Fiókba zárt diplomák

A nyári diplomaosztók után rendre felvetődik a kérdés: mi lesz a nyelvvizsga hiányában bentragadt diplomákkal és a záróvizsgát tett hallgatókkal? A Dunaújvárosi Főiskola június végén rendhagyó módon két tanévzáró ünnepséget is szervezett. Az elsőn a frissdiplomásokat köszöntötték, a második felvonásban a záróvizsga- igazolásokat vehették át a végzettek.

Dr. Rajcsányi Molnár Mónika a campus oktatási rektorhelyettes köszöntőjében mérleget is vont: „Ebben a félévben 284 záróvizsga történt, amiből 268 lett sikeres. Összesen 168 hallgatónak adhattunk át oklevelet, és további 140 főnek záróvizsga-igazolást. Nekik a sikeres nyelvvizsga abszolválása a következő hónapok feladata lesz.” A diplomaátvételhez szükséges nyelvizsgapapírok megszerzése a felmérések szerint egyre nagyobb terhet jelent az egykori hallgatóknak.

A hazai elitegyetemeken kívül szinte az ország összes felsőoktatási intézményében komoly gondot jelentenek a fiókba zárt diplomák. A kormány a 2011-ben született, nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben sietett a mulasztók segítségére. A törvény lehetővé tette, hogy az intézmények úgynevezett belső helyettesítő nyelvvizsgát tehessenek. 

Stermeczki András veszi át diplomáját a főiskolán. Sokaknak még várni kell az átvételre (Fotó: Lázár Zsolt)

Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát, azaz a közelmúltban befejezett tanévben. A belső vizsgához a helyi főiskola képzési rendszert épített, a nyelvvizsgára vágyók 7-10 fős csoportokban tanulhatnak 800 forintos óradíjért.

A felsőoktatási intézmények korábban ingyenes nyelvi képzést is biztosítottak, ám a hazai oktatási rendszerben az idegennyelvi képzés a közoktatás feladata. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint azonban évről évre csökken a nyelvvizsga bizonyítványt szerző fiatalok száma.

Az eduline.hu oldalon található adatsor szerint 2005-ben még 78 ezer 14 és 19 év között diák tett sikeres nyelvvizsgát, tavaly viszont már csak 53 ezren. Korábban többször is felmerült, hogy a felsőoktatási felvételihez kötelezővé tennék egy középfokú nyelvvizsga bemutatását, ám ezt elvetették, hiszen drasztikusan esett volna a jelentkezők száma és mindez komoly bevételkiesést jelenthetett volna a főiskoláknak és az egyetemeknek.

A nyelvtanuláshoz biztos alapot jelentenek a nyelviskolák, ám sokak számára e képzések megfizethetetlenek. Egy középfokú bizonyítványhoz 500-600 tanóra szükséges, ez minimum félmillió forint kiadást jelent a vizsgadíjak nélkül. Oktatási szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a fiókba zárt diplomák száma a bolognai rendszer bevezetésével szaporodott meg.

Hiszen míg korábban 4-5 év alatt kellett megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát, addig a hároméves alapvégzés után már be kell mutatni a bizonyítványt. A kérdéssel foglalkozó szakemberek többsége szerint a közoktatás idegennyelvi képzését kellene megerősíteni, hogy a magyar diákok minél előbb elsajátítsanak egy idegen nyelvet.

Országos szinten a végzett hallgatók több mint harminc százaléka nem veheti át diplomáját a szükséges nyelvvizsga papírok hiányában. Az ügyben megszólalt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is. Az egyesület elnöke, Salusinszky András az MTI-nek elmondta, hogy főként a diákok a felelősek azért mert nincs nyelvvizsgájuk, ám hozzátette, az oktatáspolitikának is át kell gondolnia a közoktatás idegennyelvi képzését.