Nem másnak: az anyukámnak!

- Annyira nagyon nem izgulok! Amióta ide járok, nagyon sokszor kellett már verset mondanom vagy énekelnem, igaz, akkor csak a többi óvodás, az óvó nénik és a szülők voltak ott. Ilyen nagy tömeg előtt azonban még sosem szerepeltem - mesélte el a fellépéssel kapcsolatos érzéseit Flórián, a Nyuszi csoport egyik sokat látott öreg motorosa , aki kérdésemre, miszerint fél-e a tiszteletükre felvonuló sok nagy ember előtti szerepléstől, laza vállvonás után ekképpen reagált: - Én az anyukámnak mutatom meg, mit is tudok. A többi igazából mindegy...

Nem beszélgethetünk tovább: Flóri az óvó nénik szívélyes hívására indul a világot jelentő deszkák irányába. Hiába, egy profinak is szüksége van a próbákra... A rutintalanabb fellépők ennél kicsit szégyenlősebbek voltak:

- Kislányom, Ivett hetek óta, a legnagyobb titkolózás közepette, csukott szobaajtónál gyakorol a nagy énekes fellépésére. Nagyon ideges, de hihetetlenül lelkiismeretesen készül az ünnepi eseményre - mondta el Ivett édesanyja, Franyó Edit.

Kanderka Máté, a Pillangó csoport egyik kis tagja apró, ám annál gyorsabb léptekkel igyekszik a színpad felé, így ha az elfoglalt művész úrral nem is, édesanyjával sikerült néhány szót váltanunk:

- Nagyon sokat köszönhetünk az óvoda dolgozóinak. Máté súlyos szemproblémái miatt pici kora óta zárkózott, visszahúzódó, már-már kedvetlen kisfiú volt. Amikor azonban a Százszorszép óvodába került, minden megváltozott: bátrabb, magabiztosabb, élénkebb kissrác lett, hála a hathatós gyógypedagógiai segítségnek - osztotta meg velünk személyes tapasztalatait Kanderka Istvánné, szülői munkaközösségi tag, aki szerint az ovi kollektívája (a sokszínű programok szervezése és lebonyolítása mellett) folyamatosan azon dolgozik, hogy a különböző korú egészséges és sérült gyermekek megfelelően fejlődjenek.

- Huszonhét évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni az akkor még 26-os számú napközi otthonos óvoda Lajos király körúti épületében - emlékszik vissza M. Markovics Éva, aki 2006 óta egységvezetőként igazgatja az alig tizenhét fős munkaközösséget. - Akkoriban nyolc, egyenként 38-40 fős csoporttal dolgoztunk. Az érdemi munkát azonban nem csak ez nehezítette! A nevelőtestület közel fele semmilyen képesítéssel nem rendelkezett. A csökkenő létszám miatt ma már csak négy csoportunk van, kilencvenegy gyerekkel. Ezt a fajta visszalépést azonban több szempontból is sikerült a javunkra fordítani. Egyfelől 1990 óta (a városban először!) csoportjaink vegyes korosztályúak, ami kifejezett előnyt jelent a gyermekek egészséges lelki fejlődésében. Emellett pedagógusaink az óvónői diplomán túl további egy vagy két kiegészítő végzettséget is szereztek: van két fejlesztőpedagógusunk, egy gyógytestnevelőnk, és egy gyermektáncoktatónk is, s rajtuk kívül minden héten beszédfejlesztő pedagógus is segíti munkaközösségünket - emelte ki az egységvezető. Hozzátette, hogy a folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően az egészséges neveltjeik mellett nyolc, beszédgondokkal küzdő kicsit is magabiztosan fejleszteni tudnak a dolgozók. A szakképzett és lelkiismeretes gondozónők mellett három konyhás, egy udvaros és négy dajka segédkezik a gyermekek ellátásában.

Mindennap ugyanúgy - vagy tán jobban. Remélhetőleg még a következő harminc éven keresztül is... Ivett a legnagyobb titkolózás mellett, zárt szobaajtónál készült a nagy eseményre...