Hírek

2011.05.07. 02:29

Nyugodtan szólhatott a sziréna

Az összes tombola, mind a kétezer szelvény elfogyott a nyílt napon, de még ennél is több óvodás és iskolás gyerek, érdeklődő kereste fel a mentőállomást pénteken. Ez az alkalom azokról szólt, akik minket, embertársaikat mentik meg, naponta. Persze azzal is mindenki tisztában van, milyen körülmények és fizetés mellett.

Dunaújvárosi Hírlap

- Félóránként tombolát húztunk, kétezer szelvényünk volt, az ajándékokkal együtt az is mind elfogyott, tehát ennyi látogatónk már volt. De még alig múlt dél, és sorra jönnek az újabb óvodás, általános és középiskolás csoportok, egyéni érdeklődők - vont rövid mérleget Reszegi Imre állomásvezető, majd szaladt is tovább. A nagylelkű támogatóknak, az alapítványnak köszönhetően, akik évről évre első szóra a rendezvény mellé állnak, színes programot állíthattak össze. Volt ugráló- és légvár, rajzolás és arcfestés, a Vöröskereszt munkatársai elsősegély-bemutatót tartottak, szakértő segítséggel az újraélesztést is megtanulhatták a gyerekek, sebeket nézegethettek. Természetesen a legnagyobb roham a mentőautók körül volt, mindenki szirénázni és villogni akart - bizony nem is egy lurkó jelentette ki csillogó szemekkel: Mentős leszek!

Az ISD Dunaferr és a városi tűzoltóság is delegált egy-egy járművet, így azok is jelentős forgalmat bonyolítottak le. Előbbi szervezet lánglovagjai az állomás ablakán át mentési bemutatót is tartottak, amit szájtátva bámult a közönség. Pár perc múlva Reszegi Imrének ismét volt egy kis ideje beszélgetni: - Körül lehet nézni, tele az udvar pihenőnapos kollégákkal. Itt tényleg mindenki magáénak érzi ezt a közösséget, együtt sírunk, együtt nevetünk. Ám a legfontosabb része a mai napnak: több ezer gyerekkel találkozunk. Megfogjuk a kezüket, csokit, üdítőt kapnak, jól érzik magukat nálunk. Ne legyen úgy, de ha két nap múlva mégis menni kell hozzájuk valamiért, akkor nem leszünk idegenek, megismerik azt a bácsit vagy nénit, akivel itt talákoztak.

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

- Félóránként tombolát húztunk, kétezer szelvényünk volt, az ajándékokkal együtt az is mind elfogyott, tehát ennyi látogatónk már volt. De még alig múlt dél, és sorra jönnek az újabb óvodás, általános és középiskolás csoportok, egyéni érdeklődők - vont rövid mérleget Reszegi Imre állomásvezető, majd szaladt is tovább. A nagylelkű támogatóknak, az alapítványnak köszönhetően, akik évről évre első szóra a rendezvény mellé állnak, színes programot állíthattak össze. Volt ugráló- és légvár, rajzolás és arcfestés, a Vöröskereszt munkatársai elsősegély-bemutatót tartottak, szakértő segítséggel az újraélesztést is megtanulhatták a gyerekek, sebeket nézegethettek. Természetesen a legnagyobb roham a mentőautók körül volt, mindenki szirénázni és villogni akart - bizony nem is egy lurkó jelentette ki csillogó szemekkel: Mentős leszek!

Az ISD Dunaferr és a városi tűzoltóság is delegált egy-egy járművet, így azok is jelentős forgalmat bonyolítottak le. Előbbi szervezet lánglovagjai az állomás ablakán át mentési bemutatót is tartottak, amit szájtátva bámult a közönség. Pár perc múlva Reszegi Imrének ismét volt egy kis ideje beszélgetni: - Körül lehet nézni, tele az udvar pihenőnapos kollégákkal. Itt tényleg mindenki magáénak érzi ezt a közösséget, együtt sírunk, együtt nevetünk. Ám a legfontosabb része a mai napnak: több ezer gyerekkel találkozunk. Megfogjuk a kezüket, csokit, üdítőt kapnak, jól érzik magukat nálunk. Ne legyen úgy, de ha két nap múlva mégis menni kell hozzájuk valamiért, akkor nem leszünk idegenek, megismerik azt a bácsit vagy nénit, akivel itt talákoztak.

