Ukrán válság - Janukovics védelmet kért Moszkvától

13:10 - Janukovics ukrán elnöknek tekinti magát és védelmet kapott Moszkvától

Viktor Janukovics bejelentette csütörtökön, hogy továbbra is Ukrajna törvényes elnökének tekinti magát és védelmet kért Oroszországtól. Erről szóló közleményét vezető hírügynökségekhez juttatta el. Moszkva azonnal reagált, kijelentve, hogy biztosította Janukovics személyes védelmét Oroszország területén.

A Kijevből elmenekült és az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott, nemzetközi körözés alatt álló politikus, aki nem hivatalos orosz sajtóértesülések szerint egy Moszkva környéki szanatóriumban tartózkodik, állítólag az ukrán szélsőségesekkel szemben kért védelmet az orosz hatóságoktól.

Egy, a moszkvai hatalomhoz közel álló forrás nem sokkal ez után közölte, hogy Moszkva garantálja Viktor Janukovics személyes biztonságát, mégpedig Oroszország területén. A névtelenül nyilatkozó orosz illetékes az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Janukovics fordult védelemért az orosz hatóságokhoz.

Közleményében Viktor Janukovics, szavait az ukrán néphez címezve azt hangsúlyozta, hogy őt az ukrán állampolgárok szabad akaratnyilvánítása alapján választották meg elnöknek, s nem tudja közömbösen szemlélni a hazájában történő tragikus eseményeket. Úgy vélte, hogy az általa és az ukrán ellenzéki vezetők által a nyugati partnerek jelenlétében múlt pénteken aláírt válságrendezési megállapodás egyelőre nem teljesült.

Janukovics szerint Ukrajna számos városának utcáin "a szélsőségesek orgiája zajlik". Közölte, hogy őt és munkatársait fizikai leszámolással fenyegetik. Ezért kellett személyes védelmet kérnie a szélsőségesekkel szemben.

Janukovics szerint "mindannak, ami most a Verhovna Radában (az ukrán parlamentben) történik, nincs törvényes jellege". Ezt azzal indokolta, hogy a határozatokat a korábban kormányzó Régiók Pártja és más frakciók hiányzó tagjai nélkül fogadják el. Ezek a képviselők "féltik a biztonságukat, néhányukat fizikai erőszak érte, s ezért kénytelenek voltak elhagyni Ukrajna területét" - írta.

A magát továbbra is törvényes ukrán államfőnek tekintő politikus kijelentette, elhatározta, hogy a végsőkig küzdeni fog az Ukrajna mély politikai válságából kivezető fontos, kompromisszumos megoldás végrehajtásáért, egyúttal az alkotmányos rend helyreállítására szólított fel.

Janukovics szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna délkeleti részén élő lakosság nem fogadja el az "anarchiát és az országban uralkodó törvénytelenséget, amikor a minisztériumok vezetőit a téren (a kijevi főtéren) tartózkodó tömeg választja meg". Közölte, hogy mint hivatalban lévő elnök nem engedte meg az ukrán fegyveres erőknek, hogy beavatkozzanak a belpolitikai eseményekbe, és erre ad most is utasítást.

Szergej Markov orosz politológus szerint Viktor Janukovics valószínűleg ideiglenes menedékjogot kap Oroszországban, mert "a(z ukrán) neonáci bandák le akarnak számolni vele". A Politikai Kutatások Intézetének igazgatója ugyanakkor úgy véli, az ukrán politikus kérelme azt jelenti, hogy Janukovics zavarban van, s továbbra is csak magára és nem a választóira gondol.

Moszkva: Nincs alku az oroszok érdekeinek védelmében

Oroszország megalkuvás nélkül védi "az orosz honfitársak" érdekeit - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Az állásfoglalás néhány órával azután került fel az orosz külügy Twitter-oldalára, hogy hajnalban a Krím félszigeti Szimferopolban egyenruhás orosz fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületét.

