Hajózni szükséges, ma is

A Duna hajózhatóságáról is sok érdekeset, helyenként újat is hallottunk a Duna Településszövetség által Kisapostagon rendezett pénteki konferencián.

Dr. Rácz Tamás tájépítész nagyívű előadásában például megcáfolta azt a már-már közkeletű állítást, hogy a Duna kizárólag Magyarországon nem hajózható az unióban egyre terjedő nehéz uszályokkal egész évben. Sajnos, nem úgy cáfolt, hogy: igenis, hajózható, hanem úgy, hogy a németországi Straubingennél van egy olyan sziklagázló, egyben hajózóút-szűkület, amelynél az év nagy részében mindössze tizenöt centiméteres a vízmagasság...

Abban azonban szinte minden, a hajózást megemlítő felszólaló egyetértett a pénteki tanácskozáson, hogy a politika részéről ma az az általánosan elfogadott nézet a Dunával mint hajózási útvonallal kapcsolatban, hogy a hajókat kell a folyamhoz igazítani, nem pedig a folyamot a hajókhoz.

Ez azonban, bár rokonszenvesen hangzik, több szempontból sem hibátlan nézet. Először is, nem mindegy, hogy hány tonna árut képes szállítani egy bárka egy úton: kis bárkákra, uszályokra nyilván több költség jut, mint a nagyobbakra. Másrészt a dunaföldvári vándorló homokpadok adják a legjobb példát arra, hogy a meder alakítása, karbantartása nélkül szinte bármilyen lehetséges a megfeneklés. Nem kell persze mindenáron gát...

Annak ellenére sem, hogy szakemberek között még mindig él az az elképzelés, amely szerint Adonynál és Fajsznál is jól jönne vízierőmű a Dunán. Ha ez nem is, de a mederfenék alakítása, helyenként kotrása, a mederszűkítés a gátak jelentette nagymértékű beavatkozás nélkül is sokat javíthatnának a helyzeten.

Ezekre már készültek konkrét tervek is, ráadásul az Európai Unió kiemelten kezeli a Duna-Rajna-Majna víziútrendszert, külön kiemelve a Palkovicovo-Mohács szakaszt. A hajózhatósági projekteket már civil fórumokon is ismertették a szakemberek, Dunaföldváron és Dunaújvárosban is, ugyanis mindkét település érintett a mederrendezésben. A térségben például a dunaújvárosi és kulcsi gázló, a kisapostagi szűkület, valamint a dunaföldvári gázlócsoport szabályozása is szerepel a listán.

Kulcs esetében százötven méter széles lenne a tervezett hajóút, Kisapostagnál száznyolcvan méteres hajóúttal számolnak, a szűkületben pedig 2.7 méter hajózási kisvízszint alatti értékkel. A gázlónál ugyanez 2.8 méter lenne. Ezen felül Baracsnál mederbordák építésével is számolnak. A munkák jelentős részében mederkotrás is szerepel a tervekben.

A folyón rendre megfeneklenek hajók, az egyik ilyen veszélyes pont Dunaföldvár, ahol a napokban egy tanker futott zátonyra. A Duna hazai szakaszán ötven helyen kell mélységi vagy szélességi korlátozással számolni.