Az Eötvös Cirkuszban dolgozott a Bartók Táncszínház művésze

De hogy kerül kapcsolatba egy táncművész a cirkusz világával? A válasz roppant egyszerű, a Táncművészeti Főiskola kollégiuma közös volt az artistaképzővel. Ott kezdődött a barátsága Frányó Viktorral (aki nemrégen a Cirque du Soleil Avatar előadásában szerepelt). Albertet mindig is vonzotta a cirkusz világa, a tánc mellett ez a művészeti ág, az ottani emberi teljesítmények nyűgözték le a legjobban. Aztán egyszer Viktor megkérdezte, nem tudna-e valakit, aki az orosz-rúd számuk koreográfiáját kicsiszolná. Akkor ő Vári Bertalant, a táncszínház vezetőjét ajánlotta, aki végül idő hiányában átadta neki a feladatot.

Így aztán dolgozott artista párosokkal, Szardínián egy vándorcirkusz műsorához adta szaktudását, majd Ausztriában ugyancsak. Hogy mennyire vonzza a manézs világa, azt jól mutatja, hogy az előző évadban a Bartók bemutatta a Táncirkusz című produkciót, amelynek ő volt a koreográfusa.

Nemrégiben Anita Füzy világhírű artista, aki a 100 évet feldolgozó előadást rendezte, felkérte, hogy koreografáljon meg néhány számot. Így aztán közreműködött egy zsonglőr szám megjelenítésében, a nyitány, a szünet előtti tánc, a finálé koreográfiájának elkészítésében, és az átkötésben is segített. Abban, hogy Kassai Ilona narrációja alatt hogyan illusztrálják az artisták az elhangzó történetet. Mivel többségükben magyaros jellegű zenék hangzanak el, ezért magyaros táncokat is kellett a fűrészporos színpadra vinnie.

Arra a kérdésre, hogy nagyon más-e porondra koreografálni, egyértelműen azt válaszolta, hogy nagyon más, és nagyon más artistákkal dolgozni is, mint táncosokkal.

Ugyanis amilyen magabiztos profi megvalósítást hoznak a trükkökben és produkciókban, annyira bizonytalanok a számukra ismeretlen területen, a táncban. De nagyon lelkesek voltak, és alaposan kigyakorolták. Hernicz Albertet nyitottan fogadták, a próbák egyre komolyabbak voltak, és nagyon szerették. A koreográfus úgy emlékszik vissza, hogy jó hangulatú felkészülés vezetett a hónap elején Százhalombattán megvalósult bemutatóhoz. Igaz, a pandémiás helyzet ebbe is beleszólt, ugyanis a koreográfia még márciusban készült, a show akkor indult volna Budapesten. A viszonylag hosszú kihagyás után alig pár napjuk volt a battai premier előtt feleleveníteni, és cserélődtek időközben az artisták is.

A rendezői, koreográfusi munka – amit már jó tíz éve kezdett el – egyre inkább a jövőt jelentheti Albert számára, úgy érzi, a húszévesekkel már nem biztos, hogy fel tudja venni a versenyt. Azt mondja, ha már nem lesz színpadképes, akkor is a tánc közelében maradna. Persze ez nem jelenti azt, hogy véget vetne táncosi karrierjének, még jó pár évig rophatja a színpadon.