Az elmúlt év nagy győztese a Gyermekkönyvtár

Szeretnek még olvasni az emberek?

– Ez egy hallatlanul jó kérdés. Többször felmerül kérdésként, hogy olvasnak-e, járnak-e még könyvtárba az emberek. A Covid évek alatt ugyan csökkent a könyvtárhasználat intenzitása, a tavalyi energiaválság miatti korlátozások, rövidített nyitvatartású időszak idején azonban méréseink szerint nem történt forgalomcsökkenés. 

Az derült ki számunkra, hogy igenis nagyon fontos, hogy legyünk, hogy jelen legyünk, ne csak könyvkölcsönző lehetőséget, de a személyes használat lehetőségét is biztosítsunk. Különösen a gyerekek esetében elengedhetetlen, hogy be tudjanak jönni a könyvtári terekbe, de a felnőtteknek is fontos a szabadpolcos terek használata. Drágulnak a könyvek, koncentrálódik a könyvvásárlás. Sokan csak egy-két könyvet engedhetnek meg maguknak egy évben, de legalábbis messze nem annyit, mint évekkel ezelőtt. 

hiszen állományunkban a könyvpiac gazdag kínálata, az új megjelenésű könyvek legjava megjelenik. Közel 10 millió forint volt a beszerzési keretünk, ennek nagy részét könyvbeszerzésre fordítottuk. Másfél millió forintot költöttünk folyóiratokra, 154 féle újságot vásároltunk, Összesen 2 879 darab dokumentumot (ebből 2 803 kötet könyv) tudtunk vásárolni. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben közel hasonló keretből szerzeményezünk, de a könyvárak drasztikus emelkedése miatt csökken a beszerzett dokumentumok száma, annak ellenére, hogy a könyvesbolti kedvezményeket maximálisan figyelembe vesszük a szerzeményezésnél. Ugyanabból a pénzből kevesebbet tudunk vásárolni, de ez még mindig nagyon szép szám.

Ez esetben mit értünk a dokumentum alatt?

– Leginkább könyveket értünk, de természetesen vannak DVD-k, hangoskönyvek, filmek is. Bár a filmek vásárlását a tavalyi évben már nagyon lecsökkentettük, 

Új szolgáltatásként beindítottuk a diafilmkölcsönzést. Volt egy diavetítéses eseményünk, amire akkora érdeklődés mutatkozott, hogy olvasóink SZJA-felajánlásaiból vettünk egy diavetítőt, néhány diafilmet, és elkezdtük a kölcsönzést. Úgy tűnik, van igény rá. Örülünk ennek, jó irány, ha a digitális kultúra ellensúlyozására a szülők a gyerekeknek könyvet olvasnak és diafilmeket vetítenek. 

Változott, hogy mondjuk egy-egy könyvből több példányt, vagy kevesebbet kell vásárolni? Merre megy a tendencia?

– Hiába a nagy kereslet egy-egy sikerkönyv iránt, azért többnyire egy példányt vásárolunk, csak nagyon ritkán kettőt. Pont azért, hogy a sokféleséget tudjuk biztosítani. Sajnos várólisták vannak a sikerkönyvekre, de ezt tudomásul veszik az olvasóink is. A korábbi években kitűztük azt a célt, hogy emeljük a kölcsönzött dokumentumok számát, hogy minél több dokumentum forogjon. A célt elértük, olvasóink évente 70-80 ezer kötetet kölcsönöznek. A teljes állomány 143 ezer dokumentumból áll, azt gondolhatná az ember, hogy a felét kölcsönzik, de természetesen nem így van, elsősorban és legjobban a friss megjelenésű sikerkönyvek forognak.

Az év elejét eléggé bekorlátozták a körülmények.

