Lenyűgöző látványelemekkel jön a kis herceg magányossága

Ez szerintem egy borzasztóan különleges előadás lett. Nem csak azért, mert egy olyan technológiát, olyan színpadi technikát használunk, amit nem gyakran használnak színházak, hanem azért is, mert rendkívülien álltak össze a csillagok. Van egy nagyszerű címszereplőnk, Mudi Bese Botond, aki csodálatosan viszi ezt a történetet a hátán. Ritka, amikor találni egy ilyen fiatal gyereket, akire egy ekkora súlyt rá lehet tenni. Illetőleg itt van nekünk Jegercsik Csaba, Kovács Vanda és Gasparik Gábor, akik olyan költészetté tudják emelni ezt az előadást, amiért kitaláltam, hogy meg kellene rendezni, létre kéne hozni. Az előadás soha nincs kész, dolgozunk, és mindig újabb mélységeket találunk egy-egy mondat, egy-egy szerep mögött. Azt gondolom, hogy olyan jól sikerült próbafolyamat volt a pandémia és minden ellenére, amiben nagyon sok türelem és nehézség volt, de valahogy azt érzem, hogy jól állnak össze ezek az erők, és ez egy végtelenül izgalmas és rendkívül látványos előadás lesz.

A kis herceg nem gyerekeknek szóló mű. Szerintem, aki ismeri, az tudja. Mégis gyermekként találkozunk vele először. Az ember azt gondolja, ha egy gyerek van benne főszereplőként, akkor az egy mese, és gyerekeknek való. Exupéry egy univerzális művet írt, nem véletlen, hogy a Biblia után ezt fordították le a legtöbb nyelvre a világon. Ha csak gyerekek olvasnák, akkor valószínűleg nem így lenne. Rögtön az elején mi egy soksíkú előadást terveztünk az alkotótársaimmal, Garajszki Margittal, akivel a szövegkönyvet raktuk össze, Nánási Péterrel, aki a zenét írta, vagy Nagy Tiborral, aki az animációkat csinálta, hiszen rengeteg lézertechnika van benne és videoanimáció. Egy olyan előadást, ami minden generációt megszólít. Pontosan ezért terveztem úgy, hogy olyan köntöse van az előadásnak, ami minden gyermeket el fog varázsolni, ebben egészen biztos vagyok.

A felnőtt, ha eljön megnézni, eleve azért teszi, mert A kis herceg valamit már jelent a számára, és azt gondolom, hogy ők mélyebb tartalmakat fognak látni, hiszen itt nem csak a mű szólal meg, hanem Saint-Exupéry más filozófiai írásaiból is vannak beemelve gondolatok, mondatok. Azt gondolom, hogy ez az előadás úgy sikerült, mint egy igazán jó Walt Disney rajzfilm, ami tudja, hogy amikor a moziba elviszik a gyereket, akkor apa-anya, nagypapa-nagymama is vele lesz, tehát több síkon kell, hogy szóljon. Azt hiszem, a felnőttek úgy fognak innen hazamenni, hogy szerintem nekik még többet is fog adni, mint a gyerekeknek.

A színházcsinálók számára ez a darab egy nagy álom, mindenki színpadra akarja állítani. Önnek ez mennyire régi álom volt?

Talán tizenhat éves lehettem, amikor gyerekszínészként találkoztam azzal a színpadi változattal, ami Bródy Sándor dalokkal volt megtűzdelve, még a nyolcvanas évek közepén. Van egy ilyen élményem, hogy amatőr színjátszóként gyerekként, gyerekekkel játszottam a Pilóta szerepét, és nyilván ismertem már a történetet. Az, hogy miért akartam megrendezni, azt nem tudom, hogy honnan ered, mikortól van bennem ez a gondolat. Azt tudom, hogy amikor immáron több, mint öt évvel ezelőtt az előző pályázatot írtuk Őze Áronnal, már akkor szerepelt benne.

Benne volt a fejemben, még ha nem is körvonalazódott annyira pontosan. De tudtam, hogy ezt akkor lehet bemutatni, ha megvan minden hozzá. Nem sok színész kell, de azoknak olyanoknak kell lenni, akik elviszik ezt a sokféleséget, ezeket a mély gondolatokat, és kell egy kis herceg. Hogy mikor sétál szembe egy ilyen Mudi Bese nevű kisfiú, azt nem lehet tudni. Szerencsére szembe sétált néhány évvel ezelőtt. Valahogy az élet hozta, hogy ezt most be kell mutatni. Sajnálom, hogy ilyen körülmények között. Most ez egy ilyen lesz, zártkörű bemutatóval. Ha indulhat majd a színház, azt gondolom, nagyon sok embernek fog plusz tartalmakat adni.

