Egy különleges élőhely

- Előre kell bocsátani, hogy magának a talajnak a létrejötte sem történhetett volna meg bizonyos élőlények, többek között a növények közreműködése nélkül. Talajról általánosságban beszélni egyébként sem érdemes, hiszen a földön előforduló sokféle éghajlat és természeti viszonyok között egymástól eltérő talajtípusok alakultak és alakulnak ki. Ennek megfelelően minden talajtípusnak megvan a csakis rá jellemző, természetes vegetációja. A talaj vízmegtartó képességéről beszélve a talaj felületére jutó esővíznek arra a mennyiségére gondolunk, amely nem folyik el és nem szivárog el a mélyebb rétegekbe, hanem a talajt borító növényzet rendelkezésére áll. Ez, a talaj vízháztartása több tényezőtől függhet. Például a talaj szemcsenagyságától vagy a növénytakaró összetételétől. Ha egy addig rendszeresen növényekkel borított területről eltávolítjuk a növényzetet és nem engedjük azt megújulni, a talaj rövid időn belül elpusztul, megsemmisül. Ezek az összefüggések általában rövid távon hatnak, de sokszor csak egy nagyobb tragédia után vesszük észre őket.

- A víz tisztasága, ipari, mezőgazdasági szennyezettsége mennyire befolyásolhatja a növényzet megmaradását?

- Nem könnyű meghatározni, hogy mikor tiszta valamilyen víz, vagy mikor szennyezett. A desztillált víz eléggé tiszta, és bizonyos mértékig az a tengervíz is. A növények bizonyos csoportjai mégsem élnének meg bennük, egyikben a sótartalom hiánya, másikban a túlzott sótartalom miatt. A komoly válasz nagyon hosszú lenne. Most csak annyit tudok mondani, hogy a vizek bármilyen eredetű szennyezettségét a növények akkor viselik el, ha ennek a mértéke és a fajtája nem veszélyezteti a létfeltételeiket. Ismert az élővilág csodálatos alkalmazkodóképessége, ezért az, hogy bizonyos növény mit visel el, mindig külön vizsgálandó kérdés. Jól emlékszem arra, amikor Dunaújvárosnak még nem volt biológiai szennyvíztisztítója, és a szennyvizet közvetlenül a Dunába engedtük. A helyi környezetféltők többször is szóvátették a hatóságoknál, milyen szennyezett a folyó vize. Ám a vízügyi hatóság válasza az volt, hogy ezt a folyó még bőven elviseli!

- Vajon mekkora részben őshonos ma Magyarország növényzete?

- A vegetáció folyamatosan változik, tehát nem mindegy, hogy milyen időszakot veszünk alapul az őshonosság megállapításához. Kétezer évvel ezelőtt Magyarország mai területének kb. 85 százalékát erdő fedte, az erdők között mocsarak, puszták, szikesek terültek el! A földművelés elterjedésével, különösen a honfoglalás után az ember fokozatosan átalakította a tájat. Az erdők jelentős részét kiirtották, a vizes élőhelyek több mint 90 százalékát lecsapolták. Az eredeti vegetáció az ország területének egytizedén maradt meg, a többit szántóföldi kultúrák uralják. De ettől függetlenül hazánk különleges élőhelynek számít Európában: rendkívül sokféle, mintegy 42 ezer állat- és 3 ezer őshonosnak számító növényfaj él a Kárpát-medencében. Becslések szerint a fajok egy százaléka pusztult ki eddig, de a kipusztulás üteme az utóbbi két évtizedben felgyorsult. Egy felmérés azt mutatja, hogy Budapest közvetlen környékén száz év alatt kipusztult a növényfajok hét százaléka. Ám nem csak pusztul, hanem idegen növényfajokkal gyarapszik is a magyar flóra, természetes úton, és az ember közreműködésével is. Az évszázadok során bekerült idegen fajok ma már kiteszik a hazai fajok 5 százalékát. Ami az erdőket illeti: az egykori 85 százalékos erdősültség ma nem éri el a 20 százalékot sem. Az erdőállomány 56 százalékát őshonos fafajok teszik ki, a többi idegen vagy klónozott növényekből áll. Utóbbiak közül az akácból, a nemesnyárból, a feketefenyőből álló erdészeti monokultúrák egyre nagyobb károkat okoznak azzal, hogy helyrehozhatatlanul tönkreteszik a gyepszintet, illetve az erdő egész élővilágát. Fontos, hogy az elmúlt évtizedekben a különféle civilizációs ártalmak és a globális felmelegedés olyan mélyreható környezeti változásokat idéztek elő, amelyek miatt ugrásszerűen megnövekedett a kipusztult és a veszélyeztetett őshonos növényfajok, valamint behurcolt idegen növények és gyomok száma.