Twitter-üzenetében Moszkva aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy "Ukrajnában tömegesen megsértik az emberi jogokat". A bejegyzés szerint "az orosz külügyminisztérium folytatja honfitársai érdekeinek védelmét a világban és keményen, megalkuvás nélkül fog reagálni azok tényleges megsértésére".

Az orosz külügyminisztérium vezetése szerdán Szergej Lavrov tárcavezető elnökletével ülésezett, és megvitatta a minisztérium  feladatait az emberi jogok védelmében. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban elhangzott, hogy a tárca aggódik "az emberi jogok súlyos megsértése, az anyanyelvhasználat elnyomása, az etnikai és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés, a történelmi-kulturális emlékek megtámadása és a vandalizmus miatt".

Ez a megállapítás feltehetően az elmúlt napokban Ukrajna szerte ledöntött több tucat Lenin-szoborra utal.

Időközben Moszkvában bejelentették, hogy a nap folyamán a Krím félszigetre utazik Andrej Jurov, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanácson belül működő, külföldön élők jogait vizsgáló bizottság elnöke. "Jogvédők szerint most a Krímben a legkritikusabb a helyzet, ezért döntöttem úgy, hogy odautazom" - mondta a szakember. Az oroszországi jogvédő tanácsban korábban külön munkacsoportot hoztak létre az emberi jogok ukrajnai tiszteletben tartásának vizsgálatára.

Az Oroszországhoz tartozó délorosz Tatárföld parlamentje is küldöttséget menesztett csütörtökön a Krím félszigetre, amelynek tatár nemzetiségű közössége a félsziget Ukrajnától való elszakítása ellen lépett fel.

A Tatár Köztársaság fővárosában, Kazanyban ülésező törvényhozás felhívást fogadott el, amelyben "a krími konfliktus békés rendezésére" szólított fel. Az államtanács képviselői a szembenállásban érintett felek bármelyike által használt erőszakos módszerek határozott elítélését követelte a Krími Autonóm Köztársaság vezetésétől.

Hidegháborús mentalitással vádolja a Nyugatot a vezető kínai pártlap

Oroszországgal szembeni hidegháborús mentalitással vádolta a Nyugatot a kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao az ukrajnai válság körülményeit kommentáló csütörtöki írásában.

A cikk szerzője - aki nevét Kína hangjaként (Csung Seng) írta alá - úgy vélte, hogy a válság kezeléséhez az effajta idejétmúlt gondolkodás béklyójától meg kell szabadulni. A szerző arról igyekezett meggyőzni olvasóit, hogy a hidegháború idejére jellemző politikával, gazdasággal és biztonsággal kapcsolatos elméletek még mindig sokak világképét befolyásolják, és "sok nyugatinak vannak ellenérzései Oroszországgal kapcsolatban".

A véleménycikk azt tanácsolta, hogy a nyugati államok hagyjanak fel elavult gondolkodásukkal, és ehelyett inkább az együttműködés bővítésére törekedjenek. "Kevesebb lenne a felesleges konfrontáció, aminek következtében a nemzetközi kapcsolatok is zökkenőmentesebbé válnának" - áll a cikkben.

Az állami Hszinhua hírügynökség napokkal korábban megjelent írásában azt hangoztatta, hogy egy külső beavatkozás csak megnehezítené Ukrajna helyzetét, s szintén úgy vélte, hogy a válságot általánosságban a hidegháború maradványaként is fel lehet fogni, mivel "Nyugaton Oroszországot sokan idegennek tekintik, s igyekeznek a Moszkvával hagyományos kapcsolatokkal rendelkező államokat a maguk befolyásolási övezetébe terelni".