Hosszú ideje dolgozik önben a darab. Önnek mi a mondandó, mi az üzenet?

Mindig félve mondom el nyilvánosság előtt, mert nem akarom, hogy megijedjenek az emberek. Az olvasópróbán is ezzel kezdtem, hogy elmondtam. A kis herceg a magányosságról szól, egy életközepi válságban lévő férfi problémáiról. Exupéry ezt akkor és arról írta. Az éltem közepén járok és nem érzem úgy, hogy válságban lennék, de tudom, hogy ez egy létező folyamat. Nekem A kis herceg legfontosabb üzenete a magány, a szembesülés az eddigi énjeimmel. Nem véletlen, hogy nálunk az összes bolygólakót a pilóta játssza, hiszen azok a férfi életszakaszai.

Amikor arra gondolt, hogy uralkodik minden felett, amikor arra gondolt, hogy a legfontosabb, hogy tessék az embereknek, amikor arra gondolt, hogy nincs hová menni, ezért részegen ült a kocsmában. Exupérynek ezt a művét nem akarták kiadni, sokszor dobták vissza, merthogy a főhős meghal a végén. Kérték, hogy változtassa meg. Ő viszont addig ment, amíg nem talált olyan kiadót, aki így is kiadta. Erre nekem nyilván választ kellett találni, hogy miért kell meghalnia a kis hercegnek. Azért kell meghalnia, hogy a pilóta tovább élhessen. Azért kell meghalnia, mert szembesíti a pilótát élete eddigi válságaival, magányával. Gondoljunk bele! Minden bolygón egyetlen egy ember van. Mindenki egyedül van. Megérkezik a sivatagba, és egyedül van. Születik egy virága, ami egyedül van. Nincsenek társak.

Ez a mű a magányról szól, és a magányt oldja föl. Ezért izgalmas számomra, és ez az előadásból is ki fog derülni, hogy a kis herceg és a pilóta ugyanaz a személy. Egy térben egy időben egyszerre nem lehet jelen a jelenkori és az ifjúkori énem. Ilyen gondolatok vannak bennem, és megpróbálom úgy átvinni az előadásba, hogy ne legyen szájbarágós. Ez az, ami lehet, hogy a gyerekközönséget kicsit meg fogja kavarni. Fel fogják tenni a kérdést, hogy azt most miért ő mondta. Azt gondolom, hogy ha a szülő, a pedagógus beszélget a gyerekkel utána ezekről a kérdésekről, akkor nagyon jót tettünk velük ezzel az előadással. Hogy nem egy szimpla mesét csináltam, nem egy felnőtteknek szóló filozófiai művet, hanem alkotótársaimmal együtt próbáltam egy nyolctól nyolcvannyolc éves korig befogadható művet.

Hangsúlyozta a látvány jelentőségét, de vékony mezsgye, hogy ,megmaradjon az egyensúly a tartalom és a látvány között. Ezt nehéz volt megtartani?

Inkább azt gondolom, hogy technikailag okoz nehézséget, mert egy ilyen térben, ahol nincs semmi, csak füst, lézervetítés és két lépcső, és a csillagos égben játszódik minden, ez úgy nehéz, hogy hogyan tudok eltüntetni elemeket, hogy tudom beváltani a szereplőket. Azt gondolom, hogyha a látvány és a tartalom valamiféle egyensúlyba tud kerülni, sőt, egyenlőségjel van közötte, akkor nincs gond. Ha nem egymás ellen küzdenek, hanem egymás mellett mennek, akkor ki fogom hallani azokat a mondatokat, gondolatokat, amik fontosak a számomra, miközben elvarázsolódom attól, amit látok. Ez volt a terv, és bízom benne, hogy így sikerült is.

A kis herceg alkotói: Mudi Bese Botond, Jegercsik Csaba, Kovács Vanda, Gasparik Gábor, Dunaveczki Éva, Sipos Imre, Matyi Ágota, Palkó Panka, Nagy Tibor, Garajszki Margit és Nánási Péter.