Mennyi pénzből lehet gondtalan?

Mekkora nettó fizetésből tudna gondtalanul megélni? 100-150 ezer forintból? 150-200 ezer forintból? 200-300 ezer forintból? 300 ezernél többől?

A válaszok nyilván erősen függenek az infláció érzetétől és a részben örökölt, részben pedig a magunk által alakított élethelyzettől.

Az infláció, mint a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres jelentéseiből tudjuk, korszakosan alacsony mostanság. Tavaly novemberben (ez a legfrissebb adat) az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent, az előző év novemberéhez képest 0,9 százalékkal nőtt, és ugyanennyivel nőtt 2013. januárjához képest is. Nyugodtan hozzátehetjük: csak.

Itt azért még viszonylag kevesen tartanak de a lazacvásárlás sem meghatározó...

Azonban nem mindegy, minek alapján számítjuk ezt ki. A számítás alapja az úgynevezett fogyasztói kosár. Ebben jól meghatározható és viszonylag nagy mennyiségben fogyasztott termék- és szolgáltatásféleségeket vesznek figyelembe. 2013. áprilisában (a legutóbbi adatok) ez a termékcsoport a következőkből állt: ipari termékek (22 százalék), piaci szolgáltatások (21,7 százalék), szabályozott árak (19,2 százalék), élelmiszerek (18,3 százalék), alkohol és dohány (8,9 százalék), jármű üzemanyag (8,1 százalék), piaci energia (1,2 százalék).

Viszont nyilvánvaló, hogy a fogyasztói kosár legérdekesebb része az élelmiszer, a létfontosságú szolgáltatások, az üzemanyag.

Nos, a KSH adatai ebben az összevetésben is javulásról árulkodnak. Ugyanis 2013. novemberében a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos hónapjához képest 104,9 százalékkal változott, azaz nőtt: többet költöttünk. Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 4,8 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 4,8 százalékkal, az üzemanyag kiskereskedelme 5 százalékkal nőtt.

Más kérdés, hogy ez a bizonyos fogyasztói kosár nem feltétlenül a mi ízlésünket és szokásainkat tükrözi. Az Európai Unió ugyanis arra törekszik, hogy tagállamai statisztikáiban minél több, egymással összevethető dolog legyen. Ezért a kiskereskedelmi fogyasztói kosárba belekerültek olyan dolgok is, mint például az androidos okostelefon, a mobilinternet, a citromos és narancsos sör, a lazac, a háromdimenziós mozijegy amelyek nem feltétlenül jellemzők a hazai fogyasztói szokásokra...

S tudjuk: statisztikával mindent ki lehet mutatni.

Még mindig sokat költünk háztartásainkban energiára, azaz távhőre, tüzelőre, villamos áramra, vízre, s az ezekhez kapcsolódó dolgokra, mint például csatornára, kéményseprésre.

Ezért is vált/válhatott mára a legtöbbet emlegetett dologgá a rezsicsökkentés.

Csakhogy a sok költés a jövedelmünkhöz képest igaz. Növelhetnék a jövedelmünket is...