– Az első félévben sok akadályt kaptunk. Korlátozott volt a működés, a szolgáltatás. Próbáltunk teljes vertikumban szolgáltatni, de nyilván a helyben használatot nem tudtuk biztosítani, az irodai szolgáltatások is csak részlegesen működtek. Még az állományi gyarapodásban is volt némi megakadás az első félévben, nem tudtunk abban az ütemben szerzeményezni, ahogy kellett volna. Természetesen a második félévben ez rendeződött, behoztuk a lemaradást. Az első időszak célkitűzése az volt, hogy fenntartsuk a kölcsönzést, a személyes használatot, hogy meg tudjuk óvni az állomány épségét, és hogy a gyerekkönyvtárat úgy tudjuk működtetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy a gyerekek bejöhessenek. Pici területen, de mégiscsak viselhető körülményeket biztosítottunk. Nem csak hogy működött, még korlátozott számban iskolai csoportokat is tudott fogadni a gyermekkönyvtár. Fontos volt, hogy az energiaválság okozta nehézségek idején a fokozottan figyeljünk a gyermekolvasókra, hiszen a három koronavírusos év őket érintette a leginkább. 

Ez a jövőre is jót sejtet.

– Igen, persze hatalmas munka van mögötte. A Mazsola percek, az egyéb kisebb programok, az iskolai órák egy része a mérsékelten fűtött, kis játszóteremben is meg lett tartva. Az első negyedév vége úgy nézett ki, hogy május elején tudtuk a teljes felnőtt könyvtári teret megnyitni. A gyerekkönyvtár viszont csak június elején tudta a teljes területét a kis olvasóknak megnyitni. Ami pedig a rendezvényeket, közösségi programokat illeti, próbáltunk olyan programokat létrehozni, megálmodni, amik ilyen körülmények között is működnek. Pályázatok meghirdetésére, az akciókra, akciósorozatokra gondolok. Versíró és rajzpályázatot hirdettünk a Petőfi 200 évfordulóval kapcsolatban. Volt nemzetközi könyvajándék napunk, könyveket rejtettünk el a város bizonyos területein, amiket aztán a szerencsés megtalálók hazavihettek. Elkezdtük akciósorozatunkat, ami egész évben zajlott, amikor is 

Ingyenes beiratkozást hirdettünk a számukra, és felhívtuk a közösség figyelmét ezekre a csoportokra pedagógusokra, köztisztviselőkre, rendőrökre, mentősökre, tűzoltókra, szociális munkásokra, kórházi dolgozókra. Volt Ragyogj kékben nap, Lila nap, és nagyon szerették az olvasóink az "egyéb" kategóriát is, mint a Törölközőnap, vagy a Ne vásárolj semmit!-nap, némelyik tréfásan hangzott, de azért 

Vagy ezektől az akcióktól, vagy nem, de nőtt a beiratkozók száma.

Szinte hihetetlen, hogy ezt ki lehet mondani 2023-ban.

– Természetesen nem vagyunk elégedettek azért ezekkel a számokkal, ezen még mindenképpen dolgozunk. Fontos, hogy a körülöttünk levő városlakók tudjanak a könyvtárról, ismerjék a szolgáltatásainkat, tudják, hogy minden réteg és korosztály számára lehetőséget, találkozó helyet biztosítunk a szabadidő eltöltésére, a kulturális igények kielégítésére. 

A babákon, a kisiskolásokon túl a tini korosztály bevonzása és megtartása is kulcskérdés, nehéz feladat, amivel állandóan foglalkozunk. Igyekszünk olyan dokumentumokat, programokat kínálni, olyan környezetet teremteni, ami ennek a korosztálynak is vonzó. Van, aki már meghallotta ezt a hívást, van, aki még nem, de ez egy hosszú folyamat, amin dolgozunk.

Májusban végre a felnőttkönyvtár tereiben fogadhattuk a látogatókat. A Petőfi versíró pályázat eredményhirdetésével és egy zenei rendezvénnyel nyitottunk. Utána az Ünnepi Könyvhét rendezvényei zajlottak. Próbáltunk helyi erőket felvonultató programot szervezni, versdalok és irodalmi összeállítás volt a felnőtt könyvtárban, a gyerekkönyvtár Tóth Krisztina írónőt látta vendégül. A nyári időszakban természetesen teljes nyitva tartással üzemeltünk és hoztuk is a forgalmi adatainkat, nem volt különösebb csökkenés, mint ahogy más években nyáron azért előfordul. Nemcsak a nyári időszakban, de a rövidített nyitvatartás alatt is körülbelül ugyanazokkal a kölcsönzési forgalmi adatokkal tudtunk dolgozni. Szerencsére az olvasók nem riadtak vissza a zord hőmérséklettől, használták a körülményekhez igazított, szűkített könyvtári lehetőségeket.

