Húsvéti szokások, hagyományok a világ körül

Ami nekünk megszokott, máshol furcsa lehet, és viszont. Ahány ház, annyi szokás, és ahány nemzet, annyi néphagyomány. Húsvéti kitekintőnkben csokorba szedtünk néhány érdekességet a világ minden tájáról.

A csehek sem kegyelmeznek asszonyaiknak

A néphagyomány szerint húsvét hétfőn a magyar legények összefogtak, és közösen mentek kedves hölgyeiket meglocsolni, lehetőleg egy jó vödör hideg vízzel. Ezt a szokást a csehek is tartják, de ők még ennél is tovább mentek: megkergették (ezt hívják vesszőfutásnak) és korbáccsal paskolták meg a lányokat húsvét hétfőn. Természetesen ez a gesztus csak szimbolikus, a fonott fűzfakorbáccsal „elnáspángolt” asszonyok és lányok új életerővel töltődnek fel és szerencsések lesznek az adott évben. Prága utcáin húsvétkor kirakodóvásárt rendeznek, ahol a tradicionális fűzfakorbácsok inkább a magyar virgácsra emlékeztető kicsi, színes szalagokkal díszített változatát minden bódéban meg lehet vásárolni. A cseh húsvéti ételek hasonlóak az itthon megszokottakhoz, érdekesség azonban, hogy Nagycsütörtökön, azaz „Zöld csütörtökön” egy, a németektől átvett hagyomány szerint zöld sört –csehek lévén mi mást- isznak és zöld színű ételeket fogyasztanak. A cseheknél külön érdekesség, hogy bár Európa egyik legszekulárisabb nemzete, mégis tartják a keresztény kultúrából átvett népszokásokat, és a vallásosabbak a böjtölnek is.

Finnországban szinte Halloween van

Finnországban az egész nagyhét az önmegtartóztatás, a csend jegyében telik. Mindez nagypénteken teljesedik be a munkavégzés, a vendégeskedés és a hangoskodás tilalmával. Krisztus feltámadásának napjával ez a tilalom véget ér, és a húsvét a tavaszvárásról kezd szólni. A gyerekek húsvétkor sötét ruhába öltöznek, arcukat összekormozzák és így járják az utcákat. Ezzel a kis szertartással, mely egyébként nagyon emlékeztet az amerikai kultúrkörből átvett Halloweenre, úgy tartják, sikerül távol tartani a boszorkányokat húsvét vasárnapján és nagypénteken. A színes tojások és a sárga csibe Finnországban is ünnepi szimbólum, emellett fűzfaággal, nyírfaággal és lapos tányéron hajtatott magvakkal díszítik az asztalt. Hagyományos finn étel ilyenkor az édes, malátából és rozslisztből készült kása, a mämmi és a kardamomos fonottkalács, a pulla.

A németek tüzet raknak

Német keresztény szokás húsvét előtt tüzet rakni a templom kertjében, majd megszentelni azt. A szent tűz lángjaival gyertyát gyújtanak, és azzal visznek fényt az addig még sötét templomba. Számos faluban még arra is figyelnek, hogy a húsvéti máglya alapja frissen vágott tűzifából készüljön, ezzel is tisztelegve a Megváltó előtt. A németeknél a feltámadás ünnepén a pap felszólítja a híveket egy jóízű, közös nevetésre, hogy együtt kacagják ki a halált, ami így veszít szörnyűségéből. A fentiek mellett a német néphagyományok részét képezi a hímes tojás, a bárány és a nyúl is. A húsvéti asztalra mindig kerül fonott kalács, amit különféle töltelékkel készítenek az asszonyok. Van hagyományos, csokoládéval töltött, narancsos vagy éppen pisztáciás Hefezopf is.

Ausztárliában nem menő a nyuszi

Bár a nyúl beépült a keresztény kultúrkörbe, az ausztrálok nem érzik magukénak a tapsifüleseket. Olyannyira nem, hogy egyes államokban jóformán csak bűvészek és oktatási intézmények tarthatnak nyulat, hiszen hatalmas gazdasági károkat okoztak az elszaporodott rágcsálók. Helyette azonban saját, őshonos állatkájukat, a Bilbyt nevezték ki az ünnep ügyeletes arcának. Az erszényes nyulak vették tehát át a házinyulak szerepét, sőt, még a csokibilbyket is találhatunk a boltok polcain. Ausztráliában egyébként Nagypéntek napján mennek templomba a hívek, és ez a munkaszüneti napjuk is. Az ausztrálok legnagyobb húsvéti durranásának, Bilby ide vagy oda, mégis a Sydneiben megrendezett királyi húsvéti show számít, ahol az országban termesztett legjobb növények és a legszebb tenyésztett állatok versenye zajlik zenével, tánccal és finom ételekkel, például a népszerű húsvéti desszerttel, a hot cross buns-zal kísérve.

Égből pottyant francia tojások

Lévén katolikus nemzet, a francia és a saját szokásaink között is találhatunk átfedéseket, de számos különbséget is. Érdekesség például, hogy a gyerekek csokitojásait a Rómából visszatérő harangok potyogtatják le a kertekbe, ahol a kicsik a miséről hazatérve nagy élvezettel keresik és szedik őket össze. Ez a hagyomány egyre több terülten elkopóban van már, és más országokhoz hasonlóan a nyuszi rejti el a tojásokat. Ezt a francia szülők a nyuszi félénkségével és gyorsaságával magyarázzák, hiszen nem szeretné, hogy bárki meglássa, és elég fürge ahhoz, hogy sikeresen el is rejtőzzön. Egy időben szokás volt új ruhákat is ajándékozni egymásnak, ezzel is a megújulást, megtisztulást jelképezve. A méltán híres francia konyha húsvétkor is remekel. A sonkát gondosan fehérborban főzik meg, és báránysült is készül. Azt tartják, hogy az ördög minden állat formájában megjelenhet, kivéve a bárányát, így elengedhetetlen húsvéti étel. Édes különlegesség a citromtorta, ezt is előszeretettel fogyasztják a franciák. A megszokott tojásos ételekhez pedig Haux városában például önálló hagyományt alakítottak ki: a város főterén 5000 tojásból készül rántotta, amiből mintegy 1000 embert látnak vendégül.