Ma kétszáztíz éve annak, hogy elkezdődött az első Oktoberfest

A bajorok sokáig gondolkodtak azon, hogy korlátozott létszámmal mégis megrendezik a hagyományos népünnepélyt, de Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke végül is lefújta az idei Oktoberfestet. Dieter Reiter, München főpolgármestere is támogatta a halasztást, mert szerinte is egy ilyen nagyszabású és nemzetközi jelentőségű esemény túl nagy kockázatot jelentett volna, szerinte is első az emberek biztonsága és egészsége. Az Oktoberfestet szeptember 19. és október 4. között tartották volna meg.

I. Lajos a házasságkötése után München teljes lakosságát meghívta az ünnepre

Az első Oktoberfestet 1810. október 12-én rendezték meg, miután Lajos trónörökös, a későbbi I. Lajos király, feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt (Therese von Sachsen-Hildburghausen), majd azt követően München teljes lakosságát meghívta az ünnepségre. Mint tudjuk, a németek kedvenc itala mindig is a sör volt, így nem nehéz kitalálni, hogy a „folyékony kenyér” játszotta akkor is a főszerepet. A helyszínt a németek „Wiesn”-nek (rét vagy mező) is nevezik és 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a Theresienwiesén megtartott eseményt. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovas versenyt hirdettek a királyi esküvő alkalmából, és azóta hívják a mezőt Theresienwiesének (Terézia-mező). Mivel Lajost nagyon érdekelte az antik görög történelem, azt javasolta, hogy az eseményt a későbbiek során a régi olimpiai játékok mintájára rendezzék meg. A javaslatot elfogadták, ezért az első években a rendezvény sportos jellegű volt, főleg a lóversenyek domináltak.

Az elsőt követte a többi

Az Oktoberfestet a történelem során, a két világháború évein kívül eddig négy alkalommal törölték, először 1854-ben és 1873-ban a kolerajárvány miatt, majd 1923-ban a hiperinfláció nem tette lehetővé a megrendezést, ebben az évben pedig a Covid–19 végett.

Egyesek az 1813-as esztendőt, a napóleoni háborúk végett azon évek közzé sorolják, amikor is elmaradt a nép­ünnepély, de nagyon kis létszámmal mégis megrendezték, akárcsak 1866-ban, a francia–porosz és 1870-ben a német–francia háború ideje alatt is.

Az Oktoberfest az évek során egyre népszerűbb lett, sok vendéget vonzott Münchenbe, ezért a király úgy döntött, hogy az eseményhez még egy mezőgazdasági vásárt is párosít, és ez a hagyomány a mai napig fennmaradt. Ahogy bővült a vendégek száma, a szervezők további programokat kínáltak fel, ezért a lóversenypálya mellé mászókákat, tekepályákat és libikókákat is telepítettek, 1818-ban pedig felállították az első körhintát. A következő évben a fesztivál szervezését a müncheni város­atyák vették át, ettől kezdve az eseményt évente megrendezték és megünnepelték.

A fesztiváltéren 1850 óta látható a Bavaria szobor, amelyet I. Lajos építtetett, és az alkotással az volt az uralkodó célja, hogy az a bajor nemzeti dicsőséget hirdesse.

A XIX. század végére az Oktoberfest egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani, megnyitását már szeptemberre időzítették, és több napon át tartott. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberre.

Özönlöttek a látogatók

Mivel egyre több vendég érkezett a bajor fővárosba, a szervezők, hogy minél több ülőhelyet tudjanak nekik biztosítani, sörsátrakat állítottak fel, a sörfőzdék is a helyszínen működtek, akárcsak az egyre több sültcsirke-árus is.

1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. évfordulóját, ez alkalomból 12 ezer hektoliter sört mértek ki. Akkor a legnagyobb sátorban 12 ezer vendég foglalhatott helyet, ma a fesztivál legnagyobb sörsátra 10 ezer férőhelyes.

Az Oktoberfest a világ egyik legismertebb rendezvényévé nőtte ki magát

Az I. világháború, és az azt követő gazdasági válság évei nem tették lehetővé a nagyszabású népünnepélyek megrendezését, ezért az Oktoberfestet is csak szűk körben tudták megszervezni. A második világháború ideje alatt mindvégig szünetelt a müncheni sörfesztivál. Akkor a fegyvereké volt a szó. A háború utáni első Oktoberfestet 1950-ben tartották meg, Thomas Wimmer akkori müncheni polgármester azóta már tradicionálissá vált módszerrel – egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács segítségével leütötte – nyitotta meg. Az eseményhez kapcsolódó lovas versenyeket már nem rendezik meg, az utolsót 1960-ban tartották meg.

