Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Pentelén

Az 1848. március 15-én Budapesten lezajlott forradalmi események híre gyorsan terjedt és Pentelét is hamar elérte. A jobbágy fiatalok lelkesen kapcsolódtak a forradalom ünnepléséhez, csoportokban verődve szavalták-énekelték Petőfi Nemzeti Dalát.

Az 1847-48. évi országgyűlésen már több fontos törvénycikket fogadtak el, egyik legfontosabbja megszüntette az úrbériséget, eltörölte a jobbágyrendszert, felszabadította a jobbágyokat.

Forradalmi lelkesedés

A Szórád Márton és társai szomorú sorsára még emlékező, megfélemlített penteleiek az első napokban szinte értetlenül álltak a történelmi változások előtt. A kezdeti óvatosságot hatalmas lelkesedés váltotta fel az egész településen. 1848-ban Dunapentelének két nyolcszáz holdas birtokosa volt: Gallovich Rudolf és Újvári József. A lakosság túlnyomó része jobbágy, a mesteremberek felét pedig a vízimolnárok tették ki. A közügyekben a nők ekkor még nem szólhattak bele.

A nemzetőr sereg kiállítása itt is megvalósult. Nagy Sándor szolgabíró 1848. május 29-én elkészítette Dunapentele mezőváros nemzeti őrségének névsorát. Első választott kapitánya Jovanovics Tódor kereskedő lett. A névsorban a 128. Szabó György vízimolnár, a dédnagyapám volt.

Táncsics Mihály a penteleiekért

Érdekesség még 48-cal kapcsolatban, az hogy a szabadságharc egyik vezéregyénisége Táncsics Mihály 1842-körül még itt volt házitanító az egyik jelentős birtokkal rendelkező Janitsáry családnál, a Nagyvenyim előtti Szedres pusztán. De más alkalmakkor is kapcsolatban állt Pentelével. 1820 körül édesapjával lónyomtatással csépelte a gabonát az előbb említett Janitsáry családnál. Táncsics volt a házitanító Rudnyánszky Zsigmond földbirtokosoknál is. Táncsics Mihály Munkások újságában megjelent felszólításra „Fegyverre! Fegyverre! A haza veszedelemben forog”, a penteleiek terjedelmes levélben nyilvánították ki csatlakozási szándékukat. A levelet Kosaras Péter nemes, Hauzes József vízimolnár és Keller József kádár írta alá. Táncsics Mihály javaslatot nyújtott be az 1848 nyarán összehívott országgyűlésnek a dunapentelei vízimolnárok malombéreinek és a szőlősgazdák szőlődézsmájának eltörlésére, amelyet nem fogadtak el.

Még ebben az évben létrehozták a Községi Nemzeti Bizottmányt, tagjai Zsebeházi György, Tóth János, Téglás János telkes gazdák, Jovanovics Tódor kereskedő, RostiPál, Mondbach Sándor, Janitsáry Döme, Janitsári Szilárd nagybirtokosok, valamint Zalay Ferenc plébános és Varga Mihály jegyző voltak.

A penteleiek a szabadságharc ideje alatt elkötelezettjei voltak a forradalomnak és végig hűek maradtak eszméihez. Az áruló császárpárti Durcsák János földesurat kivégeztették.

Mondbach helyett legyen Pentele Kúria

Az 1848-as május 1-én megalakult megyei bizottmány Dunapentele képviseletének a földbirtokosok részéről Mondbach Károly lett a tagja. Ő is azoknak volt a képviselője, aki 1848 decemberétől szembefordult a szabadságért küzdelmet vívó nemzettel, nyíltan az osztrákok kiszolgálói lettek. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után kibontakozó megtorlás helyi szervezője és szorgalmazója. Félelem és rettegés lett úrrá Pentelén, a császáriak kegyetlen megtorlásáért. Előbbi ismeretében a Mondbach név nem lehet méltó városunkban arra, hogy bármilyen közterület névadója legyen. Ezért már javasoltuk, hogy a most felújított kastély épület elnevezése Pentele Kúria legyen.

Szájhagyomány alapján tudjuk, hogy a penteleiek részt vettek a dunántúli harcokban, un. Sándor huszárként és az őket kísérő gyalogosokként. Vérüket őrzik a harcterek, Ozora és Pákozd földje.

Méltó emlékhely

A Kistemető mellett felállított Emlékmű méltó helye lett nemzetünk megemlékezéseinek. Városunk hazafias közössége itt ápolja az 1848-49 – es forradalom és szabadságharc emlékét. Az pentelei civil szervezetek által 1990. október 6-án felavatott emlékműnél minden évben méltóan ünnepelhet városunk egész lakossága.

Szerző: Szabó Tamás