A Krím mellett több tízezren, az orosz beavatkozás ellen száz-egynéhányan tüntettek Oroszországban

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:

Az orosz főváros központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott. 

Az Eduard Limonov vezette Másik Oroszország nevű radikális párt és több baloldali politikai csoport a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozása mellett állt ki, majd egy engedély nélkül szervezett tiltakozó akcióra ott gyűltek össze azok is, akik szerint Moszkva beavatkozik Ukrajna belügyeibe. Utóbbiak az "Elég volt a hazugságból, állítsátok meg az intervenciót!", München-1938 feliratú plakátokkal vonultak fel. 

Oroszországban egy hete tartanak az ukrajnai oroszokat és az Ukrajnától való elszakadásról döntő krími parlamentet támogató nagygyűlések.

A legnagyobb megmozdulások a szibériai Cseljabinszkban és Permben voltak hétfőn. A közép-oroszországi Vologdában és az északi Jeges-tenger közeli Arhangelszkben is szervezetten vonultak az utcára a helyiek, hogy kifejezzék támogatásukat az ukrajnai oroszok mellett, helyeselve a Kreml Ukrajna-politikáját. Moszkva továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti törvényes ukrán államfőnek, és nem ismeri el az új ukrán vezetést, amely orosz álláspont szerint államcsínnyel szerezte meg a hatalmat. 

A február 22-én Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics kedden ismét megjelenik Rosztov-na-Donu városban a sajtó előtt, hogy újabb bejelentést tegyen. Nemrég elterjedt, hogy az ukrán politikus már nincs életben.

Légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé a NATO

AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.

A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.

A döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik majd lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek majd - közölte a NATO-tisztviselő, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek majd be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel.

A NATO-tagállamok nagykövetei a múlt héten döntöttek arról, hogy folytatják és fokozzák a válság biztonságpolitikai következményeinek alapos elemzését, a tagállamok összehangolják lépéseiket és folyamatosan egyeztetnek majd egymással.
A NATO álláspontja az, hogy Oroszország az Ukrajna területén végrehajtott katonai akcióval sérti a nemzetközi jogot, az ukrajnai konfliktus pedig az euroatlanti térség egészének békéjére és biztonságára súlyos hatással lehet.

Behívják az ukrán hadseregbe a képzett hadköteleseket Lemberg megyében

Megkezdték a fegyveres erőkben alkalmazható képzettséggel rendelkező hadköteles férfiak behívását az ukrán hadseregbe Lemberg (Lviv) megyében – közölte hétfőn Olekszandr Poronyuk alezredes, az ukrán haderő nyugati műveleti parancsnokságának sajtószóvivője.

A zik.ua lembergi hírportál érdeklődésére, miszerint a nyugat-ukrajnai megyében hadköteles férfiak címére katonai behívók érkeznek azzal, hogy úti csomaggal jelenjenek meg a megjelölt gyűjtőhelyen, a sajtótiszt elmondta: az Ukrajnát érő külső katonai fenyegetés miatt vált szükségessé a hadkötelesek behívása a fegyveres erők kötelékébe, ami Lemberg megyét is érinti. „Valóban kapnak behívót a hadkötelesek, de elsősorban azok, akik katonaviseltek, azaz korábban szolgáltak a fegyveres erőknél, rendelkeznek katonai tapasztalattal, és – ami a legfontosabb – olyan szakmai képzettségük van, amiből hiány van a hadseregben” – tette hozzá, megjegyezve, hogy jelenleg folyik az ilyen jellegű humán erőforrásnak a felmérése, hogy szükség esetén azt a haza védelmére lehessen hasznosítani. 

Az alezredes azt is elmondta, hogy a behívottakat besorozzák a hadseregbe, majd különböző katonai egységekbe irányítják őket, ahol harci és egyéb kiképzést kapnak, és felkészülnek a szolgálatra. Arra a kérdésre, hogy a Lemberg megyében behívottakat átvezényelhetik-e Ukrajna más régióiba, Poronyuk kifejtette: a hadsereg az egész országot lefedő rendszer, "a katonának oda kell mennie, ahová a haza küldi". 

