Titkos adatgyűjtés - Moszkva megvizsgálná Edward Snowden menedékkérelmét

Biztonsági réseket nyitott az amerikai hírszerzési feladatok kiszervezése

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) titkos iratainak kiszivárogtatása komoly kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amellyel a kormányzat 2001 után külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat - írta kedden a The Washington Post.

A lap szerint az amerikai hírszerzésben soha nem bővítették ilyen ütemben az alkalmazottak számát: ma már minden negyedik közülük szerződéses és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát, vagy még annál is többet magáncégek kapják.

A Booz Allen Hamilton tanácsadó cég, amely Edward Snowden munkáltatója volt, a vezető helyen áll a több mint 1900 cég között, amely több tízezer hírszerzési elemzőt bocsátott a rendszer rendelkezésére. Az álláshelyek sietős betöltése során azonban hibás eljárásokat alkalmaztak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem vettek fel elegendő belső kormányzati munkatársat, akik a szerződéseseket irányították és felügyelték volna.

A folyamat részben annak az eredménye, hogy Washington még George W. Bush elnöksége alatt a kormányzati ügynökségek létszámának csökkentése mellett kötelezte el magát.

A hírszerzési költségvetés összértéke 2000 és 2010 között 250 százalékkal nőtt. Az NSA-nél a büdzsé megduplázódott, ezzel együtt az ügynökség fizikai infrastruktúrája is. Az NSA Washingtonhoz közeli, marylandi Ford Meade-ben található épületegyüttesének alapterülete megegyezik a Pentagonéval, az amerikai védelmi minisztérium a maga 600 ezer négyzetméterével a világ legnagyobb alapterületű irodaépülete.

A 2000-es évek közepére a hírszerző szervek függővé váltak a szerződéses munkatársaktól. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által alkalmazott külső munkatársak kémeket szerveztek be, az igazgatók testőrei voltak, segédkeztek a feltételezett szélsőségesek elfogásában és a titkos börtönökben a terroristagyanús személyek kihallgatásában is részt vettek.

A Pentagon hírszerző szolgálatai alkalmazottjainak átvilágítását végző Védelmi Biztonsági Szolgálatot (DSS) annyira túlterhelte a megnövekedett feladat, hogy 2006. április 28-án leállította a biztonsági ellenőrzéseket. A szolgálat kifutott a költségvetési keretéből és 700 ezer személy átvilágítását hagyta függőben. A kormányzat ezt a helyzetet úgy oldotta meg, hogy külső alkalmazottakat fogadott fel a biztonsági átvilágítások elvégzésére.

A biztonsági háttérvizsgálatok terén mutatkozó elmaradás jelentősen csökkent, és a korábban mintegy egy évig tartó, alacsony szintű átvilágítások átfutási ideje 4-6 hónapra mérséklődött, vélhetően a minőség rovására.

A Kormányzati Számvevő Szolgálat egy 2009-ben végzett felmérésében arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagonnál 3500 átvilágítási vizsgálat - a vizsgált személyek csaknem 90 százalékának - esetében hiányos volt a dokumentáció. Ezek 22 százalékát mégis minden pótlólagos adatigénylés nélkül tovább engedték.

2011-ben több mint 4,2 millió kormányzati és szerződéses alkalmazott rendelkezett valamilyen szintű, titkos anyagokhoz való hozzáférési engedéllyel. Több mint 1,4 millió ember a szigorúan titkos adatokba is betekintést nyert. Utóbbiak közül 800 ezer tartozott a szövetségi alkalmazotti, félmillió a szerződéses és mintegy 100 ezer az egyéb kategóriába.

Putyin: a titkosszolgálatoknak be kell tartaniuk a törvényeket

A titkosszolgálatok lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket, de csak törvényes keretek között - kommentálta kedden az orosz államfő az amerikai titkos adatgyűjtést a Russia Today angol nyelvű orosz televíziónak adott interjúban.

Vlagyimir Putyin hozzátette: mindenki előtt rég ismert, hogy az úgynevezett elektronikus felderítés ellenőrzi az állampolgárokat és a szervezeteket a nemzetközi terrorizmus elleni harc közepette. "Egészében véve ezekre a módszerekre van kereslet, de a kérdés, hogy azt mennyire ellenőrzi a társadalom. Oroszországban, bizton állíthatom, hogy csak bírósági engedéllyel lehet telefonbeszélgetést lehallgatni " - mondta az orosz államfő az Egyesült Államok hírszerzésének titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező amerikai férfi, Edward Snowden ügyével kapcsolatban.

