Már csodálható A Golgota

Baltási Nándor plébános felidézte, hogy a kihirdetéstől számított alig két hét alatt gyűlt össze a hívők adományaiból az első ablak anyagi fedezete, de a nagylelkű adományok mellett a dunaújvárosi Meiser Ferroste Kft., Edmund Meiser, és az ALFIX GmbH nélkülözhetetlen szerepvállalása is kellett a megvalósuláshoz. Edmund Meiser annyira elégedett volt a tervekkel és a megvalósítással, hogy ismét beállt a támogatók sorába, az egyik ablak költségeit Edmund Meiser és családja állta, ahogyan Berényi László a másikat.

A főtemplom jobb oldali hajójának három ablaka közül most a középső, A Golgota került a helyére parádés megvalósítással egyetlen délelőtt alatt. Ez az alkotás is továbbviszi az alapgondolatot, hiszen a család áll a központban.

A plébános elmondta, érdekessége ennek az ábrázolásnak, hogy a régi, középkori templomokban sokszor találkozunk a köpenyes Madonnával. Mint mondta, itt az igazi Szűz Mária, a kereszténység kétezer éves hagyománya, és a magyarság ezeréves hite jelenik meg. Ezen az ablakon is megjelenik a honfoglalás kori – a rakamazi tarsolylemezen is felfedezhető – indás, palmettás díszítés, amely egységbe foglalja az összes képet. Azt is elárulta, hogy a jobb oldali hajó szentély felé lévő ablaka lesz a következő, amit kicserélnek. Először egy ütés- és hőálló üveg kerül be, majd az ólmozott, színes üvegek is, remélhetőleg egy hónap múlva, és abban bíznak, hogy a nyár végére, de legkésőbb őszre helyére kerül a harmadik ablak is ezen az oldalon. A következő Szent László király ablaka lesz, a harmadik pedig Szent Pantaleont, Dunapentele névadó szentjét ábrázolja majd. Akkor már a kilencből hat darab árasztja a színes fényt, és a szakrális hangulatot a főtemplomban. A tervek elkészültek a további három ablakra is. Baltási Nándor azonban tovább szeretné folytatni az ablakok megszépítését, színesítését, a kupola kisebb világítóablakaiba is szeráfot képzel el a jövőben.

A beépítésnél jelen volt az ablaktervek megálmodója, Bráda Tibor Munkácsy-díjas, a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével kitüntetett festő- és üvegművész is. A kiváló alkotó jövőre tölti nyolcvanadik életévét. A felkérést úgy aposztrofálta: akkora ajándék a Jóistentől, hogy most kaphattam meg ezt a munkát, ez az életművem megkoronázása.

A munkálatokat megszemlélte tegnap Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja, Esztergom díszpolgára is, aki a következőképpen jellemezte az alkotásokat: a művész mélyen átérezte a plébános által megfogalmazott ikonográfiai programot, amely Jézus Krisztus emberi családja nyomán a magyar szent családokat kívánta a XXI. század embere elé állítani.

Az ólomüveg ablakokról készült impozáns kiadvány eképpen ír az ablakról: Drámai sötét tétel. Krisztus a kereszten jóval nagyobb a többi figuránál. A vasosztások miatt itt sem tud centrális helyet elfoglalni a fő figura. Mária, mint a világ keresztényeinek édesanyja jelenik meg – itt válik azzá –, aki köpenyével védelmezi az emberiséget. Krisztus balján János evangélista, a szeretett tanítvány áll. Az írás szalagon Jézus utolsó szavai közül olvasható, amellyel édesany­jára bízza Jánost és vele az emberiséget, vagyis krisztusi családdá kívánja tenni híveit: „Asszony, íme a te fiad, – íme a te anyád.” A jelenet viharos, sötét ultramarinkék ég alatt tárul elénk, csillagokkal és az eucharisztia jelével. Ez utóbbi jelzi a halálon diadalmaskodott, feltámadt és köztünk élő Krisztust. A horizonton nápolyi vörös ég alja teremti meg a feszültséget. Mária kék köpenye alatt különböző embertípusok jelennek meg imádkozva, térdeplő pózban.