Újra dübörögnek majd a gitárok, és jönnek a Ragadozók

– Miért lettél Igor?

– Általános iskolás koromban hetedik osztály környékén neveztek először így. Kőrösi forever!

Az osztályban nekem nem volt egyedül becenevem. Akkoriban ment vasárnaponként a Disney családi esti műsor. A Kacsamesék, az Ausztrál expressz, a Gumimacik… Na! A Tiborhoz rímelt az Ixorn (Igthorn herceg), aztán ebből lett az Igor valahogy…

– Amióta az eszemet tudom, gitározol. Mióta is?

– Tízévesen kezdtem el ismerkedni a hangszerekkel. A Béke városrészi panelben volt egy srác, Szabó Zoli, akinek a faterja együtt vendéglátózott az édesanyám akkori párjával. Akkor még volt Mezőföld étterem. Hétvégéken az a duó ott játszott, mi meg hétköznap titokban piszkáltuk otthon a hangszereiket. Észrevették természetesen, de nem szóltak érte. Aztán kimaradt pár év.

– Úgy tudom, nagy hatással volt rád Maróthy Zoltán gitárjátéka az Ossianból…

– Az Ossian zenéje hatott rám elsődlegesen anno. 1992-ről beszélünk, akkor kaptam egy Kitörés-albumot kazin, a szomszéd Endrész Robitól. Na, akkor fertőződtem meg a heavy metallal. Akkoriban ment a lootolás, kinél vannak meg az albumok, ki tudja átmásolni. A gyári kazetták és később a CD-k rohadt drágák voltak. 1994-ben 1200 forintért vettem a Keresztút CD-t. Aztán még az is nagy jampi volt, akinek volt CD-lejátszója. Ha volt idősebb testvére valakinek, náluk fellelhetőek voltak nagy metálalbumok, Maiden, Kreator stb. Emlékszem a Pokolgép-válogatás is valami román vagy jugoszláv hamisítvány volt. Ugye, nem volt internet akkoriban, hogy bármit letölts. Megvoltak a központi elosztók. Igaz, BigSanya? (Helyi ismert metál arc – a szerk.)

Kölcsönkért gitárokkal napi minimum 4 órákat gyakoroltam

Aztán valahogy ismét összehozott a sors Szabó Zolival. Szekeres Tamást, Malmsten-t tekert a gitáron. Hát, mondom, ez engem is érdekel. Rohadt jól szól! Zenei magazinból fénymásolt Szekeres Tamás gitársulit tanulgattam. Kölcsönkért gitárokkal napi minimum 4 órákat gyakoroltam, ez úgy három évig ment. Tanulóként nem volt pénz hangszerre. Aztán szólt egy cimbi, hogy van kőműves maszekja, neki dolgoztam három hétig, sittlapátolás, alapanyag keverés stb. Mindketten tanulók voltunk még, ő kőművesként, én asztalosként. De meglett a harminc kilóért (harmincezer forintért – a szerk.) az első hangszer.

Visszatérve a kérdésedre; egy célom volt, hogy az Éjféli lány és a Magányos angyal szólóját el tudjam játszani magamnak. Igen, Maróthy egy példakép, nagyszerű zenész, pedagógus. Igen, miatta kezdtem el komolyabban gitározni. Autodidakta módon, ugye, nem volt se internet meg semmi. Eszembe nem jutott a zenekari zenélés. Maróthynak egyébként készül a szólólemeze, számomra igazi csemege lesz!

– Hogyan indult be mégis a zenekar?

– Szakmunkás éveim alatt még meg kell említenem Kolics Gábort, a Hild iskola igazgatóját, aki támogatta egy iskolazenekar létrehozását. El is indultunk az iskolák közötti versenyen Szabó Péterrel és Pintér Tamással (Dunaújváros jelenlegi polgármestere – a szerk.) karöltve. Megoldottuk egy luxemburgi népdal-feldolgozást. Innen is köszönöm neki, ennyi év távlatából a segítséget! Monginak szintén, aki kölcsönadta a baltáját (gitár – a szerk.), amit pár év múlva meg is vettem.

Középiskolásként a székesfehérvári Damned Glory zenekarban játszottam két évet Udvari Peti (Aranyudvar Mesezenekar – a szerk.) hívására. Na, ott tanultam meg, hogyan állnak össze bizonyos szólamok, harmóniák. Saját számokkal és Maiden-feldolgozásokkal operáltunk. A gatyát fel kellett kötni. Sajnos ott kellett hagynom őket, mivel Peti Pesten vállalt munkát, ő nem tudta összehozni a dolgot, nekem meg nehézkes lett volna vidékről a buszozás. Autóval ő vitt-hozott, Újvárosban én még dekkoltam a buszra várva pár órát. Nagyon hálás vagyok a székesfehérvári srácoknak! A mai napig, ha összefutunk nagy a boldogság!

