Kert

2013.04.08. 15:41

Szakember a gyümölcsoltás fortélyairól

Ezen a héten még érdemes a gyümölcsfák oltásának nekilátni, de a kertészkedőknek sietniük kell. Csak addig szabad ugyanis levágni az oltóvesszőt, amíg "nyugodt" a fa; ha a rügyek megpattannak, már késő - tudtuk meg Darázsi Zsolttól, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány képviselőjétől, akit a növényszaporítás e közkedvelt módszeréről kérdeztünk.

Horváth A. Attila

Darázsi Zsolt korai tüskés körtén (pontosabban annak oltóvesszőjén és vadalanyán) szemlélteti a technikát. Nem olyan egyszerű a művelet, ahogyan elsőre látszik; ahhoz, hogy megeredjenek az oltványok, sok gyakorlásra és ideális feltételekre van szükség (Fotó: Katona Tibor)

A szakember elmondta: már az előző nyáron, illetve legkésőbb ősszel célszerű átgondolni, hogy melyik gyümölcsfa termése ízlett a leginkább, azaz melyiket szaporítanánk szívesen. Aztán télen, fagymentes időben oltóvesszőt kell szedni a fáról, mégpedig úgy, hogy a legutóbbi hajtást körülbelül 30 centiméter hosszan levágjuk, majd összekötözve, megjelölve nedves homokban (lehetőleg pincében), vagy nejlonzacskóba helyezve hűtőszekrényben tároljuk. A lényeg az, hogy fagymentes helyen vészelje át a telet a vessző.

- A másik összetevő a vadalany, tehát a vadkörte, vadcseresznye, vadalma vagy szilva. Általában 1-2 éves vadalanyokba oltunk, és ezeket is az ősszel célszerű beszereznünk. Ha megvan az alany és az oltóvessző, akkor fagymentes, de lehetőleg 5 fok alatti helyen oltsunk. Két eset lehetséges: ha helyben oltunk, azaz a csemete a kertben van, akkor árnyékolt területen tartsuk, azért, hogy a napon ne száradjon ki a beoltott vessző. Ha kézben oltunk, akkor műanyag konténerben, laza, humuszos földben, például tőzegben helyezzük el az oltványt. A földet jól tömködjük meg, a gyökérnél ne maradjon levegő. Amíg át nem tudjuk helyezni a szabadba, párás környezetben tartsuk, mert ott fejlődik igazán - fejtette ki Darázsi Zsolt, aki szemléltetésképpen korai tüskés körtét (kiváló "pálinkagyümölcsöt") oltott tegnap délután.

Mint mondta, az oltásnak sokféle technikája létezik, de mindenképpen célszerű tanácsot kérni a hozzáértőktől, mielőtt belefog az ember. Fontos, hogy éles legyen az oltókés, amellyel az alanyt a töve fölött 1 arasszal, ferdén, körülbelül 30 fokos szögben megvágjuk, majd így teszünk a vesszővel is, a szemével átellenben. Azután e két vágott részt összeillesztjük, például úgy, hogy mindkettőn hosszanti metszést ejtünk és egymásba csúsztatjuk az ágakat. Az a cél, hogy a kéreg alatti részek összeforrjanak, és a kéregszéleknek is érintkezniük kell, egyébként nem tud megeredni a növény. Végül kötözőanyaggal, például szigszalaggal betekerjük a vágott részeket, megszorítjuk a kötést, majd a vessző végét levágjuk úgy, hogy legfeljebb 2 rügy maradjon rajta. A szabad felületeket pedig sebkezelővel bekenjük. Ha sikerült a művelet, őszre akár egyméteres hajtást is hozhat az oltványunk.

JÓ ESETBEN MÁJUS VÉGÉN MÁR LÁTJUK

Az oltás az ivartalan szaporítási eljárások egyike. Sikere sok tényezőn múlik: például a gyömölcsész gyakorlottságán, az időjáráson és a növény tulajdonságain. A tavalyi időjárás miatt kicsik a mostani vesszők, idén pedig elhúzódott a tél, a körülmények tehát nem a legideálisabbak. Ám ha sikerült az oltásunk, május végén már láthatjuk az eredményét is (célszerű megcímkéznünk az oltványt, hogy tudjuk, milyen fajtával van dolgunk). Az oltás után 5-10 év kell ahhoz, hogy termő fa váljék a vesszőből.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!