Az olimpiai csapat gerincének megtalálása az idei fő feladat

– Jövőre már kvótaszerző vb-t rendeznek, azaz nem sok idő marad a kísérletezésre. 
– Valóban, sokkal összetettebb a feladat, mert csak egy évünk van arra, hogy kitapasztaljuk azokat a dolgokat, amivel a legfontosabb célt elérhetjük: minden egyes számban tudjunk versenyzőt indítani a párizsi olimpián. Azt gondolom, kenuban – ami Dunaújvárosban a legfontosabb – ez nem fogja befolyásolni, mert megvannak azok az emberek, akikre lehet számítani. Közte ugye Hajdu és Fekete párosa. Egyértelmű, hogy a többi szakágban, főleg férfi kajakban ez fokozottabb feladat, amit meg kell oldani. Jövőre már kvótákért megyünk Duisburgba. Azt már tudjuk, az olimpiára miben lehet készülni, de nagyon fontos, hogy az oda vezető úton melyek azok a kiegészítő számok, amelyeket a versenyzők még fel tudnak venni. 

– A tokiói olimpiára az Adolf–Fejes kettős kapott kiemelt figyelmet és menedzselést, miután megnyerték a hazai válogatókat. Ötszáz párosban viszont Hajduék komoly nemzetközi eredményekkel is rendelkeznek. Így leginkább bennük lát fantáziát a szövetség, vagy másokban is van komoly potenciál? 
– Azt gondolom, ha az esélyeket nézem, Jonatánéké nagyobb ötszáz párosban. Ráadásul az utóbbi években itthon nem nagyon volt ellenfelük. Persze nem dőlhetnek hátra, rengeteg munkára lesz szükségük, főleg, hogy a nemzetközi mezőny is erősödni fog, hiszen ez az új olimpiai szám. Természetesen nálunk is vannak más egységek, amelyek erre fognak készülni, tehát lesznek válogatók, de Hajduékban van benne leginkább a részvétel lehetősége. 
 

– Amennyiben ők lesznek a legjobbak, akkor ugyanúgy megkapják a kiemelt figyelmet? 
– Egyértelműen. 
 

– A kenu szakág gyengélkedett az utóbbi években, elindultunk felfelé? 
– Igen, ki tudom jelenteni, mindkét számban esélyesek vagyunk kvótaszerzésre és eredményes szereplésre. 
 

– Kissé már komikus, persze az érintetteknek egyáltalán nem az, hogy állandóan változtatják az ötkarikás programot. Kiváló példa erre Hajdu, aki évekig sprinter volt, kétszázon szerepelt a riói olimpián. Majd Tokióra már ezer méter párosban harcolt a kvótáért, arra kellett átállnia, aztán több év munka után most megint egy új táv került főszerepbe. 
– Egyértelműen nem jó, hatalmas baklövés volt 2016-ban felvenni a kétszázat a repertoárra. Maradni kellett volna a hagyományos ötszáz és ezres futamoknál. Így folyamatosan visszafelé fejlődünk, Párizsra megint két számot elvettek, ami abszolút nem jó irány. Azt gondolom, az egész ötkarikás mozgalom rossz fele halad azzal, ki akarják elégíteni mindenkinek az érdeklődését. Az emberek viszont azt nézik, amit mutatnak nekik, és nem biztos, az olimpiai eszme legfontosabbja a bmx- vagy a gördeszka-verseny. 
 

– Mi az oka ennek az állandó variálásnak? 
– Próbálnak megfelelni olyan dolgoknak, amiknek nem kellene. Például az extrém sportágak szerintem nem ide valók, hanem a saját világeseményeikre. S még a népszerűséggel sem nagyon lehet takarózni a kajak-kenu esetében, mert azt az extrém szlalom számot, ami miatt elveszítettünk egy hagyományosat, senki nem nézi. 
 

– Más sportágak esetében többször felmerül, egyszerűen lekerülnek a műsorról, vagy drasztikusan átalakítják, lásd öttusa. A kajak-kenu ehhez képest biztonságban van? 
– Ki tudja, mi lesz tíz–tizenöt év múlva, de ha radikálisan nem áll a sarkára a sportág, ami amúgy is megállna a lábán, akkor óriási problémák lesznek. 
 

– Magyarországnak kiemelt múltja, jelene és reméljük, jövője is van. A sportdiplomáciánk, lobbink mire lehet elég? 
– Azzal, hogy Storcz Botond bekerült a nemzetközi szövetség sprintbizottságába, mindent meg fogunk tenni, hogy észérvekkel elmenjünk abba az irányba, hogy visszafordítsuk a folyamatokat. Érvényesítsük az akaratunkat és a szakma hallassa a hangját. 
 

– Idén mik lesznek a legfőbb feladatok? 
– Egyértelműen megtalálni az olimpiai csapat gerincét. Az eredményesség is fontos lesz, de emellett kísérletezni is fogunk, akár új egységekkel, hogy mindenütt a lehető legjobb versenyzőink szálljanak harcba a kvótákért. 
 

Storcz reméli, már nem a partvonalról nézik a folyamatokat - A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a gyorsasági szakág két versenyszámának kárára az extrém szlalom kajak-kenut vette fel a programba. Így a férfi és női kajak egyes 200 méteres számot nem rendezik meg a francia fővárosban. Emellett a férfi K-2 1000 és C-2 1000 méterből egyformán 500 méteres verseny lett. A férfiak és nők 500 méteren versenyeznek majd kajak négyesben és a férfi K-1 1000, a C-1 1000 és a női K-1 500 méter is változatlan marad. A tokiói játékokon debütáló női kenus számok, a C-1 200 méter és a C-2 500 méter ugyancsak részei lesznek a párizsi műsornak.  – Mi alakítjuk ki az olimpiai kvalifikációs rendszert, és tárgyaljuk meg először az olyan nagy vihart kavaró módosításokat, amelyek a programot érinthetik. Bízom benne, mostantól nem fogjuk a partvonal széléről nézni az olyan folyamatokat, mint akkor, amikor két gyorsasági számot levettek az olimpiáról mindenféle előkészítés nélkül – mondta a nemzetközi szövetségben helyet kapó Storcz Botond egy tavaly novemberi sajtótájékoztatón.