A francia múzsa szezonja címen hirdették meg a programjaikat

A Magyar Állami Operaház is számos újdonsággal készül az Ybl-palota 2021-es újranyitására, az új évadra, számos kedvezményt nyújtva az opera műfaj kedvelőinek. Ezekről kérdeztük az Andrássy út felállványozott ékszerdobozában Ókovács Szilveszter főigazgatót.

– Mit kínál a 2020/2021-es évadra az operakedvelő közönségnek?

– A Magyar Állami Operaház 2020/21-es évada „A francia múzsa szezonja” címet viseli, így nem csupán francia műveket mutatunk be, mint például Bizet Carmenjét, Debussy Pelléas és Mélisande című operáját vagy Thierry Malandain Don Juan című koreográfiáját, hanem francia szerzők nyomán készült műveket – például Vajda János A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása című darabjának ősbemutatóját, amit Molière élete ihletett, a Philip Glass Veszedelmes Éden című operaba­lettjét, ami Jean Cocteau azonos című műve nyomán született vagy a Figaro című különleges programunkat, ami a Beaumarchais Figaro-trilógiája nyomán született három operát – Mozart, Rossini és Milhaud műveit – gyúrja egy estébe. Ugyancsak szerepel a kínálatban Vajnonen Párizs lángjai című klasszikus balettje. Ez témája miatt illeszkedik az évadunkba. De bepótoljuk a tavasszal elmaradt premierjeinket is, mint például Wagner Parsifalja, Verdi Don Carlosa és Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című musical-operája.

– Milyen újdonságokat rejt az idei program?

– A legnagyobb újdonságot az Eiffel Műhelyház jelenti, ami a Budapest mértani középpontjához közel, 24 ezer négyzetméteres – az Országházét is meghaladó – alapterületével az ország legnagyobb kulturális célokat szolgáló közlépülete. Az Operaházzal csaknem egyidős, műemléki mozdonyjavító csarnokból Magyarország Kormányának köszönhetően hét év alatt egy, a világ operaházi élvonalához méltó multifunkcionális komplexum jött létre, amely egybegyűjti az Opera eddig a város több pontján, bérleményekben, méltatlan körülmények közt elhelyezett, több milliárd forint értékű díszletvagyonát és közel 400 ezer darabos jelmezraktárát. Ezenfelül itt talált otthonra az Opera 11 díszlet- és jelmezkészítő műhelye, valamint három próbaterme, amelyekből a Fricsay Ferenc stúdió a zenekart szolgálja ki és zenekari hangfelvételek készítésére is egyedülálló módon alkalmas, a Hevesi Sándor és a Bánffy Miklós színpadok pedig az Operaház és az Erkel Színház színpadaival megegyező méretben biztosítanak lehetőséget a próbákra, ami példátlan minőségugrás az opera elmúlt 136 évében. A Bánffy-színpad állítható méretű, akár 600 fő befogadására is alkalmas nézőterével pedig új játszóhelyet kínál az opera- és balettprodukcióknak, itt elsősorban a kortárs darabok, és a rétegműfajokra, az ínyencségekre nyitott közönség találhatja meg a neki tetsző műveket.

– Kik lesznek a meghívott vendégkoreográfusok, karmesterek, táncosok, énekesek?

– Don Quijote és a Laurencia után ismét visszatér hozzánk Michael Messerer orosz koreográfus, aki a klasszikus orosz balett egyik nemzetközileg is megbecsült veteránjának számít. Az ő újragondolásában állítjuk színpadra a Párizs lángjait. Dohnányi Simona néni és Hubay A cremonai hegedűs című egyfelvonásosait Oliver von Dohnányi vezényli. A francia farsangi gálánk sztárvendége a kiváló mezzoszoprán, Sophie Koch. A példákat még sorolhatnám, de amíg kis hazánk kiválóságai közt is olyan művészek említhetők, mint az énekesek közt Komlósi Ildikó, Kolonits Klára vagy Sümegi Eszter, Bretz Gábor, Szemerédy Károly vagy László Boldizsár, a táncosok közt Felméry Lili, Leblanc Gergely vagy Balázsi Gergő Ármin és Melnik Tatiana, vagy a karmesterek közt Kocsár Balázs, Kesselyák Gergely vagy Medveczky Ádám, addig nem vagyunk rászorulva ezen a téren sem exportra.

Jó darabok, remek művészek, kiváló közönség – csak legyen vége a járványnak

– Tervez-e az Operaház további Kárpát-medencei illetve országon belüli turnékat? Ha igen, mely operákkal készülnek erre?

