Pontosan tudták, egy hírközlő szerv mekkora befolyással bír 

„Mondjanak igazat!” Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke

A szocialista országok, így Magyarország kormánya is mindent elkövetett, hogy a Szabad Európa Rádió adásai ne kerüljenek az emberek tudomására, zavaróállomásokkal próbálták megakadályozni, hogy a lakosság a rádióból értesüljön a kül- és belpolitikai eseményekről. A kommunista vezetők pontosan tudták, hogy egy hírközlő szerv milyen befolyással bír, illetve, hogy a Szabad Európa Rádió műsora igencsak tárgyilagos és megbízható volt, az otthoni kommunista propagandával szemben.

A rádió mint hatalmi eszköz

A rádiózás a fénynél alacsonyabb frekvenciájú elektromágneses hullámok modulációjával működő, jeltovábbításra használt technológia. Megkülönböztetünk rádióadót és rádióvevőt. Az első rádióadás, amely emberi hangot is közvetített, 1910. január 12-én volt, majd amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, ami emberi hang és zene továbbítására is alkalmas volt. Sokak szerint a rádió megjelenése az emberiség történelmében olyan mérföldkő volt, mint amikor Gutenberg a XV. században felfedezte a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatást.

A rádióban rejlő lehetőséget a nácik már korán felfedezték a hitleri Németországban. Joseph Goebbels propagandaminiszter 1933 és 1945 között nagy tehetséggel alkalmazta a rádió és a film új technikai eszközeit propagandacélokra. A második világháború alatt Moszkvából a náci megszállás alatt lévő országokba sugároztak titokban adást, így magyar nyelven is. Az egyik szerkesztő Rákosi Mátyás volt, természetesen csak a sztálini ideológiának megfelelő adás kerülhetett az éterbe.

Amerika Hangja néven indult magyar adás 1942. augusztus 3-án Washingtonban is, a napi két és fél órás műsor készítői a magyar emigráció tagjai voltak.

A második világháború a rádió mint médiumnak a minden fronton történő kihasználását jelentette. A szemben álló felek az éter hullámain küldték egymásnak propaganda, uszító vagy félrevezető műsorait.

Megszületett a Szabad Európa Rádió

A II. világháborút követően, nagyon gyorsan az egykori szövetségesekből ellenség lett, így elkezdődött a hidegháború időszaka, egyik oldalon az Amerikai Egyesült Államok vezette szövetség állt, a másik oldalt a Szovjetunió és az általa megszállt kelet-európai országok képviselték.

A média és elsősorban a rádió szerepe még jobban felértékelődött, erre mind Moszkvában, mind pedig Washingtonban hamar rájöttek. Az amerikai kormány ezért még 1949-ben létrehozta a Szabad Európa Rádiót, azzal a céllal, hogy információkat és híreket sugározzon a szovjet megszállás alatt lévő Kelet-Európába, de Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre is. Ezzel kezdetét vette egy lélektani hadviselés, a hidegháború éveiben.

New Yorkban megkezdődött az időközben létrejött Szabad Európa Rádióban a Magyar Osztály létrehozása, és a megfelelő munkatársak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én kísérleti jelleggel beindították az első magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, és többnyire híreket közvetített. A magyar adások hangszalagjait kezdetben repülőgépen Athénba szállították, majd egy hajón lévő rádióállomás sugározta át Magyarországra.

1951 májusában a Szabad Európa Rádió európai központját Münchenben építették ki, és 1951. október 6-án már onnan sugározta magyar nyelvű, egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió.

A Szabad Európa Rádió a kezdetektől egészen 1972-ig költségvetési támogatást kapott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA), az első években az amerikai külügyminisztérium pontos irányelveket szabott meg a rádió munkatársainak, amelynek legfőbb eleme az antikommunista propaganda továbbítása volt. Később már a rádió által képviselt politikai irányvonalról a szerkesztőség tagjai és a rádió vezetői maguk döntöttek, a hivatalos amerikai körök akkor már nem szóltak bele a műsorstruktúrába.

A válaszlépés nem sokáig váratott magára

A München közelében lévő Holzkirchenben épült egy 25 kilowattos rövidhullámú rádióberendezés. A Szabad Európa Rádió rövidhullámon adott műsort, és jó vételi lehetőség volt egészen Budapestig. A sugárzás lehetőségét bővítették Biblisben, a Rajna melletti településen működő 10 kilowattos rövidhullámú függönyantennás adóval, ezzel Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia felé sugároztak. A magyar adások nagy részét azonban 1951 és 1962 között Holzkir­chenből sugározták.

