A város formáival és színeivel: a DaCapo diákjai festették szépre

Bár a zenepavilon nem jut túl nagy szerephez az idei sorozatban, mégis megújult a Bartók jóvoltából. Nézőtere, vagyis a Petőfi liget rácsos padjainak betontalapzata új design-festést kapott. A kivitelezést a Wesley-DaCapo Alapfokú Művészeti Iskolai tanulói végezték Páhi-Fekete Noémi vezetése mellett, az alapanyagokat idén is a Kemi-ker Kft. biztosította támogatásként. A tervező, Vincze-Hajnal Blanka, a művészeti iskola diákja volt. A tematika, ami köré felfűzték a tervet, a 70 éves Dunaújváros volt. Szerették volna, ha egy ünnepélyes hatású alkotás születik. A színvilága is kötött volt, a város címerének színeit alkalmazza, sőt, a címerben megtalálható elemeket is feldolgoztak amellett, hogy a városképet, a város jellegzetességeit igyekeztek megjeleníteni.

Páhi-Fekete Noémi grafika- és festészettanár (számtalan díj méltó tulajdonosa) lapunk kérdésére elmondta, ez egy egészen friss együttműködés a Wesley-DaCapo művészeti iskola, valamint a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza között. A projektre kerestek valakit, s mivel a Bartók aulagalériájának kiállításait hosszú ideje Rohonczi ­ROHO István képzőművész felügyeli, tőle kérdezték meg, tudna-e valakit, aki alkalmas a feladatra. Mivel ő tudta, hogy Páhi-Fekete Noémi a gyermekneveléssel töltött évek után januártól ismét dolgozik művésztanárként a Wesley-DaCapo iskolában is, azt ajánlotta, keressék meg az iskolát, illetve Noémit. Ez meg is történt márciusban, és a megállapodás is megszületett.

A terv az volt, hogy a művészeti iskola diákjai a rendes órák keretében májusban és júniusban megvalósítják a projektet. Ebből akkor, a kialakult veszélyhelyzet miatt, nem lett semmi, illetve elhalasztották későbbre. Ez az időszak nem volt könnyű, mert a gyerekek rendkívül lelkesek voltak, szerettek volna mielőbb ecsetet venni a kezükbe, és elkezdeni a festést. Éppen ezért jelentkeztek, hogy vajon most már kivitelezhető lenne-e? A színháztól pozitív visszajelzést kaptak. Olyannyira, hogy az intézmény nem fogadta el ingyen a munkájukat, szerettek volna fizetni érte. Ebből az összegből a rajz- és festészettagozat eszközöket vásárolhat majd az iskola részére.

A művésztanár azt is elárulta, hogy a tervek elkészítését miért bízta Vincze-Hajnal Blankára. Egyrészt, mert ő az egyik legidősebb a diákok között a csoportban, hiszen tizenegyedikes, és mivel a művészeti pályán szeretne továbbtanulni, úgy gondolták, a felvételikor ez jól fog mutatni a portfóliójában, amellett, hogy kiváló lehetőség számára „élesben” is kipróbálni a tudását.

Ugyanis ebben az esetben nem szabad alkotásról van szó, amikor szabadon szárnyalhat, hanem egy kötött, életszerű feladatról. Mindemellett az eleve eldöntött tény volt, hogy a tervezést egy emberre fogja bízni, hogy egységes legyen az összhatás. Ez persze apró súrlódásokhoz vezetett, hiszen minden diák már az elején úgy érkezett, hogy határozottan tudta, mit szeretne festeni. Hamar beletörődtek, hogy tervező csak egy lehet, és lelkesen, együttműködően láttak neki a munkának, hiszen a kivitelezés már csoportos volt. Persze hiába tehetséges Blanka, itt is kellett néhány apróságot módosítani az első terveken. Végül aztán a művésztanár felügyeletével tíz nap alatt megszületett a végleges terv. A kivitelezés aztán már gyorsan haladt, egy hét alatt – egész napos munkával –, jóval a Bartók Liget indulása előtt el is készültek az alkotással. Eddig mindenkitől, aki csak látta, pozitív visszajelzést kaptak.

Vincze-Hajnal Blanka elmesélte, mindig olyan volt, aki kereste a kihívásokat, a komolyabb feladatokat, és ő is úgy látja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre készülő felvételi portfóliójába remekül illene egy ilyen terv.

Fiatal kora ellenére rendkívül tudatosan építi a jövőjét, Budapesten szeretne továbbtanulni. Tudja, hogy a felvételi meglehetősen nehéz, főleg a gyakorlati rész, amikor a projektmunkát össze kell állítani, majd beszélni is róla. Természetesen B-terve is van, a PTE Művészeti Kara, ami ugyancsak színvonalas képzést biztosít egy hozzá hasonló, tervező­grafikusnak készülő diáknak. Blanka úgy látja, az online felületeken és az élet több területén is előtérbe került a vizualitás, ezért egyre keresettebbek a grafikusok, médiadizájnerek, akik a megfelelő formába tudják önteni. A Petőfi ligeti munkában a városrészeket mindenképpen fel akarta tüntetni, a címer elemeit is felbontotta, de kutatómunkát is végzett a tervezés során. Mint mondta, összességében elégedett a megszületett alkotással, így álmodta meg.