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

Az ISD Dunaferr és a városi tűzoltóság is delegált egy-egy járművet, így azok is jelentős forgalmat bonyolítottak le. Előbbi szervezet lánglovagjai az állomás ablakán át mentési bemutatót is tartottak, amit szájtátva bámult a közönség. Pár perc múlva Reszegi Imrének ismét volt egy kis ideje beszélgetni: - Körül lehet nézni, tele az udvar pihenőnapos kollégákkal. Itt tényleg mindenki magáénak érzi ezt a közösséget, együtt sírunk, együtt nevetünk. Ám a legfontosabb része a mai napnak: több ezer gyerekkel találkozunk. Megfogjuk a kezüket, csokit, üdítőt kapnak, jól érzik magukat nálunk. Ne legyen úgy, de ha két nap múlva mégis menni kell hozzájuk valamiért, akkor nem leszünk idegenek, megismerik azt a bácsit vagy nénit, akivel itt talákoztak.

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

Az ISD Dunaferr és a városi tűzoltóság is delegált egy-egy járművet, így azok is jelentős forgalmat bonyolítottak le. Előbbi szervezet lánglovagjai az állomás ablakán át mentési bemutatót is tartottak, amit szájtátva bámult a közönség. Pár perc múlva Reszegi Imrének ismét volt egy kis ideje beszélgetni: - Körül lehet nézni, tele az udvar pihenőnapos kollégákkal. Itt tényleg mindenki magáénak érzi ezt a közösséget, együtt sírunk, együtt nevetünk. Ám a legfontosabb része a mai napnak: több ezer gyerekkel találkozunk. Megfogjuk a kezüket, csokit, üdítőt kapnak, jól érzik magukat nálunk. Ne legyen úgy, de ha két nap múlva mégis menni kell hozzájuk valamiért, akkor nem leszünk idegenek, megismerik azt a bácsit vagy nénit, akivel itt talákoztak.

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A szakember arról is beszélt, hogy el kellene odáig jutni, hogy az óvodai és az iskolai képzésbe valamilyen formában beépüljön az elsősegélynyújtás ismerete:

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

- Ne akkor találkozzon valaki először az újraélesztéssel, amikor a jogosítványhoz kötelező tanfolyamot elvégzi.

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A Dózsa iskola második osztályát kísérő pedagógusokkal beszélgetve kiderült: ők is nagyon hasznosnak tartják ezt az eseményt. Igaz, a gyerekeknek nem mondták meg előre, hová jönnek, mert akkor alig bírtak volna az izgalmukkal. A meglepetés így számukra tökéletes is volt. Tanulmányaik során ráadásul hamarosan megismerkednek az emberi testtel is, így az itt szerzett élményeket és tapasztalatokat is fel tudják eleveníteni.

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

A nap ünnepélyes részeként a társalgóban Reszegi Imre rövid pohárköszöntőt mondott a kollektíva és a meghívott vendégek előtt, majd átadta a közbiztonsági alapítvány által jutalmazott Boros Jánosnak az elismerést (az összes, tizenhat alapítványi díjazott végül nem pénteken, hanem később kapja meg jutalmát a polgármestertől), s házon belül még két kollégát is díjaztak, Ollósi Pált és Nagy Lászlót: - Három jutalomra volt keret, de én mindannyiótoknak szeretném megköszönni az egész éves munkát. Azt, amit minden nap tesztek az emberekért.

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

Már jócskán elmúlt a program zárásaként megjelölt időpont, de még mindig voltak gyerekek az udvaron, sőt, arra járó családok is betértek nézelődni. Tehát hatalmas volt az érdeklődés és a siker. Bár igazi sikerről akkor beszélhetnénk, ha az erkölcsi elismerés mellett az életünket óvó és megmentő emberek fizetési papírján is meglátszana ez. Mert, ahogyan az egyik mentős megfogalmazta: amikor baj van, bizony a legnagyobbak és leggazdagabbak is hirtelen törékeny és kis emberek lesznek a rohamkocsiban fekve - tőlük várva a segítséget és a reményt...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!