- Úgy tudom, hogy vannak adataid arról, mennyi por ülepszik le évente Dunaújvárosban? Mennyi, és mi lesz ezzel?

- Csak becsléseim és bizonyos tapasztalati adataim vannak. Az nyilvánvaló, hogy a levegőben szálló, majd a talajra ülepedő, bármilyen eredetű por az évek során egyre magasodik és lassan betemeti az addig a felszínen volt dolgokat. Ez Dunaújvárosban különösen jól látszik az alig néhány évszázada itt élt rómaiak egykori felszíni létesítményeinél: azok néhol már több méterrel a mai felszín alatt vannak.

Az 1970-es években felújították a Dózsa György úti posta előtt, a járda és a kerékpárút közötti zöld sávot. Az ötvenes évek elején létesített pázsitfelület eredetileg a szegélykövek magasságáig ért, a felújításnál viszont már húsz centiméterrel azok fölé emelkedett.

Mivel a zöld sáv közelében gépjárműforgalom nem volt, ami a sarat a gyepre fröcskölhette, a növekmény csakis a levegőből érkezhetett. Azt, hogy ebből mennyi lehetett a vasműből szálló Boró-púder , megsaccolni se mertem. Persze, azt már akkor is tudtam, hogy egy hektár erdő egy évben legalább 30 tonna szálló port képes megkötni. Ám ki tudhatja, hogy a nagyjából évi egy centiméter vastag porlerakódás hány százaléka származhatott az ipartelepről?

Erről ma sem mernék nyilatkozni, pedig ma már rendszeresen mérik a különféle szilárd kibocsátások mennyiségét. Mi lesz a rengeteg szálló porral? Lerakódik, és egyik részét a növényzet megköti, majd talajjá alakítja. Másik része szennyezi a környezetünket, károsítja az egészségünket.

- Valóban sivatagosodik a magyar Alföld?

- Hazánk klímája az évezredek során többször is megváltozott, az ember is folyamatosan beavatkozott a természet munkájába. Úgy tűnik, napjainkban is komoly változás előtt állunk. Azt, hogy Magyarországon mi várható, nem lehet tudni. Azt mondják, időjárásunk vagy csapadékosabbá, vagy szárazabbá válhat, esetleg mindkettő... Én azt tartom, hogy időjárásunk mediterrán jellegűvé válhat, hiszen ilyen folyamatnak már évek óta tanúi vagyunk. Meg kell nézni, mennyi mediterrán növény érzi jól magát nálunk, olyanok, amik évtizede még telente elfagytak. Vagyis nem gondolom, hogy az Alföld elsivatagosodik, legfeljebb szárazabb lesz a mainál, és növényzete is valamelyest átalakul.

- Előre kell bocsátani, hogy magának a talajnak a létrejötte sem történhetett volna meg bizonyos élőlények, többek között a növények közreműködése nélkül. Talajról általánosságban beszélni egyébként sem érdemes, hiszen a földön előforduló sokféle éghajlat és természeti viszonyok között egymástól eltérő talajtípusok alakultak és alakulnak ki. Ennek megfelelően minden talajtípusnak megvan a csakis rá jellemző, természetes vegetációja. A talaj vízmegtartó képességéről beszélve a talaj felületére jutó esővíznek arra a mennyiségére gondolunk, amely nem folyik el és nem szivárog el a mélyebb rétegekbe, hanem a talajt borító növényzet rendelkezésére áll. Ez, a talaj vízháztartása több tényezőtől függhet. Például a talaj szemcsenagyságától vagy a növénytakaró összetételétől. Ha egy addig rendszeresen növényekkel borított területről eltávolítjuk a növényzetet és nem engedjük azt megújulni, a talaj rövid időn belül elpusztul, megsemmisül. Ezek az összefüggések általában rövid távon hatnak, de sokszor csak egy nagyobb tragédia után vesszük észre őket.

- A víz tisztasága, ipari, mezőgazdasági szennyezettsége mennyire befolyásolhatja a növényzet megmaradását?