– Hasonló léptékű turnékat, mint a Kárpát-Haza OperaTúra vagy az Operát az Operából! elnevezésű belföldi turnét az Opera anyagi és emberi erőforrásai sem tesznek lehetővé, ezek ugyanis az Operaház és az Eiffel Műhelyház hiányában egyedül működő Erkel Színház mellett felszabadult szabad kapacitásokkal, jelentős kormányzati támogatással valósulhattak meg. Mindezzel együtt azt a szeretetet és érdeklődést, amit a vidéki közönségtől és a külhoni magyaroktól kaptunk, feladatunk és kötelességünk viszonozni, hisz őértük is épült, és részben az ő adóforintjaikból is működik a Magyar Állami Operaház. Így lehetőségeinkhez mérten a jövőben is járjuk az országot és a külhoni magyarlakta településeket, amennyire ezt a Covid-járvány okozta kényszer engedi. Augusztus végén és szeptemberben például a Carmen ingyenes, koncertszerű előadása jutott el Gyulára, Veszprémbe és Pécsre.

– Hogy áll a ház felújítása, és a felújítás miként befolyásolja az évadot?

– Az Operaház felújítása nem az Opera hatáskörébe tartozik, de a munkálatok jól haladnak, és a céldátum alapján 2021 végére be is fejeződhetnek. Az idei évadot ez nem befolyásolja, hiszen úgy terveztük meg, hogy nem számoltunk az Ybl-palota megnyitásával. Ezzel együtt az egész társulattal és minden kollégával nagyon várjuk, hogy ismét birtokunkba vehessük az Opera patinás épületét.

– A fiatalság zenei nevelése egyben lelki nevelés is. Hogyan látja ezt az állandóan visszatérő kérdést? Elegendő-e a mai iskolai ének-zene óraszám és tudásanyag? Vannak-e, illetve terveznek-e kifejezetten fiataloknak ajánlott előadásokat?

– A Magyar Állami Operaház már csak saját közönségének és művészeinek utánpótlása érdekében is szívén viseli a zenei nevelés kérdéskörét. Amikor a Covid-vírus éppen nem akadályozza meg, minden évadban több tízezer középiskolás diákot látunk vendégül, hogy az operai műfajokkal lehetőségük legyen még az érettségi előtt legalább futólag megismerkedni, az OperaKaland részeként, ugyanezzel a céllal veszünk részt a Lázár Ervin-programban is. Az Opera nagykövetei – pályájuk végéhez közeledő, megbecsült művészeink – pedig minden évben országszerte csaknem ezer alkalommal tartanak interaktív, ismeretterjesztő előadásokat osztálytermekben. Az Operaház maga is letette a voksát a mindennapos éneklés mellett, amikor Kákay István képzési vezetőnk O/A – holnapra című oktatói segédkönyvének kiadását támogatta intézményünk. Ez a kiadvány 222 opera- és balettdallamot kínál az általános és középiskolásoknak együtténeklésre. A kiadványt most a gyakorlatban teszteljük. Az Opera a csecsemőkortól a középiskoláig számos „beavatóprogrammal” rendelkezik a zene és a hangszerek megismertetése terén, ezekből néhányban a Filharmónia Magyarország is partnerünk.

– Van-e diák- és egyéb bérletvásárlási kedvezmény?

– A koronavírus-járványra való tekintettel 2020 végéig nem hirdettünk bérleteket az idei évadra, de több kedvezménnyel is bátorítjuk nézőinket, hogy a megfelelő járványügyi előírások betartása mellett látogassák intézményünket, amíg ezt a szabályok lehetővé teszik. Így mind az Erkel Színházba, mind az Eiffel Műhelyházba 25 százalékos nyugdíjas és 50 százalékos gyerek/diákkedvezményt kínálunk. Családi kedvezményként pedig 1–3 gyerek/diákjegy vásárlása esetén pedig 2 felnőtt, 4 vagy annál több gyerek/diákjegy vásárlása esetén 4 felnőtt kap 50 százalékos kedvezményt. Az Eiffel Műhelyházba bevezető jelleggel szintén 50 százalékos kedvezményt kínálunk nézőinknek.

– Milyen hosszú távú tervei vannak az Opera és az Erkel jövőjét, fejlesztését, repertoárját illetően?

– Az Operaház újranyitásával beállhat a három játszóhely működési rendje, aminek eredményeképp az Andrássy úton a reprezentatív jelleggel is bíró, nagyszabású produkcióink kapnak helyet. Az Erkel Színházban a nagy közönségigényre számot tartó, nép­operai jelleg érvényesül, az Eiffel Műhelyházban pedig a már említett kortárs produkciók, barokk operaelőadások és más friss, kísérletezőbb, az újítás szándékát vizsgáló művek és alkotók találnak majd otthonra. A távlati terveink között szerepel a tematikus évadok folytatása, és egyszer az Erkel Színház megújítására is sort kell keríteni, de előbb jussunk túl a járványon, legyen közönsége a két meglévő játszóhelyünknek, és nyisson meg újra a várva várt Operaház.