Égből pottyant gondolatok

A tudomány

Tudományosan csak idő kérdése, és minden bizonyítható?

Sokan azt hiszik, igen, a válasz mégis úgy néz ki, nem. Gödel német matematikus okozott a 30-as években észrevételével földrengést a matematikában levezethető, bizonyítható nemteljességi tételével. És az mi fán terem? Bevallom, tudománnyal foglalkozóknak kötelező ismeret kellene, hogy legyen. Bizonyítására az egyetemen a mai napig nagyjából emlékszem. Ennek ellenére még matematikusokkal is találkoztam, akiknek zavaros elképzeléseik voltak róla, fizikusokról nem is beszélve. De egy laikusnak ez főként csemege - ami azért segít eligazodni a lehetséges világában.

Most hadd bújjon ki belőlem végre a matematikus és meséljek a meditáció után egy másik vesszőparipámról, a Gödel-tételről, mely a matematikát számomra szent tudománnyá avatja:

egy ellentmondásmentes matematikai rendszer nem teljes - tehát vannak el nem dönthető állítások (melyekről nem bizonyítható, hogy igaz-e vagy sem). Mély tisztelettel tölt el a bölcsesség, mely (be)ismeri saját határait... Ha a matematikai logikában - a tudományos gondolkodás alapvető logikai vázában - létezik el nem dönthető állítás, miért ne lehetne a tudomány szempontjából eldönthetetlen kérdés? (Pl. Az akupunktúra gyógyító hatásának ellenőrzésére lehetetlen a dupla vak kísérlet, amely kizárja a placebo hatást, mert a terapeuta tudja, jó helyre szúr-e.)

A tétel második fele azt is kimondja, hogyha a rendszert úgy bővítjük, hogy minden állítás eldönthető legyen, akkor lesz olyan állítás, amely egyszerre igaz és nem igaz - tehát ellentmondás kerül bele!

Még ez sem segít a matematika, és így a tudomány mindentudásában (Ez a bökkenője a teljes világegyetemre vonatkozó egységes fizikai elméleteknek is )

Még egy érdekesség: korántsem estem át a ló másik oldalára: az intuitív után a teljesen racionálisra! Egyrészt nem ismert, de a matematikában és a tudományban nagyon is lényeges az intuíció: így születnek az új eredmények! Először jön az isteni szikra, utána a bizonyítás, kidolgozás, számolás.

Másrészt a vipassana (fölismerés) meditáció a tudatállapot (pl. hangulat, hozzáállás) kontrollálására tanít a körülményektől függetlenül (a lehetséges tudattartalmaktól, amik ha tetszik, ha nem, változóak). Így érhetjük el módszerével a békés, kiegyensúlyozott élettapasztalatot, mely a tudatállapottól és a tudattartalomtól függ. Prof. Barendregt matematikus és tudatkutató észrevétele:

Ez a kettéválasztás a matematika jellemzője, ami nem a számolás tudománya, hanem a mintáké és összefüggéseké, akárcsak a meditáció.

Tehát a matematika és a meditáció korántsem különbözik annyira, mint sokan gondolják.

Az idézetek a Kiút a korlátok közül című könyvből valók. (Molnár Éva Zsófia a Kiút a korlátok közül című könyv szerzője)