Töredékes emlékezet - képgalériával

A – szakmai ismeretterjesztő anyag szerint – a művész érdeklődése az utóbbi tíz évben folyamatosan a kogníció, a mentális megismerésrendszer felé irányul – ezt foglalja össze a Töredékes emlékezet című kiállítás. Mind a tudományos megismerés, mind az emberi emlékezés vizsgálatában Asztalos Zsolt nagy szerepet tulajdonít a (vizuális) reprezentáció megismerésben betöltött funkciójának. Jellegzetes módszere a helyzetteremtés, rámutatás, kevésbé a történeti adatok feltárása és pontos analízise, hanem inkább a reprezentációk, (gondolkodási és vizuális) modellek és konstrukciók utóélete, a mögötte megbúvó, nehezen felfejthető emberi érzelmek kiállítása. A művész nem azonosít, kimond, hanem helyzetet teremt: azt már a látogatónak kell – személyes érzelmein, emlékein átszűrve – „megfejtenie”.

A Töredékes emlékezet című kiállítás a kulturális és tárgyi emlékezetre, a traumadiskurzusokra hívja fel a figyelmet. Kiindulópontja a fragmented memory pszichológiából kölcsönzött – a kiállításban töredékes emlékezetként lefordított – fogalma, mely emlékezetzavarban az egyén nem tudja az emlékeket önéletrajzi (epizodikus) emlékezetéhez társítani, az emlékek érzelmi és személyes tartalma nem kapcsolódik össze az emlékezet többi részével. A kiállítás szándéka, hogy a korábban különböző módon kiállításokon bemutatott és installált tárgyakon, fotókon, videókon keresztül az emlékezet töredékes, a múlthoz való hozzáférés problematikus jellegét hangsúlyozza, és az életmű utóbbi tíz évének munkáját egyetlen összetett projektként láttassa.

Az installációk különböző módjai - posztamens-sziget, földre helyezett táblák, falon végig futó konzol stb. – ugyanolyan fontos részei a műveknek, mint maguk a képek és objektek: a befogadás módját és így az egyéni jelentésalkotást befolyásolják. Erről a nem túl nagyszámú érdeklődő személyesen is meggyőződhetett.