Üdítő hallani egy intézményvezetőt, aki nem panaszkodik.

– Ha panaszkodnék, akkor csak arra, hogy a könyvtár nagyon lelkes csapata a végsőkig lett feszítve. Áprilisban már nagy erőket kellett ahhoz megmozdítani, hogy a kellő motiváció, a kreativitás meglegyen. A támogató környezet sokat jelentett ebben a helyzetben. 

A Duna Plazma támogatott minket, a Dunaújváros kenyere jelentős támogatását is megkaptuk, az év vége felé az önkormányzat támogatta a rendezvényeinket. A forráshiány azért érezhető volt egész évben. 

 A nyári időszakban a rendezvényeinket kivittük a szabad terekre. A könyvtár „nyitott” intézmény, ez nem csak azt jelenti, hogy nem zárunk be. Azt is, de a város, városlakók felé, a felé, az intézményi és civil kapcsolatok, együttműködések felé is nyitottak vagyunk. Kilépve a könyvtári terekből kimentünk a város tereire, a Sugárúti Fesztiválra, a Könyvtérre. Ilyenkor mi mindig visszük szinte az egész könyvtárat. Jön az összes munkatárs, visszük a kölcsönözhető, az árusítandó könyveket, visszük a programjainkat, a gyerekkönyvtár a kézműves foglalkozást, a mesét, mindent, amit tudunk. A Könyvteret minden évben újragondoljuk, különleges program, nagyon érdekes energetikája van. A könyvtár munkatársai nagy lelkesedéssel készülnek erre az alkalomra, a fellépők és a segítők is magukénak érzik az eseményt, ennek ereje van, amit az odaérkező közönség is megérez. Az anyagi háttere ennek a programnak is nehezen alakult ki. A Dunaújváros kenyere program támogatásából tudtuk finanszírozni a fellépőket, de például nem tudtunk színpadot bérelni. A Lorántffy iskola kölcsönözte a dobogót, egy cég a sátrakat. Külső segítők vállalták a szállítást, szerelést, felállítást. Széles összefogás eredményeképpen született meg a tavalyi Könyvtér, ez volt a szépsége és a különlegessége. Érdekes, hogy még ősszel is ugyanezzel a problémával, pénzhiánnyal küzdöttünk. az októberi Országos Könyvtári Napok szokásos megyei könyvtáron keresztül bonyolódó NKA-s pályázati háttere tavaly nem biztosított semmilyen forrást. Az Országos Könyvtári Napokon ugyanannyi rendezvény, ugyanannyi látogató volt. Önkormányzati támogatásból, külső felajánlásból sikerült programjainkat megvalósítani. A rendezvények területén mindig próbálunk különleges dolgokat behozni, jó lehetőség volt erre az idei évben a Madách Színház vetítéses sorozata. Négy vetítésünk volt októbertől novemberig. Nagyon-nagyon szép darabokat láttunk, a harmadik, negyedik alkalommal már telt házas vetítésink voltak. Magas színvonalú irodalmi filmélményt kaptak a jelenlévő nézők, érdemes lenne folytatni a sorozatot. A gyerekkönyvtárban is mentek az őszi programok. A Könyves vasárnapon tömeg volt Polgár Lilla, Farkas Erik Állati partiján, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a gyerekkönyvtár belső terében. A gyerekkönyvtár programsorozatában a tanórákon kívül író-olvasó találkozók is voltak, a már említett Tóth Krisztina mellett Beck Andrea, Ecsédi Orsolya voltak a vendégeink. Töretlen a sikere az apróságoknak szóló mondókázó-daloló foglalkozásnak, a Mazsola perceknek. Számos iskolai csoportot fogadott a gyermekkönyvtár, folytak a cimbora foglalkozások. 