A magyarokra való tekintettel nem tart rendezvényt a Szabadság párt március 15-én Beregszászon

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:

Beregszász magyarságára való tekintettel nem tart rendezvényt idén március 15-én a városban a Szabadság (Szvoboda) párt, amely Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 75. évfordulójáról Huszton emlékezik meg ugyanezen a napon – jelentette ki Vaszil Vovkunovics, a nacionalista párt beregszászi járási szervezetének elnöke egy Beregszászon tartott tanácskozáson.

Mint hangsúlyozta, a párt helyi szervezete azért határozott úgy, hogy az 1939-ben kikiáltott Kárpát-Ukrajnával kapcsolatos évfordulós ünnepségét Huszton tartja, mert tekintettel szeretne lenni a beregszászi magyarok érzékenységére. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a Szabadság párt a jövőben sem fog rendezvényeket szervezni Beregszászon – adta hírül a mukachevo.net hírportál. 

A jelentés szerint Vovkunovics megígérte, a párt a rendezvényeiről előre tájékoztatja a közvéleményt, hogy a lakosságnak ne legyen oka nyugtalanságra. Ennek kapcsán kiemelte: „a Szabadság pártnak és a „nemzettudattal rendelkező ukránoknak” mostantól a fő ellenfele a Régiók Pártja (PR), az Ukrán Kommunista Párt (KPU) és a Gajdos István vezette Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP).”

Az MTI érdeklődésére Horkay Sámuel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) beregszászi önkormányzati képviselője és frakcióvezetője hétfőn telefonon elmondta: a múlt hét végén Babják Zoltán polgármester találkozóra hívta meg a Beregszászon működő politikai pártok és civil szervezetek helyi vezetőit, hogy megvitassa velük a város helyzetét. Erről közös memorandumot kellett volna elfogadniuk, de nem tudtak minden kérdésben megállapodni, így a résztvevők abban maradtak, hogy e héten folytatják az egyeztetést – közölte Horkay.

John Kerryt Moszkvába hívták, de elhalasztotta útját

John Kerrynek hétfőn kellett volna Moszkvába érkeznie orosz kollégája meghívására, hogy az ukrajnai rendezést megvitassák, de az amerikai külügyminiszter elhalasztotta útját - erről Szergej Lavrov tájékoztatta Vlagyimir Putyin államfőt Szocsiban.

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta: úgy érzékelte, hogy Kerry előzőleg hajlott arra, hogy elfogadja a meghívást. A múlt szombaton azonban az amerikai külügyminiszter felhívta Lavrovot és közölte, hogy egyelőre szeretné elhalasztani a moszkvai látogatást. 

Az orosz külügyminisztérium Vlagyimir Putyin utasítására egész héten intenzív egyeztetéseket folytatott külföldi partnereivel, akik azt kérték, hogy Moszkva Washingtonnal együtt próbáljon kidolgozni "megközelítési módokat" az ukrajnai helyzet rendezésére  - indokolta Szergej Lavrov amerikai kollégájának meghívását.

A krími lakosság 80 százaléka támogatja a terület csatlakozását Oroszországhoz

Alig egy héttel a március 16-ára kiírt népszavazás előtt a dél-ukrajnai Krím lakosságának 80 százaléka támogatja a terület csatlakozását Oroszországhoz - közölte hétfőn a terület Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke.

Volodimir Konsztantinov kijelentette, hogy másfél héttel ezelőtt még csupán 75 százalékos volt a csatlakozás támogatottsága.

Az Unian ukrán hírügynökség internetes oldalán írt arról is, hogy a referendumon két kérdést tesznek fel:"Támogatja-e, hogy a Krím, az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal, újból egyesüljön Oroszországgal? Támogatja-e, hogy helyreálljon a Krími Autonóm Köztársaság 1992-es alkotmánya, és a Krím Ukrajnán belüli státusa?"

