A reform a bölcsődében kezdődik

Az ajánlás azonban nem több javaslatnál, vagyis nem kötelező érvényű ezen elvek mentén működtetni a közétkeztetést. Viszont ahhoz, hogy egészségesebb legyen a magyar ember, át kell állítani a több évtizedes gasztronómiai berögződéseket. Ezt tette Székesfehérváron például a Kígyó utcai III. bölcsőde is, ahol, ha tehetik, friss fűszerrel készítik az ételeket.

- Rendszeresen használunk idény növényeket, majorannát, kaprot, petrezselyemzöldet, és természetesen sok paradicsomot és paprikát is - meséli Szegedi Béláné, bölcsődevezető, akinek élelmezésvezetője, Pajor Istvánné már korábban is megfelelt a legújabb elvárásoknak. Náluk tehát nincs sok teendő.

A dunaújvárosi Makk Marci Bölcsődében jóízűen majszolják a gyerekek a gondosan meghámozott almaszeletet, amit a tegnapi ebéd után kaptak. A vezetőnőtől, Sipos Istvánnétól tudjuk, hogy rendszeresen van náluk gyümölcs, uzsonnára például kekszet vagy sajtot adnak mellé. Tízóraira csak télen kapnak almát, mert az udvaron nem mindenütt van csap, ahol étkezés előtt kezet moshatnának, így a szabadban inkább gyümölcslevet adnak a gyerekeknek. Fő ételük a főzelék - az anyatej után ehhez, illetve a gyümölcsökhöz vannak leginkább hozzászokva a gyerekek -, heti egyszer-kétszer a levest is beiktatják a menübe, ahhoz túrógombócot, vagy valamilyen tésztát kínálnak.

Salgóné Troppert Erzsébet élelmezésvezető szerint a bölcsődék életében sok változást nem hoztak az új jogszabályok, hiszen ilyen kicsi korban még nem is szerepelhet nehéz étel - például a bundás kenyér - az étlapon. Sok főzelék kerül a gyerekek elé az asztalra, tészta viszont legfeljebb kétszer hetente, és az édes ízektől, cukros ételektől - mogyorókrémes kenyértől - is tartózkodniuk kell.

A dunaújvárosi óvoda dietetikust alkalmaz már két éve, így a gyerekek eddig sem lépték túl az ajánlott kalóriabevitelt a város egységeiben. Hubacsekné Nagy Emília igazgató azt mondja:

- A dietetikus meghatározza, hogy mennyi zsiradékot, fehérjét és szénhidrátot fogyaszthatnak egy héten az óvodásaink. A változatos táplálkozás jegyében természetesen magyaros ételek is felkerülnek az étlapra, ám ügyelünk arra, hogy mellette a korpás zsemle és a gabonapehely is szerepeljen. Figyelembe vesszük a diétaigényeket is, így tizenhat féle diéta szerint főzünk, hogy a gyerekek azt kapják, amire szükségük van.

Csodára, nagy reformra persze nem telik az óvodák szűkös élelmezési keretéből. A szülőkre sem akarnak plusz terhet róni, ezért úgy alakítják mindig a menüt, hogy az a reformkonyhának és a pénztárcának egyaránt megfeleljen.

A legtöbb gyermek számára a főétkezéseket ugyanis a közkonyhák ebédje adja, a zsebpénzt viszont a szülők, amelynek nagy része még most is a közeli büfékbe vándorol. Az energiaitalok, csokoládék, sütemények, chipsek azonban még a legjobban megreformált konyha munkáját is megsemmisítik. A tiszti főorvosi ajánlást tehát az otthoni étkezésekre is ki kellene terjeszteni...