2010.10.12. 12:28
Aki mindenkire szeretettel gondol
Kulcs - Ötven éve vette át tanítói diplomáját Lénárt Béláné Molnár Éva, aki egész életében összesen két iskolában tanított. Viszont máig emlékszik minden tanítványára - s bizonnyal azok is őrá...
Az ötvenéves tanítói szolgálatért járó (és mindenekfelett megérdemelt!) kitüntetésre az 1960-ban, Székesfehérvárott, az akkori Vasvári Pál Tanítóképzőn kiadott diploma szolgáltatott alapot.
Ez a tanítóképző már rég nem létezik. S nem létezik Éva legutolsó (a kisapostagi általános után a második) iskolája, a dunaújvárosi József Attila Általános Iskola sem.
Sajnos az esztergomi tanítóképző dékánjának méltó levelére sem tudott elutazni az Arany Diplomájáért, mert négyszer operált lába miatt nagyobb útra már évek óta nem vállalkozik.
Hetvenkét évesen az ilyesmi: megbocsátható.
Főként, hogy egy olyan tanítóról van szó, akihez foghatót manapság igen ritkán lelni! Aki máig névről emlékszik tanítványaira - s e tanítványok között egyként akad vállalkozó, főiskolai tanár, népművész, iparos.
Lénártné is iparos gyereke: éppen maszek kőműves édesapja miatt nem vették fel a szegedi tudományegyetemre 1958-ban... Ám lelkesedése cseppet sem lankadt - annyira, hogy nyugdíjba vonulása után tizenhat évvel is izzó lelkesedéssel képes beszélni tanítványairól, a vég nélküli felkészülésekről, a közösségi rendezvényekről.
Éva férjével, Kulcs volt polgármesterével, két fiának családjával, négy fiúunokájával, számtalan barátjával tölti napjait. És pedagógiai történetek is készen állnak nála.
Hiszen: minden pedagógia! Amennyiben minden, de minden az életről szól...
