeretetét és bátorságát. Hangsúlyozta, hogy a határnyitással "egy szabadság nélküli nép megnyitotta a szabadság kapuját egy másik elnyomott népnek".

Arra a kérdésre, hogy Magyarország vajon arra is példa, hogy az elnyert szabadságjogokat akár újra el lehet játszani, azt mondta: az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban nem volt mindenkinek akkora szerencséje, mint a jelenlegi Németország keleti részén élőknek, akik támaszkodhattak Nyugat-Németország támogatására. Máshol nehezebben haladt az átalakulás, és Magyarországon "a váltakozó politikai többség" is nehezítette a helyzetet, így az ország "a demokrácia és a prosperáló gazdaság régiós mintatanulójából már évekkel korábban sereghajtóvá vált".

Ugyanakkor - tette hozzá - a magyar gazdaság ismét felfelé ível, "tartalmi álláspontokról" pedig az EU keretében békésen lehet eszmecserét folytatni.

Magyarországot és Lengyelországot hasonlítja össze keddi elemzésében a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.

"Kaczynski mint Orbán. Autoriter szövetség veszélyeztet minket" című elemzésében Lubos Palata azt írja: ahogy Orbán Fidesze, úgy a Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) is a két világháború közti rendszert kívánja modernebb formában visszahozni. A Horthy és a Pilsudski rendszerek azonban sosem voltak teljes értékű demokráciák, s miközben nem voltak fasiszta rendszerek, de "kétségtelenül diktatúrákról volt szó élükön erős vezetőkkel".

"Bár a tízmilliós Magyarország, amely ma Közép-Európa legszegényebb állama, egyedül nem képes régiónkat komolyabban befolyásolni, a negyvenmilliós Lengyelországgal összefogva azonban egész Közép-Európában megváltoztathatná a viszonyokat. A régió ezután olyan ellenségévé válhatna a liberális demokráciának, mint ahogy az a két világháború között volt, amikor Csehszlovákiát diktatórikus rendszerek vették körül" - írja a szerző. 

Lengyel forrásokra hivatkozva Palata rámutat, hogy a Fidesz és PiS együttműködésének legnagyobb akadálya "Orbán vonzódása Putyinhoz".

Ryszard Czarnecki, a PiS egyik vezetője a lapnak adott interjújában elhatárolódott a Fidesztől. "Orbán pártja az egyik leginkább oroszbarát Európában, ami számunkra nagyon lényeges akadály" - mondta Czarnecki. "Orbán vonzódása Oroszországhoz és az európai szolidaritás bomlasztása olyan dolgok, amelyeket nagyon negatívan kell értékelnem" - szögezte le.

A Mladá Fronta Dnes egy másik jegyzetében bírálja Orbán elképzelését, hogy az EU-nak a migránsok befogadása helyett a tízmillió romának kellene munkát adni.

"Orbán Viktor valószínűleg elfelejtette: nem olyan korban élünk, amikor a lakosság egy bizonyos csoportját utasítani lehet, hogy bizonyos munkát elvégezzen. A választás mindenkinek szabad akarata. Az etnikai direktívákra jól emlékezünk a múltból, s ahhoz nem akarunk visszatérni" - írja lap.