Az orosz elnök az interjúban Oroszország és az Egyesült Államok viszonyáról, a szíriai helyzetről és az iráni atomprogramról is kifejtette véleményét.

Putyin közölte, hogy véleménye szerint Oroszország és az Egyesült Államok között gyakorlatilag nincsenek ideológiai különbségek, ugyanakkor alapvető kulturális ellentétek léteznek. Szerinte az amerikai önazonosságtudat alapját az egyén, míg az oroszét a közösség képezi.

Putyin úgy vélte, az Egyesült Államok annak az áldozata, hogy Szovjetunió széthullását követően egy ideig egyedül töltötte be a vezető szerepet a világban és birodalmi ambíciókat táplált. "A birodalom azonban nem engedheti meg magának a gyengeséget, márpedig bármilyen törekvést az egyenrangú megállapodásokra az országon belül gyengeségként értékelik" - érvelt állítása mellett az orosz államfő.

Szerinte Washingtonban jelenleg megértik, hogy az alapvető globális problémákat képtelenség egyedül megoldani, mégis erre törekednek. Úgy vélte, nem lehetetlen, hogy az Egyesült Államokban a belpolitikai erők is belátják: "érdemesebb egyezségre jutni, kompromisszumokat keresni, mint valakire ráerőltetni az akaratunkat".

A szíriai válság megoldásával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejtette: a jelenlegi hatalmat eltávolítani akaró külső beavatkozás esetén a közel-keleti országban, a törzseknek az ásványkincsekért folyó harcában a terrorizmus újabb tűzfészke jönne létre.

Iránnal kapcsolatban az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy Teherán megsértette volna a tömegpusztító fegyverek elterjesztését tiltó nemzetközi szerződést. Putyin nem kételkedik abban, hogy Irán betartja a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Putyin ugyanakkor megengedhetetlennek tartotta azt, hogy Irán fenyegesse a vele szomszédos országokat, és azt hangoztassa, hogy elpusztítja Izraelt.

A múlt héten bejelentett válásával kapcsolatban Putyin kijelentette, hogy annak nincs egyházi vonatkozása, miután feleségével annak idején nem volt egyházi esküvőjük.

A német kormány a sajtóból értesült PRISM-ről

A német kormány a sajtóból értesült az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM kódnevű programjáról, és magyarázatot vár Washingtontól - mondta kedden Berlinben a német belügyminiszter.

Hans-Peter Friedrich elmondta: összeállítják a német szempontból felmerülő kérdések listáját és megküldik Washingtonba, illetve felvilágosítást kérnek azoktól az amerikai cégektől is, amelyek a sajtóhírek szerint érintettek az ügyben. A miniszter szerint nem lehet kizárni, hogy a német nemzetbiztonsági szolgálatok haszonélvezői az NSA világméretű adatgyűjtési programjának, mert megbízható információkhoz jutnak az amerikai partnerszervezetektől, amelyek azonban nem közlik az információk forrását.

Németországban, ahol élénk a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi rossz emléke, rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, és a PRISM-ről szóló hírek aggodalmat okoznak kormányzati körökben. Angela Merkel kancellár személyesen kér tájékoztatást az ügyről Barack Obamától a jövő héten, amikor az amerikai elnök Berlinbe látogat.

Peter Schaar, a német kormány adatvédelmi megbízottja szerint az európaiak számára nyugtalanító, ahogyan az Obama-kormányzat az amerikaiakat próbálja nyugtatni, hiszen csupán azt állítják, hogy nem figyelik meg a belföldi kommunikációt, illetve az amerikai állampolgárok kommunikációját. Az európaiakra viszont nem vonatkoznak az amerikai törvények, és Amerikában nem érvényesek az európai, vagy éppen a német jogszabályok, ezért semmi sem véd a tudósításokból kibontakozó, igen kiterjedt megfigyelési mechanizmustól - mondta a kormánymegbízott a Handelsblatt című üzleti lapnak.

A berlini belügyminisztérium mellett az igazságügyi minisztérium is kapcsolatba lépett az amerikai kormányzattal. A Spiegel Online hírportál kedden vendégkommentárt közölt a tárca vezetőjétől, Sabine Leutheusser-Schnarrenbergertől, aki írásában teljes nyíltságot és az ügy minden részletére kiterjedő tájékoztatást követelt Washingtontól.