A gyerekkönyvtár az új technikai és informatikai tudást is népszerűsíti, érdekli a gyerekeket, kell, hogy tudjanak róla. A Neumann-ház jóvoltából két robotika foglalkozáson tanulhattak, játszhattak a gyerekek, foglalkozhattak mesterséges intelligenciával, robotikával. A technikai vívmányok, tudás mellett, a gyermekneveléshez, a gyermekek egészséges fejlődéséhez megpróbáljuk azért a szülőknek, gyermekeknek azokat a finom technikákat is megadni, amit például a diafilmvetítés, vagy akár a könyvolvasás jelent. 

A médiatárat 2021 októbere óta 200 ezer alkalomnál is többen keresték fel, 2023-ban 121 ezer megtekintése volt, 26 ezer jelenetet néztek meg a felhasználók. Azért ez egy nagyon nagy szám. Az év elején akadozottan működtünk, sok belső munkánk is volt, így a médiatár feldolgozásával a vártnál jobban haladtunk, már elég jó az anyag feldolgozottsági szintje. Fontos helyismereti eredmény a helyi lapok az Arcanum digitális könyvtárba, tudománytárba való felkerülése. Könyvtáron belül használható az adatbázis, szinte hiánytalanul, nagyszerű minőségben érhetőek el a helyi sajtótermékek. 

Nyilván voltak olyan évek, amikor ez magasabb volt, de féléves normál működésnél ez gyönyörű szám. A gyermekkönyvtár napi működésében a délelőtti gyerekcsoportok fogadása fontos szegmens. A Covid időszak alatt felnőtt egy olyan gyereknemzedék, aki nem tudott iskolarendszerű órákra bejönni a könyvtárba, mert egyszerűen nem voltunk nyitva. Az iskolákkal való kapcsolatot most újra fel fel kellett építeni.

Milyen évnek néznek elé?

– Eddigi működésünkkel megalapoztuk a jövő évünket. 

Ez mindenképpen az egész évre rá fogja nyomni a bélyegét. Együttműködést tervezünk, közös programokat. Részt veszünk a helyi évfordulókban, a Pentelei Molnár János, a Barkóczi Rosti Pál év programjaiban. A Sugárúti Fesztiválban, ami május elsejére került, arra az időpontra, ahová eredetileg megálmodtuk. Lesz egy különleges Könyvtér. November 4-én ünnepeljük az intézmény 50 éves fennállását. Nyilván szellemileg is sok minden történt, rengeteg változást értünk meg. Ahhoz, hogy a könyvtár, meg a művelődési ház is újra megújulhasson, ahhoz magának az épületnek a felújítása, a funkciók újragondolása szükséges. Megmutatta nekünk az elmúlt időszak, amit eddig is tudtunk, hogy az energetikai fejlesztés elengedhetetlen. Lehet, hogy álmodozó vagyok, de azt gondolom, hogy nem csak erre van szükség, hanem megérdemelné az intézmény, hogy egy tervszerű korszerűsítés is történjen.

Annál is inkább mondom ezt, mert számos magyarországi városban vannak könyvtárépítési projektek. 

Milyen fejlesztésre gondol?

– Energetikaira napelemfejlesztésre, vagy ha továbbgondoljuk, akkor akár egy újragondolt, modernizált könyvtár kialakítására, tetőtér-beépítéssel, kulturkávézóval, tetőterasszal, nagyobb, mozgalmasabb tér kialakításával. Mindezt közösségivé is lehetne tenni, szükséges lenne az akadálymentesítés, de akár egy közösségi elektromos autó töltőt is működhetne a napelem hétvégi termeléséből. Annyi lehetőség lenne! Lehetne kávézó, terasz, mozi, kiállítótér vagy egy nagyobbacska koncertterem! Már vannak napelemtervezési projektek az épületre, de az optimális az lenne, ha az intézmény igényeinek figyelembevételével zajlana a fejlesztés. A napelemek felszerelésével együtt klimatizálni kellene legalább az emeleti teret, ahol nyáron elviselhetetlen a hőség. 

Igényfelmérésre, alaposan átgondolt tervre van szükség, hogy tudjuk, mit is akarunk ezzel az intézménnyel, hogy még jobb, még szebb, még hasznosabb legyen.