- Nem könnyű meghatározni, hogy mikor tiszta valamilyen víz, vagy mikor szennyezett. A desztillált víz eléggé tiszta, és bizonyos mértékig az a tengervíz is. A növények bizonyos csoportjai mégsem élnének meg bennük, egyikben a sótartalom hiánya, másikban a túlzott sótartalom miatt. A komoly válasz nagyon hosszú lenne. Most csak annyit tudok mondani, hogy a vizek bármilyen eredetű szennyezettségét a növények akkor viselik el, ha ennek a mértéke és a fajtája nem veszélyezteti a létfeltételeiket. Ismert az élővilág csodálatos alkalmazkodóképessége, ezért az, hogy bizonyos növény mit visel el, mindig külön vizsgálandó kérdés. Jól emlékszem arra, amikor Dunaújvárosnak még nem volt biológiai szennyvíztisztítója, és a szennyvizet közvetlenül a Dunába engedtük. A helyi környezetféltők többször is szóvátették a hatóságoknál, milyen szennyezett a folyó vize. Ám a vízügyi hatóság válasza az volt, hogy ezt a folyó még bőven elviseli!

- Vajon mekkora részben őshonos ma Magyarország növényzete?

- A vegetáció folyamatosan változik, tehát nem mindegy, hogy milyen időszakot veszünk alapul az őshonosság megállapításához. Kétezer évvel ezelőtt Magyarország mai területének kb. 85 százalékát erdő fedte, az erdők között mocsarak, puszták, szikesek terültek el! A földművelés elterjedésével, különösen a honfoglalás után az ember fokozatosan átalakította a tájat. Az erdők jelentős részét kiirtották, a vizes élőhelyek több mint 90 százalékát lecsapolták. Az eredeti vegetáció az ország területének egytizedén maradt meg, a többit szántóföldi kultúrák uralják. De ettől függetlenül hazánk különleges élőhelynek számít Európában: rendkívül sokféle, mintegy 42 ezer állat- és 3 ezer őshonosnak számító növényfaj él a Kárpát-medencében. Becslések szerint a fajok egy százaléka pusztult ki eddig, de a kipusztulás üteme az utóbbi két évtizedben felgyorsult. Egy felmérés azt mutatja, hogy Budapest közvetlen környékén száz év alatt kipusztult a növényfajok hét százaléka. Ám nem csak pusztul, hanem idegen növényfajokkal gyarapszik is a magyar flóra, természetes úton, és az ember közreműködésével is. Az évszázadok során bekerült idegen fajok ma már kiteszik a hazai fajok 5 százalékát. Ami az erdőket illeti: az egykori 85 százalékos erdősültség ma nem éri el a 20 százalékot sem. Az erdőállomány 56 százalékát őshonos fafajok teszik ki, a többi idegen vagy klónozott növényekből áll. Utóbbiak közül az akácból, a nemesnyárból, a feketefenyőből álló erdészeti monokultúrák egyre nagyobb károkat okoznak azzal, hogy helyrehozhatatlanul tönkreteszik a gyepszintet, illetve az erdő egész élővilágát. Fontos, hogy az elmúlt évtizedekben a különféle civilizációs ártalmak és a globális felmelegedés olyan mélyreható környezeti változásokat idéztek elő, amelyek miatt ugrásszerűen megnövekedett a kipusztult és a veszélyeztetett őshonos növényfajok, valamint behurcolt idegen növények és gyomok száma.

- Úgy tudom, hogy vannak adataid arról, mennyi por ülepszik le évente Dunaújvárosban? Mennyi, és mi lesz ezzel?

- Csak becsléseim és bizonyos tapasztalati adataim vannak. Az nyilvánvaló, hogy a levegőben szálló, majd a talajra ülepedő, bármilyen eredetű por az évek során egyre magasodik és lassan betemeti az addig a felszínen volt dolgokat. Ez Dunaújvárosban különösen jól látszik az alig néhány évszázada itt élt rómaiak egykori felszíni létesítményeinél: azok néhol már több méterrel a mai felszín alatt vannak.

Az 1970-es években felújították a Dózsa György úti posta előtt, a járda és a kerékpárút közötti zöld sávot. Az ötvenes évek elején létesített pázsitfelület eredetileg a szegélykövek magasságáig ért, a felújításnál viszont már húsz centiméterrel azok fölé emelkedett.

Mivel a zöld sáv közelében gépjárműforgalom nem volt, ami a sarat a gyepre fröcskölhette, a növekmény csakis a levegőből érkezhetett. Azt, hogy ebből mennyi lehetett a vasműből szálló Boró-púder , megsaccolni se mertem. Persze, azt már akkor is tudtam, hogy egy hektár erdő egy évben legalább 30 tonna szálló port képes megkötni. Ám ki tudhatja, hogy a nagyjából évi egy centiméter vastag porlerakódás hány százaléka származhatott az ipartelepről?

Erről ma sem mernék nyilatkozni, pedig ma már rendszeresen mérik a különféle szilárd kibocsátások mennyiségét. Mi lesz a rengeteg szálló porral? Lerakódik, és egyik részét a növényzet megköti, majd talajjá alakítja. Másik része szennyezi a környezetünket, károsítja az egészségünket.