A liberális politikus szerint a PRISM-ről szóló beszámolók  alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban állami szervek "megszállottan gyűjtenek adatokat" magánszemélyekről, ami rendkívül veszélyes fejlemény lenne, ha beigazolódna, hogy a hírek helytállóak.

A miniszter hangsúlyozta: demokratikus jogállamban a biztonság nem lehet öncél, hanem csak a szabadság biztosítását szolgálhatja. Minél inkább megfigyelik és ellenőrzik a társadalmat, annál kevésbé szabad - írta a német igazságügyi miniszter.

A The Guardian című brit napilap a múlt héten szerdán arról számolt be, hogy az  NSA titokban több százmillió amerikai telefonhívásairól gyűjt adatokat. Csütörtökön a londoni újság és a The Washington Post azt írta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, aminek eredményeképpen magánjellegű e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába. Pénteken a The Wall Street Journalből az derült ki, hogy létezhet egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében az NSA a hitelkártya-tranzakciók adatait rögzíti.

Az olaszokat még a szupermarketben és az autóikban is ellenőrzik

Az olaszok személyes adatainak védelme is veszélyben forog az olasz adatvédelmi biztos kedden közölt jelentése szerint, melyet az amerikai adatgyűjtési botrányt követően hoztak nyilvánosságra.

"Olaszországban még nincsen Nagy Testvér, de az amerikai internetes óriásvállalatok hatalmát nem szabad alábecsülni. Európának nemet kell mondania az amerikai modellre. Az Európai Uniónak megfelelő adatvédelmet kell biztosítani polgárai számára" - hangsúlyozta Antonello Soro az olasz adatvédelemért felelős ombudsman.

A római parlamentben bemutatott jelentése szerint tavaly megsokszorozódtak az adatvédelem megsértésére vonatkozó állampolgári panaszok. Több mint négyezer jelentés érkezett, ebből a biztos 578 esetben szabott ki szankciót összesen 3,8 millió euró értékben. 2011-ben 358 eset végződött büntetéssel.

"Az olaszok folyamatos ellenőrzés alatt vannak: interneten, telefonon, a bankban, a szupermarketban és az utcán is" - mondta Soro. Hozzátette, hogy a telefonos marketing-szolgáltatások sorra megszegik az állampolgárok telefonszámainak használatára vonatkozó előírásokat. Bizonyos termékek megvásárlásakor a fogyasztó tudta és belegyezése nélkül szerzik meg adatait. A munkahelyeken biztonsági okokból felállított videokamerákkal a dolgozókat is ellenőrzik megsértve személyiségi jogaikat. A gépjárművekbe szerelt fekete dobozok által gyűjtött adatok is sértik a törvényeket. Az ombudsman szerint nincsen biztosítva a személyi adatvédelem az olasz börtönök és a bevándorlótáborok lakói számára sem.

Soro a legsúlyosabbnak a hatósági telefonlehallgatások kiszivárogtatását találta, melyek szövege folyamatosan megjelenik az olasz sajtóban. A biztos bejelentette, hogy még a nyáron intézkedést ad ki az adatvédelmi előírások szigorítására.

Titkos adatgyűjtés - Soron kívüli plenáris vita volt az Európai Parlamentben

Soron kívül rövid vitát tartott kedden délelőtt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a múlt héten kirobbant amerikai adatgyűjtési botrányról.

Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a brüsszeli testületet aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá.   

Az Európai Parlamentben helyet foglaló frakciók részéről felszólaló politikusok többsége felháborítónak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hírszerzés tömegével hozzáférjen európai polgárok személyes adataihoz.


Moszkva megvizsgálná Edward Snowden menedékkérelmét

Amennyiben Edward Snowden politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést - közölte kedden a Kommerszant című orosz napilap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőre hivatkozva. 

A tekintélyes politikai-gazdasági újság értesülése szerint az Egyesült Államok hírszerzésének titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező 29 éves amerikai férfi ismeretlen helyen tartózkodik, és most olyan országban keres menedéket, amely nem adja ki őt az USA-nak.    

Az amerikai igazságügyi minisztérium hivatalosan még nem gyanúsította meg, de "titkos adatoknak egy engedélyezett adathozzáféréssel rendelkező személy általi jogosulatlan nyilvánosságra hozatala" címén előzetes vizsgálatot indított Snowden ellen.