A magyar kommunista hatalom gyorsan reagált az előállt helyzetre, nagy teljesítményű országos rádiózavaró hálózat felállításáról döntött, amit a Magyar Posta rádióállomásainak területére telepítettek. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra, a posta munkatársaival megoldották a berendezések üzemeltetését, és így jelentős költséget is meg tudtak takarítani. A zavarás két módszerrel történt. Felületi hullámokkal, helyi kis teljesítményű (1 kW) adókkal, vagy távolabbról térhullámokkal történő nagyobb (15–100 kW) teljesítményű adóberendezésekkel. E módszert akkor alkalmazták, amikor a zavaróberendezés 100 kilométeres körben volt a zavarni szándékozó vevőkészülékektől. Ilyenkor előfordult, hogy a magyar zavaróadók átsugároztak Csehszlovákiába vagy a Szovjetunió területére, az ottaniak pedig Magyarországra. Először Szolnokon és Székesfehérváron állítottak fel nagy teljesítményű, magyar gyártmányú zavaróállomásokat. Az adók azonosítására morzejeleket használtak. Később további zavaróállomásokat hoztak létre Diósdon, Budapesten, Szombathelyen, Pécsett, Nyíregyházán és Balatonszabadiban.

A magyar hírszerzést nagyon érdekelte a Szabad Európa Rádió müncheni tevékenysége is. Az elfogott és kihallgatott személyektől megtudták a rádió működésére vonatkozó legfontosabb információkat, a munkatársakat és a müncheni épület akkori készenléti állapotáról készített rajzot, benne pontosan megjelölve a Magyar Osztály helyét is.

A Szabad Európa Rádió magyar szerkesztősége

A Magyar Osztály 81 munkatárssal dolgozott, szerkesztők voltak: Borbándi Gyula, Borbély László (Kőbányai Péter), Borsányi Julián (Bell ezredes, Colonel Bell), Cseke László (Ekecs Géza), Juhász László. Továbbá Koréh Ferenc, Kováts Iván, Lauringer János, Litteráti-Loótz Gyula (Patkó Gyula), Lovas István, Mikes Imre (Gallicus), Tormay Gábor, Hanák Tibor, Halász Péter, Drábik János, Kovács Dénes, Vajda Albert, Czupy Bálint.

Többen nem eredeti nevüket használták a műsorban, mert a kommunista titkos­szolgálat valóságos hajtóvadászatot indított Németországban is a rádió munkatársai után, ezért tevékenységük egyáltalán nem volt veszélytelen.

A Szabad Európa Rádió egyik legnépszerűbb műsora, a Forgószínpad mellett, az 1959 májusában induló Teenager party volt, amelyet Cseke László szerkesztett. A műsorban hallhatták először a magyar fiatalok a rock és a beat világsztárjait.

Az 1956-os forradalom és a Szabad Európa Rádió

A rádió történetének egyik legtöbbet kritizált tevékenysége az 1956-os magyar forradalom ideje alatt kifejtett működéséhez kapcsolódik. A magyar szerkesztőség tagjai nem rendelkeztek megfelelő magyarországi társadalmi-politikai ismeretekkel, mégis vállalták az események közvetítését. Az amerikaiakat is váratlanul érték a budapesti események, így megfelelő instrukciókkal nem tudták ellátni a szerkesztőség tagjait. A rádió munkatársai nem ismerték kellőképpen a magyar viszonyokat, tévesen ítélték meg például Nagy Imre szerepét is. Műsoraikat gyakran az átgondolatlanság jellemezte, nem számoltak a következményekkel. Azonnali rendszerváltást szorgalmaztak, műsoraikban az egyenlőtlen fegyveres harc folytatására biztattak, ami – mint az később bebizonyosodott – értelmetlen áldozatok sorát jelentette. A forradalom ideje alatt a szerkesztőség egyszer sem ült össze, hogy megvitassa a műsorpolitikáját, tevékenységüket a rögtönzés jellemezte. A Szabad Európa Rádió hangdokumentumai 311 darab 90 perces hangkazettán vannak rögzítve és tartalmazza az 1956. október 19. és a november 13. között elhangzott adásokat.

A magyar forradalom bukása után egy amerikai és nyugat-német vizsgálat indult a rádió szerepéről, de az ügy érdemi eredmény nélkül zárult le. Lehet, hogy a rádió munkatársai akkor 1956-ban nem voltak a feladatuk magaslatán, de előtte és a forradalom utáni időkben játszott szerepükért kijár nekik az elismerés és a hála!

A Szabad Európa Rádió az eredeti formájában 1993 végéig üzemelt. A jelenlegi tervek szerint napjainkban tervezik újra elindítani a médiumot, de már nem rádióként, hanem a kornak megfelelően egy online multimédiás szolgáltatásként.

A cikk írásához felhasznált irodalom

Simándi Irén: Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán, 1951–1956. Országos Széchényi Könyvtár; Budapest: Gondolat, 2005.

Vámos György: A Nyugat hangja. A Szabad Európa Rádió Nagy Imréről a forradalom napjaiban, Múltunk 50. évf.

Vámos György: A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom – Műsortükör 1956. október 23. – november 5.

Juhász László: A Szabad Európa bécsi tudósítója voltam.

Magyar Katolikus Lexikon.