Szerhij Akszjonov, a Krím kormányfője a Twitter közösségi oldalon egyébként azt írta, hogy a referendum megszervezése 1,8 millió dollárba (mintegy 401 millió forintba) kerül majd.

Betiltották az ukrán nyelv hivatali használatát Szevasztopolban

Betiltotta az ukrán nyelv használatát a hivatali ügyintézésben, és az orosz nyelv alkalmazására tér át a speciális jogállású Szevasztopol krími város állami közigazgatási hivatala.

Az állami jelentőségű, Kijevvel azonos státusban lévő Szevasztopol állami közigazgatási hivatalának megbízott elnöke, Dmitro Bilik vasárnap rendeletben tiltotta meg az ukrán nyelv használatát a hivatali ügyintézésben és az ügyiratok vezetésében a város területén. Ugyanezzel az ukázával az oroszt nyilvánította a város állami szerveinek hivatalos nyelvévé – adta hírül hétfőn a liga.net ukrán hírportál.

A rendelet értelmében 2014. március 12-től csak orosz nyelven készülhetnek a hivatalos iratok a szevasztopoli városi közigazgatási hivatalban.

Szerhij Akszjonov krími kormányfő hétfőn egy orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Krímben szinte senki nem beszél ukránul, ezért a félszigeten két nyelv, az orosz és a krími tatár lesz használatban. „Mindenkinek lehetőséget fogunk biztosítani anyanyelve fejlesztésére, a krími tatárok nyelvhasználatát semmiképpen nem fogjuk korlátozni. A köztársaság területén +kétnyelvűség+ lesz, ez biztos" – mutatott rá a kormányfő, megjegyezve, hogy az ukrán nyelv jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tud mit mondani, mert azt alig beszélik, szerinte jó, ha a krími lakosság egy százaléka használja a mindennapokban.

Twitter-oldalán Akszjonov hétfőn azt is bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság pénzügyminisztériuma kedden tervezetet nyújt be a Krímnek a rubelövezetbe történő belépéséről. „Arra törekszünk, hogy a hivatalos fizetőeszköz cseréje fájdalommentes legyen mind a lakosság, mind a vállalkozások számára" – írta a krími miniszterelnök.

Oroszországot aggasztják a Jobboldali Szektor kelet-ukrajnai törvénytelen cselekményei

Oroszországot aggasztják a Jobboldali Szektor nevű ukrajnai radikális szervezet kelet-ukrajnai törvénytelen cselekményei - tudatta hétfői közleményében az orosz külügyminisztérium.

Moszkva szerint az új ukrán vezetés teljes mértékben szemet huny a Jobboldali Szektor kelet-ukrajnai ténykedése felett és a szervezet "úgynevezett harcosainak fellépése miatt a régióban törvénytelenség uralkodik".

Az orosz külügyminisztérium az elmúlt hét végén Harkivban és Dnyipropetrovszkban történtekre hívta fel a figyelmet. Moszkvai közlés szerint Harkivban "maszkos, lőfegyvert viselő emberek békés tüntetőkre nyitottak tüzet". A támadásnak sebesültjei is voltak.

Az orosz és ukrán sajtóértesülések szerint március 8-án a kelet-ukrajnai Harkivban egy 10 főből álló, botokkal és fegyverekkel felszerelt csoport támadt a kijevi "Euromajdan" melletti szimpátiatüntetésről hazatérő aktivistákra. Az értesüléseket később a Jobboldali Szektor cáfolta és provokációnak nevezte.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn azt is nehezményezte, hogy a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban a rendőrség 6 orosz újságírót tartóztatott fel azzal az indokkal, hogy kizárólag "egyes, provokáló történetek feldolgozásában érdekeltek". Moszkvában az ukrán hatóság fellépését a szólásszabadság korlátozásának tartják. Azt pedig kétoldalú egyezmények megsértéseként fogják fel, hogy a határon nem engedik be Ukrajnába Oroszország állampolgárait.

