Összművészeti átszállástan

Sok a művész, de semmi az elitizmus. A közönség és az alkotók-előadók nincsenek szétválasztva, nincs színpad és nézőtér, nem bámulja senki a zenészeket, ahogy a grafikus háta mögött sem tolonganának az emberek. A 2.20 inkább olyan, mint egy baráti társaság kertipartija egy napfényes vasárnap délután. ajánlotta magát a csütörtök este lapzártánk környékén a Kortárs Művészeti Intézetben jelentkező Összművészeti huszadika .

A fent jelzett kertiparti stimmel, ám hogy a megjelentek ne bámulták volna a kitelepült alkotókat, azt enyhe túlzás lenne állítani. A két esztendőnyi pauza után tavaly novemberben is jelentkező kortárs összművészeti fesztivál mintájára életre hívott rendezvény egyrészt szépen kimunkált programot kínált az országos hírnévvel bíró átszálló egyébiránt is vegyes közönségének.

Az előzetesen ajánlott menetrendnek megfelelően a Neck Sprain-ből ismert Janó Misi pengetett, és a sokadik virágzását élő Skanna Beat nyomta az ólomlábú hip-hop ütemeket. Közben Zsinka Gabi, a Műcsarnok kurátorának remek fondüjét mártogathatta a nagyérdemű. A háttérben Krulf vizuális továbbképzését élvezhették az egyre inkább közösséget alkotó egybegyűltek.

A csütörtöki összművészeti murin érezhető volt, hogy a szervezők, azaz a Kortárs Művészeti Intézet stábja inkább egy rendszeresen jelentkező klubfoglalkozás összedrótozásán próbálkozik. A szépreményű tervek szerint hasonló Összművészeti huszadika havonta egyszer jelentkezik majd más és más szereposztással.

A közel teltházat tekintve erre komoly igény mutatkozik és a társadalmi munkában, plusz önköltségen melózó alkotók is jelezték: ők folytatnák. Bizakodjunk...