Ezzel párhuzamosan ment egy örömzenekar itt városban Babylon projekt néven, ahol Peti volt az énekes, dob Barkóczi, gitár Csépányi, bass Mészi. Csak feldolgozásokat játszottunk. Szokásos Pbox, Ossian, Pokolgép, István a király, satöbbi. Emlékszem az Arénában próbáltunk, és ott is léptünk fel sok helyi zenekarral. Ez a régi fonoda épülete volt, ahol most az egyetem és a Bánki van.

2002. június másodikán

– Saját bandád született, ez volt a Ragadozók. Ennek lassan húsz éve már.

– Udvari Peti otthagyta a pesti melót. Megkeresett, mi lenne, ha csinálnánk egy heavy metal bandát. Mondom oké, Mészáros Zolival már úgyis elkezdtünk összepakolni pár témát. Ő hozta Kolmankó Sanyát dobosnak, akivel anno a Szívtiprókban játszott együtt. Elkezdtük a próbákat. A zenekar alapítását az első koncerttől kezdve számítjuk. Az 2002. június másodikán volt a dunaújvárosi kempingben egy motorostalálkozón. Ott Deák Bill is fellépet. Baromi nagy élmény volt, és nagy sikerünk volt.

– Az alapító tagok közül már csak te vagy a zenekarban…

– Sok ember fordult meg a Ragadozókban, többen kimentek külföldre, van, aki abbahagyta végleg a zenélést, van, aki máshol van már. Jelenlegi tagokkal úgy vélem, nagyon jó az összhang. Énekesünk Kőszegi Gergely és dobosunk, Farkas Tibor már tíz éve a zenekarban van. Tibi egyébként a RockBox-ban is üti a bőröket. Jelenleg basszusgitáros-hiánnyal küszködünk.

– Felnőtt fejjel már nem egyszerű zenélni, ha nem ebből él az ember.

– Nálunk mindenki dolgozik, a próbákat kompromisszum alapján össze lehet hozni. Megbeszélés kérdése. Jelenleg nincs basszusgitáros, de Auer Zoli kisegít minket. Ő játszott nálunk legutoljára ezen a poszton. Itt is köszönjük neki a segítséget! Ebbe a zenekarba – SE! – egyszerű tagot találni. Nem azt mondom, hogy profik vagyunk, inkább arra céloztam, hogy ezt a stílust nem egyszerű játszani. A ritmushoz is kell egy alaptechnika. A másik: minden dunaújvárosi zenekar megszenved a tagcserékkel. Az a gond, hogy nem nagyon van utánpótlás. Régen, ha végigmentél a garázssoron, tíz zenekar biztos próbált. Ma, ahogy látom, maximum három-négy.

– A koronavírus is óriási károkat okozott a zenekarok életében.

– A koncertek leálltak, mindenki óvatos volt, ezért a próbák is csökkentek, egyenlő lett a nullával. A taghiány és a koronavírus összesen két évet vett el a zenekar életéből. Most úgy néz ki, megnyílnak a kocsmák, a színpadok és a fesztiválok is. Mi hobbizenekar vagyunk, nem a pénz, a profit motivál bennünket, hanem a zene szeretete. Újra dübörögnek majd a gitárok, és jönnek a Ragadozók, és mindenki boldog lesz.

– Milyen bulikat terveztek erre az évre?

– Metal Factory, (Rockmaraton) július 9. Ez is sokáig képlékeny volt a korlátozások miatt, hogy ki hova mehet. De tisztázódtak a szabályok. A jövő szintén képlékeny, jön-e 28. hullám, és egy tag is hiányzik. Innen is üzenem, hogy a zenekar basszusgitárost keres! Ha egy gitáros is jelentkezne az sem lenne hátrány! Ugye alapból két gitárra vannak megírva a számok.

Ez egy igazi metal ünnep mindenki számára

– Kalapács előtt léptek fel a Metal Factoryn. Ez azért nem semmi dolog. Lehet azt mondani, hogy beteljesült egy álom?

– Az álom inkább akkor teljesül be mindig, ha egy ilyen fesztiválra meghívást kapunk. Itt nincsen olyan rangsor, ki kinek az előzenekara vagy ilyesmi. Ez egy igazi metal ünnep mindenki számára, legyen az fellépő vagy közönség. Az első koncertünk 2002-ben ott volt, ahol most Rockmaratonon/ Metal Factoryn töltik a telefont, azon a teraszon. Vele szemben – nem először – egy nagy színpad! Na itt a beteljesedés! Köszönjük a lehetőséget!

– Egy-két internetes videón kívül nem sok anyag van rólatok. Terveztek esetleg kiadni hanganyagot is?

– Sok koncert megtalálható a Facebookon és a YouTube-on. Hanganyag is van, de a technika egyelőre nem akarja az igazságot, nem tudom feltölteni a szöveges videót, mindig megakad. Úgy néz ki – mint ahogy az egyik számunk címe is ez – az ördög még mindig nem alszik. Lesznek új dalok is, beindulnak a Ragadozók!