Pavlo Sisolin vezérezredes, az Ukrán Állami Határőrszolgálat vezetőjének első helyettese vasárnap közölte, hogy az ukrán határőrök három és félezer orosz állampolgártól - köztük 16 újságírótól - tagadták meg eddig a belépést Ukrajnába, nem kívánatosnak minősítve tartózkodásukat az ország területén.

Időközben az oroszországi úgynevezett Vallásközi Tanács az orosz-ukrán évszázados barátság megőrzésére szólított fel Moszkvában. Az Oroszországban működő 5 különböző egyház képviselőiből álló, 1998-ban létrehozott testület arra figyelmeztet, hogy a két nép "ne fogadja el passzívan mindazt, amit Nyugaton javasolnak számukra". A vallásközi tanácsban részt vevő orosz ortodox, mohamedán, zsidó és buddhista egyházak kifejtették, hogy "tisztelik a különböző ukrajnai politikai erők törekvését az intenzívebb kapcsolatokra Európával", de szerintük "minden félnek joga van tiszteletet követelni saját értékrendszere, társadalmi modellje, politikai kultúrája, gazdasági és társadalmi rendszere iránt".

Több kézilabda-mérkőzés helyszíne és időpontja változott

A feszült ukrán politikai helyzet miatt több ukrajnai nemzetközi kézilabda-mérkőzés helyszíne és időpontja megváltozott.

A Motor Zaporizzsja és a német THW Kiel férfi Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első mérkőzésére nem Ukrajnában, hanem egy semleges helyszínen kerül sor március 20-án. Hogy hol, arról egyeztet az európai szövetség (EHF) a két érintett klubbal.

A férfi Challenge Kupa negyeddöntőjében a ZTR Zaporizzsja a svéd Sävehoffal került össze. A megállapodás szerint nem oda-visszavágón, hanem egyetlen összecsapáson dől el a továbbjutás. A találkozót a litvániai Klaipedán rendezik március 22-én.

A március 26-ra kiírt Ukrajna-Dánia női Európa-bajnoki selejtezőt elhalasztották a június 11-re vagy 12-ére.

Ukrán tévécsatorna: fegyveres orosz katonák megszállták a csornomorszkojei rakétaegységet

Orosz katonák hétfőre virradóra elfoglalták a krími Csornomorszkojében lévő ukrán rakétaegységet – jelentette a TSzN ukrán televízió internetes honlapján.

A honlap szerint a fegyveres orosz katonáknak sikerült teljesen az ellenőrzésük alá vonni az egységet.

Vladiszlav Szeleznyov, a védelmi minisztérium krími regionális médiaosztályának vezetője a Facebook közösségi portálon csornomorszkojei forrásokra hivatkozva azt írta, hogy hétfőn éjjel helyi idő szerint fél kettő tájban mintegy 200 orosz katona és 14 teherautó jelent meg a Csornomorszkojéban működő rakétatechnikai egységnél. Ostrommal és fegyverhasználattal fenyegetőzve behatoltak a katonai egység területére, lefegyvereztek valamennyi ott lévő katonát, közöttük az őrséget.

Szeleznyov szerint "a zöld emberkék" (orosz fegyveresek) arra kényszerítették a katonákat, hogy adják le a fegyvereket a raktárba, pecsételjék le a raktárt, és hagyják el a bázist. Hozzátette: értesüléseik szerint a bázison jelenleg két ukrán tiszt tartózkodik, akik a fegyvereket őrzik.

Visszafogottságra szólította fel a feleket a kínai elnök

Nyugodtságra és visszafogottságra szólított fel Hszi Csin-ping kínai elnök az ukrán válságban, amikor Barack Obama amerikai elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is beszélt telefonon.

A kínai média beszámolója szerint Obama helyi idő szerint hétfőn hívta fel az elnököt. Hszi bonyolultnak nevezte a helyzetet, és úgy vélte, minden fél részéről visszafogottságra van szükség annak érdekében, hogy a válság ne terjedjen tovább,

A kínai államfő politikai és diplomáciai megoldást sürgetett, és hozzátette, hogy a maga részéről nyitott minden olyan előterjesztésre vagy javaslatra, amely enyhítheti a feszültséget. Azt is kinyilvánította, hogy Peking kapcsolatban kíván maradni az Egyesült Államokkal és más érintettekkel.