- Valóban sivatagosodik a magyar Alföld?

- Hazánk klímája az évezredek során többször is megváltozott, az ember is folyamatosan beavatkozott a természet munkájába. Úgy tűnik, napjainkban is komoly változás előtt állunk. Azt, hogy Magyarországon mi várható, nem lehet tudni. Azt mondják, időjárásunk vagy csapadékosabbá, vagy szárazabbá válhat, esetleg mindkettő... Én azt tartom, hogy időjárásunk mediterrán jellegűvé válhat, hiszen ilyen folyamatnak már évek óta tanúi vagyunk. Meg kell nézni, mennyi mediterrán növény érzi jól magát nálunk, olyanok, amik évtizede még telente elfagytak. Vagyis nem gondolom, hogy az Alföld elsivatagosodik, legfeljebb szárazabb lesz a mainál, és növényzete is valamelyest átalakul.

- Előre kell bocsátani, hogy magának a talajnak a létrejötte sem történhetett volna meg bizonyos élőlények, többek között a növények közreműködése nélkül. Talajról általánosságban beszélni egyébként sem érdemes, hiszen a földön előforduló sokféle éghajlat és természeti viszonyok között egymástól eltérő talajtípusok alakultak és alakulnak ki. Ennek megfelelően minden talajtípusnak megvan a csakis rá jellemző, természetes vegetációja. A talaj vízmegtartó képességéről beszélve a talaj felületére jutó esővíznek arra a mennyiségére gondolunk, amely nem folyik el és nem szivárog el a mélyebb rétegekbe, hanem a talajt borító növényzet rendelkezésére áll. Ez, a talaj vízháztartása több tényezőtől függhet. Például a talaj szemcsenagyságától vagy a növénytakaró összetételétől. Ha egy addig rendszeresen növényekkel borított területről eltávolítjuk a növényzetet és nem engedjük azt megújulni, a talaj rövid időn belül elpusztul, megsemmisül. Ezek az összefüggések általában rövid távon hatnak, de sokszor csak egy nagyobb tragédia után vesszük észre őket.

- A víz tisztasága, ipari, mezőgazdasági szennyezettsége mennyire befolyásolhatja a növényzet megmaradását?

- Nem könnyű meghatározni, hogy mikor tiszta valamilyen víz, vagy mikor szennyezett. A desztillált víz eléggé tiszta, és bizonyos mértékig az a tengervíz is. A növények bizonyos csoportjai mégsem élnének meg bennük, egyikben a sótartalom hiánya, másikban a túlzott sótartalom miatt. A komoly válasz nagyon hosszú lenne. Most csak annyit tudok mondani, hogy a vizek bármilyen eredetű szennyezettségét a növények akkor viselik el, ha ennek a mértéke és a fajtája nem veszélyezteti a létfeltételeiket. Ismert az élővilág csodálatos alkalmazkodóképessége, ezért az, hogy bizonyos növény mit visel el, mindig külön vizsgálandó kérdés. Jól emlékszem arra, amikor Dunaújvárosnak még nem volt biológiai szennyvíztisztítója, és a szennyvizet közvetlenül a Dunába engedtük. A helyi környezetféltők többször is szóvátették a hatóságoknál, milyen szennyezett a folyó vize. Ám a vízügyi hatóság válasza az volt, hogy ezt a folyó még bőven elviseli!

- Vajon mekkora részben őshonos ma Magyarország növényzete?