A hírügynökség szakértője Viktor Janukovics menesztését követően érthetőnek nevezte a volt államfő azon megfogalmazását, hogy Kijevben államcsínyt hajtottak végre. Ezt azzal magyarázta, hogy Ukrajnában törvényesen választották, de nem ilyen úton váltották le a kormányt.
A kínai külügyi szóvivő a napokban úgy fogalmazott, hogy Peking nem fog beavatkozni Ukrajna belügyeibe, és tiszteletben fogja tartani az ország népének választását. Hozzátette, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján tovább kívánják fejleszteni Kijevvel a stratégiai partnerséget.

Jacenyuk a budapesti memorandum aláíróit kéri Ukrajna területi egységének szavatolására

Arszenyij Jacenyuk, az ukrán kormányfői poszt várományosa felszólította csütörtökön a budapesti memorandumot aláíró nagyhatalmakat, hogy szavatolják Ukrajna területi egységét.

A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.

A parlament plenáris ülésén felszólalva, Jacenyuk emlékeztette a dokumentum aláíróit: garanciát vállaltak mindenféle, Ukrajnával szembeni fegyveres konfliktus elkerülésére, továbbá arra, hogy egyetlen szomszédos ország sem fog soha, semmilyen körülmények között beavatkozni Ukrajna belügyeibe.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most történelme egyik legsúlyosabb időszakát éli. "Az ország a gazdasági és politikai összeomlás szélén áll. Szét akarják szakítani Ukrajnát, az országban szeparatista cselekmények zajlanak, elsősorban a Krími Autonóm Köztársaságban" - fogalmazott a politikus.

Klicsko: az EU-nak folytatnia kell a közvetítő munkát

Az Európai Uniónak (EU) továbbra is vállalnia kell a közvetítő szerepét az ukrajnai válságban - mondta Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt elnöke a Bild című német lapban csütörtökön megjelent interjúban.

A politikus szerint az EU-nak tárgyalást kellene folytatnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Kívánatos lenne, ha az EU közvetítene és megpróbálná megakadályozni, hogy forrongás kezdődjön az egész régióban" - mondta Vitalij Klicsko.

Hozzátette, nem tartja elképzelhetőnek, hogy Oroszország beavatkozik katonai erővel az ukrajnai folyamatokba. Jelenleg az a legfontosabb, hogy Moszkva mihez kezd Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő ügyében. Putyin "nem adhat menedéket ennek a véreskezű diktátornak" - jelentette ki a Németországban rendkívül népszerű egykori világbajnok ökölvívó a legnagyobb példányszámú német lapban, hangsúlyozva, hogy Janukovicsot és társait bíróság elé kell állítani Ukrajnában.

Arra a kérdésére, hogy voltak-e pillanatok, amikor az életéért rettegett, Klicsko elmondta, hogy az utóbbi három-négy hétben adódtak ilyen helyzetek. A veszély állandósult, ezért kizárólag páncélozott gépkocsival közlekedett és testőrökkel vette körül magát. Egy alkalommal hajnali két órakor a Majdanra tartottak, és kormánypárti provokátorok megpróbálták őket feltartóztatni. A sofőrjének azt az utasítást adta, hogy ne álljon meg, hanem gyorsan hajtson tovább, mire hirtelen golyózáport zúdítottak a kocsira - idézte fel Vitalij Klicsko.

Álarcos fegyveresek behatoltak a kijevi igazságügyi minisztériumba

Ismeretlen álarcosok, köztük fegyveresek csütörtökön Kijevben behatoltak az ukrán igazságügyi minisztérium épületébe, és megpróbálják magukkal vinni az ott található levéltárat - jelentette az LB.ua ukrán hírportál.

A minisztériumot ért támadásról Pavlo Petrenko, a megalakuló új ukrán kormány valószínű igazságügyminiszter-jelöltje tájékoztatta a portált.
"Ez valamilyen provokáció" - mondta Petrenko. "Most vizsgáljuk, hogy mi történt."

Szavai szerint a helyszínre indultak a Majdan harcosai is.

Az első miniszterelnök-helyettesnek jelölt Vitalij Jarema, a Haza párt képviselője közölte, hogy rendőri alakulatot is vezényeltek a minisztériumhoz.