Hszi Csin-ping és Obama beszélgetése során elhangzott, hogy Kína kész együttműködni az Egyesült Államokkal a nagyhatalmak közti kapcsolatok új modelljének kialakítása érdekében. Ennek fő alapelve egymás alapvető érdekeinek és főbb aggodalmainak kölcsönös tiszteletben tartása, illetve a kölcsönös bizalom erősítése. Hszi közölte, várakozással tekint tervezett őszi találkozója elé Obamával.

A kínai sajtó beszámolt Hszi Csin-ping és Merkel vasárnapi telefonbeszélgetéséről is. Hszi hangsúlyozta: a megoldást párbeszéd, tárgyalások útján, törvényes keretek között kell keresni.

Fegyveresek fogtak el több ukrán aktivistát a Krímben

Ukrajna egységét támogató aktivistákat fogtak el fegyveres önvédelmi csoportok két külön incidensben vasárnap az orosz erők által ellenőrzött Krím félszigeten - közölték kijevi aktivisták, illetve az egyik elhurcolt családja.

Olekszij Bik, a Glavkom nevű ukrán hírportál újságírója ukrán honlapok szerint elmondta, hogy Armjanszk falu mellett, a félsziget Herszon megye felőli bejáratánál látta, amint húsz fegyveres férfi vett körbe két földre térdepeltetett, összekötött kezű nőt.

"A cuccaik szét voltak szórva az úttesten" - tett hozzá a szemtanú Bik, aki szerint a fiatal nőknél egyebek közt a kijevi Európa-barát tüntetéseket támogató matricákat találtak. A fegyveresek haragját külön kivívta az egyik nő karján felfedezett "Égi százak" felirat, amelyet a Majdan tüntetői elleni rendőri megtorlás áldozatainak emlékére tetováltatott magára.

A fegyveresek ismeretlen helyre elvitték a feltartóztatott aktivistákat, Katerina Butkót és Olekszandra Rjazancevát.

Az Euromajdan SOS mozgalom egyik szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy nem két, hanem három nőről van szó. A harmadik elhurcolt nő Olena Makszimenko, a Tizsdnya című kiadvány újságírója.

Az Ukrainska Pravda című ukrán lap weboldalára feltette a Krímben elfogott három aktivista fotóját.

A Krím Oroszországhoz csatlakozását támogató önvédelmi csoportok a napokban közölték, hogy megakadályoznak minden olyan kísérletet, amely a Majdan mozgalmának a félszigetre való importját célozná.

A másik incidensről beszámoló Szerhij Kovalszki elmondta, hogy apját, Anatoli Kovalszkit és társát Ondrij Scsekunt a szimferopoli pályaudvarról vitték el egy oroszbarát önvédelmi csoport tagjai szombaton, miután egy autóval kimentek a pályaudvarra, hogy ott átvegyenek egy csomagot, amelyben szóróanyagok voltak egy, az új kijevi hatóságok melletti demonstrációhoz.

Szerhij Kovalszkinak újságírók próbáltak segíteni apja felkutatásában, s az Orosz Egység elnevezésű mozgalom társelnöke először azt mondta nekik, hogy az aktivisták a rendőrségen vannak, másodszor pedig azt, hogy az Orosz Egység tartja őket fogva. Utóbb azonban mindezt letagadta.

A fiú megbízhatónak mondott értesülése szerint a két férfit jelenleg Szimferopoltól, a Krími Autonóm Köztársaság székhelyétől legalább 100 kilométerre, két külön helyen tartják fogva túszként, "de hogy milyen céljaik vannak a két férfival, azt nem mondják el" - közölte az Emberi Jogi Tájékoztató Központ elnevezésű szervezet.