- A vegetáció folyamatosan változik, tehát nem mindegy, hogy milyen időszakot veszünk alapul az őshonosság megállapításához. Kétezer évvel ezelőtt Magyarország mai területének kb. 85 százalékát erdő fedte, az erdők között mocsarak, puszták, szikesek terültek el! A földművelés elterjedésével, különösen a honfoglalás után az ember fokozatosan átalakította a tájat. Az erdők jelentős részét kiirtották, a vizes élőhelyek több mint 90 százalékát lecsapolták. Az eredeti vegetáció az ország területének egytizedén maradt meg, a többit szántóföldi kultúrák uralják. De ettől függetlenül hazánk különleges élőhelynek számít Európában: rendkívül sokféle, mintegy 42 ezer állat- és 3 ezer őshonosnak számító növényfaj él a Kárpát-medencében. Becslések szerint a fajok egy százaléka pusztult ki eddig, de a kipusztulás üteme az utóbbi két évtizedben felgyorsult. Egy felmérés azt mutatja, hogy Budapest közvetlen környékén száz év alatt kipusztult a növényfajok hét százaléka. Ám nem csak pusztul, hanem idegen növényfajokkal gyarapszik is a magyar flóra, természetes úton, és az ember közreműködésével is. Az évszázadok során bekerült idegen fajok ma már kiteszik a hazai fajok 5 százalékát. Ami az erdőket illeti: az egykori 85 százalékos erdősültség ma nem éri el a 20 százalékot sem. Az erdőállomány 56 százalékát őshonos fafajok teszik ki, a többi idegen vagy klónozott növényekből áll. Utóbbiak közül az akácból, a nemesnyárból, a feketefenyőből álló erdészeti monokultúrák egyre nagyobb károkat okoznak azzal, hogy helyrehozhatatlanul tönkreteszik a gyepszintet, illetve az erdő egész élővilágát. Fontos, hogy az elmúlt évtizedekben a különféle civilizációs ártalmak és a globális felmelegedés olyan mélyreható környezeti változásokat idéztek elő, amelyek miatt ugrásszerűen megnövekedett a kipusztult és a veszélyeztetett őshonos növényfajok, valamint behurcolt idegen növények és gyomok száma.

- Úgy tudom, hogy vannak adataid arról, mennyi por ülepszik le évente Dunaújvárosban? Mennyi, és mi lesz ezzel?

- Csak becsléseim és bizonyos tapasztalati adataim vannak. Az nyilvánvaló, hogy a levegőben szálló, majd a talajra ülepedő, bármilyen eredetű por az évek során egyre magasodik és lassan betemeti az addig a felszínen volt dolgokat. Ez Dunaújvárosban különösen jól látszik az alig néhány évszázada itt élt rómaiak egykori felszíni létesítményeinél: azok néhol már több méterrel a mai felszín alatt vannak.

Az 1970-es években felújították a Dózsa György úti posta előtt, a járda és a kerékpárút közötti zöld sávot. Az ötvenes évek elején létesített pázsitfelület eredetileg a szegélykövek magasságáig ért, a felújításnál viszont már húsz centiméterrel azok fölé emelkedett.

Mivel a zöld sáv közelében gépjárműforgalom nem volt, ami a sarat a gyepre fröcskölhette, a növekmény csakis a levegőből érkezhetett. Azt, hogy ebből mennyi lehetett a vasműből szálló Boró-púder , megsaccolni se mertem. Persze, azt már akkor is tudtam, hogy egy hektár erdő egy évben legalább 30 tonna szálló port képes megkötni. Ám ki tudhatja, hogy a nagyjából évi egy centiméter vastag porlerakódás hány százaléka származhatott az ipartelepről?

Erről ma sem mernék nyilatkozni, pedig ma már rendszeresen mérik a különféle szilárd kibocsátások mennyiségét. Mi lesz a rengeteg szálló porral? Lerakódik, és egyik részét a növényzet megköti, majd talajjá alakítja. Másik része szennyezi a környezetünket, károsítja az egészségünket.

- Valóban sivatagosodik a magyar Alföld?

- Hazánk klímája az évezredek során többször is megváltozott, az ember is folyamatosan beavatkozott a természet munkájába. Úgy tűnik, napjainkban is komoly változás előtt állunk. Azt, hogy Magyarországon mi várható, nem lehet tudni. Azt mondják, időjárásunk vagy csapadékosabbá, vagy szárazabbá válhat, esetleg mindkettő... Én azt tartom, hogy időjárásunk mediterrán jellegűvé válhat, hiszen ilyen folyamatnak már évek óta tanúi vagyunk. Meg kell nézni, mennyi mediterrán növény érzi jól magát nálunk, olyanok, amik évtizede még telente elfagytak. Vagyis nem gondolom, hogy az Alföld elsivatagosodik, legfeljebb szárazabb lesz a mainál, és növényzete is valamelyest átalakul.

- Előre kell bocsátani, hogy magának a talajnak a létrejötte sem történhetett volna meg bizonyos élőlények, többek között a növények közreműködése nélkül. Talajról általánosságban beszélni egyébként sem érdemes, hiszen a földön előforduló sokféle éghajlat és természeti viszonyok között egymástól eltérő talajtípusok alakultak és alakulnak ki. Ennek megfelelően minden talajtípusnak megvan a csakis rá jellemző, természetes vegetációja. A talaj vízmegtartó képességéről beszélve a talaj felületére jutó esővíznek arra a mennyiségére gondolunk, amely nem folyik el és nem szivárog el a mélyebb rétegekbe, hanem a talajt borító növényzet rendelkezésére áll. Ez, a talaj ví