A következő évtizedekben az Oktoberfest a világ egyik legismertebb rendezvényévé nőtte ki magát, az elmúlt években több mint hatmillió ember utazott a bajor fővárosba, hogy részese lehessen az eseménysorozatnak.

1980. szeptember 26-án egy tragikus esemény árnyékolta be a fesztivál történelmét, a főbejáratnál egy bomba robbant, amelynek következtében 13-an életüket veszítették, több mint 200-án pedig megsebesültek. A merényletben a robbantás elkövetője, egy 21 éves diák is életét vesztette. A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy a tettes egy szélsőjobboldali csoport tagja volt, de nem foglalkoztak tovább az üggyel.

A Theresienwiese egy 42 hektáros terület, ebből a fesztivál 31 hektárt foglal el. A vendégszám 1985-ben volt a legmagasabb, akkor 7,1 millióan látogattak ki a rendezvényekre. Közel 12 ezer ember dolgozik az Oktoberfesten, ebből 1600 pincérnő és 100 ezer ülőhelyet biztosítanak a résztvevők számára. Évente 60 ezer hektoliter és 500 ezer sült csirke fogy el a fesztivál napjai alatt. A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 liter volt, manapság már a kereken 1 litereseket alkalmazzák, és egy gyakorlott pincérnőnek 1,5 másodpercbe telik az egy liter sör csapolása. A fesztivál szabályzata szerint a kicsapolt sör legfeljebb 0,1 literrel térhet el az egy litertől. Az árak magyar zsebhez viszonyítva borsosak, egy korsó sör ára 10 és 15 euró között mozog, vagyis 3600 és 5400 forint, az üdítő 2 euró. A sörsátrakat arra kötelezik, hogy 18 óráig csak tradicionális fúvószenét játszhatnak, s a maximális hangerőt 85 dB-ben szabták meg. Sláger- és popzene csak esténként szólhat. A vendégeknek 14 nagy és 15 kisebb sátor áll rendelkezésre. Az utóbbi években előfordult, hogy egy sörsátrat zsúfoltság miatt egy ideig be kellett zárni. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört is főznek (Wiesnbier), ami nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál.

A fesztivál villamosenergia-igénye 2,7 millió kilowatt­óra, ez München napi áramszükségletének 13 százaléka. Egy nagyobb sörsátor átlagosan 400 kilowatt teljesítményt igényel, a nagyobb árusok is közel ennyit fogyasztanak. A földgázellátást négy kilométer hosszú gázvezeték-hálózat biztosítja.

További érdekességek

Az óriáskereket, amely egyik jelképe lett a fesztiválnak 1880-ban állították fel, akkor 12 méter magas volt, jelenleg pedig 50 méter. Másik érdekesség a „Krinolin”, a tradicionális körhinta, kinézete egy krinolinra (bő szoknyás női ruha) emlékeztet, innen származik a neve. Még 1938-ban is kézi erővel forgatták.

A toronycsúszda, vagy „Toboggan” már 1906 óta része a fesztiválnak. A szó könnyű szánkót jelent és a kanadai indiánoktól származik. Az Oktoberfest szerves részét képezik a különböző hullámvasutak és itt látható a világ legmagasabb hordozható szabadeséstornya is.

A szervezők nagyon ügyelnek a biztonságra, az elmúlt időszak több nyugat-európai városban történt merényletsorozatait figyelembe véve, növelték a biztonságiak létszámát. Technikai balesetek, a német precízségnek köszönhetően, elenyészőek.

Bízunk benne, hogy a koronavírus-járvány is nemsokára véget ér, és akkor, aki teheti, egyszer látogasson el a müncheni Oktoberfestre.

Nem olcsó mulatság, de megéri!

Felhasznált irodalom:

https://www.oktoberfest.co.hu/oktoberfest-muncheni-sorfesztival-tortenete.html.

Maria von Welser, Münchner Oktoberfest.

https://utazgatok.hu/peter/6151/muncheni-oktoberfest-hogy-logtunk-be-vilag-leghiresebb-sorfesztivaljara/

Dömötör Attila – Buzek Zsuzsanna: Történelmi lexikon.

Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió (München-fejezete) – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K.

https://web.archive.org/web/20081217014820/http://www.impulzus.ro/Munchen_850/hirek/3102.